A Berlin északi részén álló történelmi épületet még 1870-ben építették. A Batek Architekten építészeti stúdió elképzelése az volt, hogy úgy újítsa fel a híres Blauer Stern mozit, hogy közben meghagyják az eredeti struktúrákat. Az előteret plüssel borított bútorokkal rakták tele: az íves plüsskanapé és a kerek puffok kényelmes ülőhelyet biztosítanak a filmekre várakozó nézőknek, amik nem mellesleg vidám színekben pompáznak. Nincs hiány neonfényekből sem A stúdió legmerészebb döntése egyértelműen a neonfények használata volt: a világításként és dekoratív installációként is használt neonfények egyszerre idézik meg a berlini klubok hangulatát és a mozi híres neontábláját. Index - Kultúr - Már csak két hétig a miénk Gerhard Richter. A vibráló fényeket élénk, látványos absztrakt festmények és freskók egészítik ki, amikkel végképp kiteljesedhet a kultikus művészmozi underground hangulata – írja a Deezen nyomán a Marie Claire. Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE! via
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója olyan alkalom a magyar kulturális életben, amely új lendületet adhat nem csupán az irodalmi életnek, de a kortárs vizuális művészetek területén alkotóknak is – idézi a közlemény Tardy Annát, a MANK ügyvezetőjét. Híres absztrakt festmények értékbecslése. Sipos Tünde szerint a pályázatra érkezett alkotásokból világosan kirajzolódik, milyen meghatározó az első találkozás, az első élmény, amely Petőfi Sándorhoz kötődik. Petőfire a legtöbben sokszínű egyéniségként gondolnak, "sokunk számára ő egy személyben bátor hazafi, szerelmes hős, lázadó ifjú és nem mellesleg zseniális költő is" – fejtette ki. Mint a szervezők hangsúlyozzák, a sokszínűség visszaköszön a kiállított alkotásokban is, hiszen a látogatók egyaránt találkozhatnak interaktív, kísérletező jellegű alkotásokkal és olyanokkal, melyek a videóinstalláció és a konvencionális grafika ötvözéséből jöttek létre. Mindezek mellett többször köszön vissza a vásznakról az ősfényképnek nevezett Petőfi-dagerrotípia, ugyanakkor egyes alkotók átvitt értelmezésben, absztrakt festmények, fotográfia, szobor vagy éppen faliszőttes formájában asszociálnak Petőfi egy-egy költeményére – szól a közlemény az április 23-ig látogatható kiállításról.
Alapvetően jelentős különbség van a fotózás és a festészet természete között. Egy festőnek teljes szabadsága van azt illetően, mit kezd az előtte lévő vászonnal. Ha úgy tartja kedve, nyugodtan elrugaszkodhat a valóságtól, bármilyen absztrakt módon vethet színeket és formákat a vászonra, dolgozhat a képzeletéből, mozoghat a szürrealitás talaján és kipróbálhat különféle vizuális stílusokat. Egy fotós ezzel szemben közel sem rendelkezik ekkora szabadsággal, hiszen minden esetben a valóságból kell dolgoznia. Ezért sokkal nehezebb például absztrakt képet fotózni, mint festeni. A különbségek mellett azonban számos párhuzamot is húzhatunk a két műveszeti ág között. Rejtett nagymegyeri tehetségek | Paraméter. Az olyan korstílusok, mint a reneszánsz, a barokk, a realizmus vagy a klasszicizmus mind a valósághű ábrázolásra törekedtek. A kor nagy mesterei pedig olyan szinten tökélyre fejlesztették az ehhez szükséges technikákat, hogy azzal már meg is ágyaztak az akkor még gondolat szintjén sem létező fotózásnak. El is lestünk tőlük pár dolgot, de azt gondolom, ezen túl is akadnak még olyan elemei a festményeknek, amelyek hasznunkra válhatnak a fotózásban.
A figurálistól az absztraktig, az életlen, elmosódott képektől az éles, fényes felületekig, a szürke fotófestményektől egészen a szivárványosig, a portréktól a tájképekig, a vászontól az üvegablakokig, a manuálistól a digitálisig terjed. 1960-as években készült "fotófestményeivel" elsőként reflektált a fotográfia és a festészet sajátos viszonyára, feloldotta a kettő közötti ellentmondást. A képeket elnézve úgy tűnik, mintha víztükör alól mosolyogna ránk a festményen szereplő ember. Belekóstolt az absztrakt festészetbe, színpompás pacák és sokszínű, mozgékony vonalak húrjain táncoltatva ecsetjét. Portrékat készített, a családtagjait ábrázoló festmények pedig annyira valósághűek, hogy az ember azt hinné, valódi fényképekkel áll szemben. Drezda bombázása, a párttitkárok szeretői, a 48 azonos méretű portré híres írókról, politikusokról, költőkről és filozófusokról. Oscar Wilde, Kafka, Einstein és a többiek... Híres absztrakt festmények jófogás. Páratlan módon kombinálta a modern festészetet a régebbi korok művészeti eszközeivel eszközeiből.
