Elkészítés: 1. A pitához a lisztet egy tálba öntjük, majd hozzáadjuk a 2 dl langyos vízben elkevert élesztőt, a megadott mennyiségű cukrot és a sót. Az így kapott anyagot összegyúrjuk a maradék 3 dl langyos vízzel. Eredményképpen egy kenyérállagú masszát kell kapnunk. A masszát hagyjuk letakarva 1 órán át kelni. 2. A megkelt tésztából 10-15 golyót gyúrunk, amit 1/4 órán át pihentetünk. Eközben a sütőt forróra melegítjük elő. 3. A golyókból kb. 1 cm vastag tésztát nyújtunk, enyhén belisztezzük, és a kilisztezett vagy zsírpapírral bélelt tepsire tesszük. Görög gyros házi pitában recept solyamolya konyhájából - Receptneked.hu. Figyelem, a tepsit csak lisztezzük, ne zsírozzuk!!! 4. Csak rövid ideig, 2-3 percig sütjük. Mikor látjuk, hogy kezd felpúposodni, kivesszük, megfordítjuk őket, és halványbarnára sütjük a másik felüket. A kész pitát letakarjuk, hűlni hagyjuk. 5. A húshoz a csirkemellet apró kockákra vágjuk, ízlés szerint fűszerezzük, majd serpenyőben kisütjük. 6. A zöldségeket felszeleteljük. 7. Elkészítjük a szószt: a tejföl t ízesítjük borssal és kész is van!
A lisztet összekeverjük a sóval és az útifű maghéjjal, majd a keveréket a felfuttatott élesztőhöz adjuk. Pár percig dagasztjuk a tésztát egy dagasztógép segítségével, közben pedig hozzákeverjük az olajat is. A tésztát ezután nyolc egyenlő részre osztjuk, és korongokat formázunk belőle. Letakarjuk, és körülbelül 20 percig kelesztjük, majd előmelegített sütőben, 220 fokon nagyjából 8 percig sütjük az egyik, majd a másik felét. Házi gyros pitában Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. Ha elkészült, tálaláskor a pitába töltjük először a salátát, aztán a húst, végül pedig mehet rá az öntet, ízlés szerint akár csípős szósszal is meglocsolhatjuk. További két gluténmentes ételért lapozz! Fotó: 123rf
Megpakoltam a töltelékkel, alulra a húst, rá a salátát, a zöldségeket, és az egészet meglocsoltam az öntettel.
Összeállítjuk tálaláshoz az ételünket. A pitákat megkenjük a tzatziki mártással, elosszuk rajtuk a zöldségeket, a húst, és a külön kisütött hasábburgonyát, majd tölcsér alakúra feltekerjük, alufólia segítségével. Tipp: Gyros fűszerkeverék házilag: 3 ek só 1 ek pirospaprika 2 tk őrölt bors 1 ek aprított vagy szárított petrezselyem 2 gerezd fokhagyma 1 ek aprított vagy szárított oregánó őrölt fahéj őrölt szerecsendió őrölt római kömény őrölt ánizsmag őrölt édeskömény mag
A pitát vettem, a több hozzávalója készült csak házilag. Finom, gyors vacsora kerekedett belőle.... Hozzávalók: minden pitához egy nagyobb szelet csirkemell (vagy igény szerint több, kevesebb), gyros fűszerkeverék (vagy keverhetjük házilag, akkor ízlés szerint kerülhet bele: só, oregánó, kakukkfű, rozmaring, csili, kurkuma, curry, gyömbér, őrölt koriander, bors, köménymag, édeskömény és szerecsendió), olívaolaj, egy maroknyi salátakeverék, kígyóuborka, kápia vagy kaliforniai paprika, újhagyma, a joghurtos öntethez: natúr joghurt, só, bors, kevés citromlé, apróra vágott snidling, esetleg kevés majonéz. Elkészítése: Először a húst pácoltam. Egy-két kanál olívaolajban elkevertem a fűszereket, rákentem a hússzeletekre, és 1-2 órára hűtőszekrénybe tettem. Gyros pita házilag menu. Ezután teflonban gyorsan kisütöttem mindét oldalukat, majd nagyobb csíkokra vágtam. A joghurtos öntetet is elkészítettem a hozzávalóiból. A pitákat megmelegítettem - kicsit grillezhetjük is hogy ropogósabb legyen -, lapjában félig kettévágtam, majd a másik széle felé még "zsebet" vágtam rajta.
A helyszínen a felmérjük a lehetőségeket és árajánlatot adunk a villámhárító kiépítésének költségéről és megegyezés esetén, a lehető legrövidebb időn belül elkészítjük a családi házra a villámhárítót.
