Az Európai Parlament pályázati felhívása Európai Polgár díj 2022. évi elnyerésére, az európai együttműködéshez és a közös értékek előmozdításához nagyban hozzájáruló kezdeményezések elismerésére. Ki pályázhat? Az Európai Polgár díjra magánszemélyek, csoportok, egyesületek és szervezetek is pályázhatnak projekttel, illetve ők is jelölhetnek projektet a díjra. A díjra azok a magánszemélyek jogosultak, akik vagy valamely uniós tagállam állampolgárai, vagy olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik jelölésük vagy jelentkezésük benyújtásának időpontjában jogszerűen tartózkodnak az Unió területén. Napelem pályázat 100% támogatás. A díjra azok a jogi személyiséggel rendelkező csoportok, egyesületek és szervezetek jogosultak, amelyek jelölésük vagy jelentkezésük benyújtásának időpontjában valamely uniós tagállamban nyilvántartásba vannak véve. Mik a pályázat legfontosabb részletei? Az Európai Polgár díj azokat a kezdeményezéseket ismeri el, amelyek hozzájárulnak az európai együttműködéshez és a közös értékek előmozdításához.
Európai uniós támogatással elkészült Becsehely Faluház 50 kW-os napelemes rendszere. A projekt eredményeként az épület elektromos fogyasztásának, így elektromos fűtési energia szükségletének kiváltása is megújuló energiatermeléssel történik. A 32, 23 millió Ft költségvetésből megvalósított projekt 100%-os intenzitás mellett vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. Becsehely Faluház elektromos energia szükségletének fedezésére megkezdte termelését az 50 kW-os napelemes rendszer. A fejlesztés a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, "Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése" című felhívás keretében valósulhatott meg. A projektnek, 8866 Becsehely, Ifjúsági utca 67. alatt található Faluház épülete ad otthont. Becsehely Önkormányzatának a célja a fejlesztéssel, hogy a község által 2011-ben felújított Faluházának energia-, és üzemeltetési költségeinek további csökkentésére kerülhessen sor. Cat S62 PRO: Mire jó a hőkamera a telefonban? Teszt! - Hírnavigátor. TOP-3. 2. 1-16-ZA1-2018-00025 azonosítószámú fejlesztés során 138 db talajra helyezett tartószerkezetű, Viessmann VITOVOLT 370 WP névleges teljesítményű, monokristályos napelemes modul elhelyezésére került sor, melyek várhatóan éves szinten 144 750 kW megújuló energiával fogják a közösségi ház energiaellátását támogatni.
III. A HONFOGLALÁSKORI MAGYAR VISELET. Honfoglalás kori viselet. Mi volt a magyarság viselete a honfoglalás korában: közvetlen adatunk erre nézve még annyi sincs, mint a mennyit a népvándorláskorra felhozhattunk. Ez utóbbinál legalább két emlékről meglehetős nagy valószinűséggel elmondhattuk, hogy a hunn-avar viseletet tüntetik föl; a honfoglaláskori magyaroknál egyetlen egy olyan képes emlékre sem hivatkozhatunk, melyről azt állíthatnánk, hogy magyart ábrázol, a minő volt Árpád korában s a mely aztán módot nyujtana arra, hogy abból az öltözet alakját és szabását nagyjából megállapíthatnánk. Mindamellett képes ábrázolatok hiányában is alighanem hívebb, de mindenesetre teljesebb képet alkothatunk magunknak a honfoglalók viseletéről, mint akár a hunnokéról, akár pedig az avarokéról.
Az állatábrázolások főleg női holmikon jelennek meg. Érdekes megfigyelés, hogy őseink útjaik, majd a "kalandozások" során megszerzett ékszereket sohasem használták, hanem azok beolvasztva alapanyagul szolgáltak. Idegen ékszerek magyar sírokból nem kerültek elő. Honfoglaló magyarjaink csak saját ötvöseik által készített, saját jelképrendszerükkel díszített tárgyakat viseltek. Heraldikai lexikon/Anonymus – Wikikönyvek. A női ékszerek közül a legjelentősebbek a hajfonatdíszek ( hajfonatkorongok), amelyeket a sírban talált helyzetük miatt "mellkorongoknak" neveznek. A leányok egy korongot hordtak, házasságkötésük után viselhettek kettőt. Művészi kivitelük miatt párhuzamba állíthatók a férfiak tarsolylemezeivel. A "mellkorongok" varkocsba fűzve vagy szíjon csüngtek le és a mellet takarták. Néha gyöngysor is függött rajtuk. E korongokon többnyire az életfa-palmetta fája magaslik, de sas-, turul-ábrázolást is ismerünk. A függesztett, aranyozott hátterű csüngős korongok járás közben átvették a mozgás ritmusát és menet közben csilingelő hangot adtak.
A magyar viseletben sok ősinek tartott ruhadarab csak a kunokkal vagy a török hódoltság idején került a Kárpát-medencébe. A csikósok jellegzetes lobogó gatyája pedig például csak a 18. század végén alakult ki. [5] Bőrruha [ szerkesztés] Kétségtelenül állíthatjuk, hogy az urál–altaji népek, így a magyarok is a bőrruha iránt viseltettek a legnagyobb előszeretettel, mivel lakókörnyezetükben nagy számmal jelen voltak a szebbnél szebb prémeket és bőröket szolgáltató vadak. A pásztorkodó magyarok mesterek voltak a bőr kikészítésében, a különféle alakú és nagyságú bőröltönyök elkészítésében. Nyelvészeti emlékek alapján az olyan ősi elnevezésekből juthatunk eme következtetésre mint pl. Honfoglalás kori viselet kép. : tímár, varga, szűcs, guba, bekecs, ködmen, csizmadia, szíjgyártó. [6] Nemez [ szerkesztés] Görög írók feljegyzései alapján tudjuk, hogy a magyarok körében kiterjedt iparág lehetett a nemezgyártás, nemezfényesítés, nemezfinomítás. Az abaposztó-készítés fennmaradt az erdélyi székelyeknél: a nemezt finomított abaposztó [7] alakjában süvegként használták, és a szűrnek teljesen megfelelő felöltőként.