Ahogyan az is remek lehetőség mindenféle többlettartalom nélkül is, hogy egymás mellé állítva lássuk, hogyan ábrázolt kártyázó embereket Cezanne, és hogyan az újító De Stijl művészeti mozgalom tagja, Huszár Vilmos, azaz hogy hogyan jelenik meg ugyanaz a motívum két egyébként kevés hasonlóságot mutató stílusban. Híres absztrakt festmények eladása. Paul Cezanne: A tálaló és Bortnyik Sándor: Mértani formák a térben És a kiállítás eközben arra is hangsúlyt fektet, hogy bemutassa azokat a Cezanne előtt alkotó művészeket, akik épp úgy hatottak rá, ahogyan aztán ő hatott a többi itt kiállított művészre; hogyan akart "valami szilárdat alkotni" az impresszionizmus illékonyságából (ahogyan egy elemzője fogalmazott Cezanne-ról), hogyan és mit fogadott meg Courbet és Pissarro tanácsaiból. Hogyan vezet az út meglepően egyenesen az impresszionizmus lágy, ködbe burkolózó tengeri napfelkeltéiből Malevics fehér alapon fehér keresztjéig vagy fekete alapon fekete négyzetéig. Amelyről a kortársak egy része azt mondta: az "a festészet öngyilkossága".
Az absztrakcióba hajló zárt kompozíció felfelé tekintő női alakot jelenít meg. A plasztika megformálásban fontos szerepet játszó fantázia és az értelem érzékeny összhangja valódi egyensúlyt teremt. Boldi művészete nem a pszichológia irányából közelít az emberi testhez, hanem szintetizál és egyszerűsít. Célja a letisztult, lényegi szobrászat megteremtése, ami segíti a formális ellentmondások feloldását, világosan szeretné közvetíteni a világképét. Szobrainak sajátossága a természetelvű gondolkodásmód, amelynek középpontjában gyakran az emberi test megjelenítése áll. Jól beazonosítható formanyelvet alkalmaz, amelynek a modern szemléletű, letisztult, alapformákra redukált megfogalmazás a legfőbb jellemzője. Kortárs alkotásokban él tovább Petőfi Sándor a MANK Galériában - Fidelio.hu. Alakjai mögött összetett szimbólumrendszer húzódik meg, amelyben például a bibliai teremtés vagy a klasszikus művészet hagyományai jutnak szóhoz. Konok Tamás: Konstruktion Im Raum II, 1974/48, Molnár Ani Galéria Konok Tamás: Konstruktion Im Raum II, 1974/48, gouache grafit, kréta, papír, 49, 5×34, 5 cm Fotó: Szerencsés László (a Molnár Ani Galéria jóvoltából) A Molnár Ani Galéria standján különleges, eddig nem látott műveket láthatunk Konok Tamástól (1930–2020), a magyar és európai absztrakt festészet kiemelkedő képviselőjétől.
Az ötödik szín a metszet: a fekete, az egyezőség árnyalata. A nemzetek és kultúrák hovatartozását, azonosságát a sorozat formákból és színekből szerveződő, sajátos kódrendszere mutatja be négy ország irodalmán keresztül. A Négyszöglet hosszú vizsgálódási folyamat vizuális leképezése, rendszerbe foglalása. "Egy olyan rendszer építettem fel, amivel a számomra fontos kérdéseket, érzéseket és történéseket vizuálisan megfogalmazhatom. Sík- vagy térbeli grafikákkal. A sorozat arról szól, hogy milyen kölcsönhatásban vagyunk egymással, önmagunkkal és a környezetünkkel. A sorozat irodalmi vonatkozása: a mindennapok során olvasott könyvek szavait dolgozom fel a munkáimban, kiegészítik a vizuális eszköztáramat, teljesebbé teszik megfogalmazásukkal a bennem zajló és az engem körbevevő folyamatot" – számol be Forrai Ferenc a mű keletkezéséről. Inspirációiról a következő gondolatokat írja a művész: "Gyerekkori élmény, ami emlékként végigkísért, megmaradt, belém égett: az anyag, a színek, mintha egy vidám gyerekkori történet átirata lett volna, érzelemmel telített, derűs, gondtalan formák, meleg színek, biztonság és nyugalom.
Ha úgy vesszük, ez a terem az OMSZ központja, agya és lelke, itt végzik azt a munkát, amivel nap mint nap mi is találkozunk időjárás-jelentés formájában. Ez a terem az OMSZ központja, agya és lelke Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest Amikről csak ők tudják, hogy mit is mutatnak Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest A történelem iránt érdeklődők számára – a már említett sok-sok tárgy mellett – az OMSZ patinás könyvtára szolgálhat sok meglepetéssel. Aktuális időjárás. Napokat el lehet itt tölteni és átböngészni a rengeteg könyvet, periodikát és adatos anyagot, amit a könyvtár eddig felhalmozott. A könyvek nagyobbik fele természetesen meteorológiai témájú, de a határtudományok is képviselve vannak jó néhány kiadvánnyal. Mivel a könyvtár egyidős az OMSZ-szel, ezért az itt található szakirodalom nagy része az elmúlt közel 150 év termése, de őriznek itt több száz éves könyvritkaságokat és tudománytörténeti érdekességeket is. Az egyik legizgalmasabb a Societas Meteorologica Palatina című, több kötetre rúgó kiadvány, ami az Európa 30 városában 1781 és 1792 között működött meteorológiai állomásokon észlelt adatokat tartalmazza.