A villámhárító vége azért hegyes, mert a csúcshatás miatt (lásd: Elektromos szél) az elektronok könnyebben kiléphetnek egyfajta töltéskiegyenlítődést okozva, amely így a levegőben lévő potenciálkülönbséget csökkenti. Ezzel csökkenti az elektromos kisülés esélyét. A felfogó általában egy acélrúd, megfelelő, villamosan vezető, korrózióvédő anyaggal bevonva. Ezt egy mechanikailag erős tartószerkezet rögzíti az épület tetejéhez. Mennyibe kerül felrakatni egy villámhárítót?. Ehhez kapcsolódik a levezető, mely többnyire korrózióvédett acélsodrony, szintén mechanikailag előírt rögzítéssel mind a felfogóhoz, mind a teljes nyomvonalán az épület tartószerkezetéhez. Végül a levezető az épített földelő-rendszer kivezetéseihez csatlakozik. A felfogót a méret, elrendezés tekintetében az adott épület villámvédelmi besorolása szerint kell tervezni. A levezetőket az épületburkolat, illetve a burkolat alatti anyagnak megfelelő besorolás szerinti távtartókkal és mennyiségben helyezik el, a statikai és tűzvédelmi előírások betartásával. A földelés többféle lehet.
A föld és a légkör villamosságának lassú kiegyenlítésére, ha pedig ez nem történhetnék meg, a villám csapásának felfogására való készülék, mely leghasználtabb alakjában a felfogó csúcsból, illetőleg rúdból, a föld feletti és a föld alatti vezetékből áll.
Villámhárító és levezető kábel egy háztetőn A villámhárító egy elektromosan jól vezető, mechanikailag erős anyagból - többnyire acélból - készült szerkezet. A villámhárító feladata, hogy megvédje a védelmi terébe tartozó területet a villámcsapástól azzal, hogy a területen felhalmozódott elektromos töltések egy része a villámhárítón el tud távozni, és így kisebb eséllyel következik be villámcsapás az adott helyen. Elsődleges feladata tehát a villámcsapás megelőzése, és nem a villám levezetése. A villámhárító három fő részből áll. A felfogót az építmény tetejére erősítik, majd az építményhez egy villámvédelmileg minősített földelést építenek. A kettőt elektromos vezetővel kötik össze. Ha az építmény vonzásterében elektromos töltésfelhalmozódás alakul ki (például zivatarfelhők miatt), az a villámhárítón keresztül megfelelő elvezetésre kerül. Érdemes villámhárítót szerelni a házunkra?. Villámhárító nélkül egy közeli villámcsapás az épületben a töltésmegosztás miatt tüzet vagy az elektromos készülékek tönkremenetelét okozhatja, esetleg a benn tartózkodók életét veszélyezteti.
Megújulók 2012/11. lapszám | Juhos Viktor Franc Jenko Aleksander Cilenšek | 4657 | Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb. ). Egy naperőmű védelme tipikusan a következő elemekből áll: túláramvédelem, túlfeszültség-védelem és szakaszolókapcsoló. Ezen védelmi készülékek feladata, hogy megvédjék a napelemmodulokat a visszáramoktól, a túlfeszültségektől, és megvalósítsák a szakaszolást hibajavítás vagy karbantartás esetén. Cikkünk előző részében áttekintettük a túláram-védelem kiválasztásának szempontjait és gyakori hibáit, ismertettük a túlfeszültség-védelem névleges feszültségérték-meghatározásának módját, most pedig nézzük meg, hogy a típusát milyen elvek szerint határozzuk meg. A megfelelő túlfeszültség-levezető kiválasztása A napelemes erőművek túlfeszültség-védelmére kétfajta túlfeszültség-levezető jöhet számításba, az 1-es és a 2-es típus. A napelemes erőművek gyakorlati problémái II.. Az 1-es (vagy más jelölés szerint B) típus közvetlen villámcsapás esetére lett kifejlesztve, és egy nagyobb varisztort tartalmaz, amely nagyobb energia levezetésére képes (10/350 µs), és az ára is magasabb.
A villámhárító működési elvét Benjamin Franklin találta fel 1749-ben Amerikában [1] és – esetleg tőle függetlenül - Prokop Diviš 1754-ben Európában. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Prokop Diviš önállóan fedezte volna fel. [2] [3] Történelem [ szerkesztés] 19. századi esernyőre szerelt "Franklin cső" A villám a történelem kezdetétől foglalkoztatta az emberiséget. A technikai fejlődés előrehaladtával a villámcsapás elleni védekezés egyre fontosabbá vált. A villám bármilyen anyagú építményben (kő, fa, beton) képes jelentős, akár megsemmisítő kárt okozni. Az ipari forradalom során egyre komolyabb értékek születtek, melyek védelme stratégiai fontosságúvá vált. A 19. században a villámhárító dekorációs elem lett. A villámhárítókra üvegből készült díszeket húztak. [4] Ezeknek a díszeknek a fő célja az volt, hogy bizonyítékul szolgáljon az esetleges villámütésre. Ha vihar után a dísz széttört, akkor a tulajdonosnak ez jelezte, hogy meg kell vizsgálnia a villámhárítót, és az építményt, nem károsodott-e. Működése [ szerkesztés] A működése azon alapul, hogy töltéskiegyenlítés révén a védett objektum körzetében csökkenti az elektromos térerősséget, amit a közelben lévő viharfelhő elektromos ereje növelt meg.
A felfogók feladata a villámok felfogása, majd biztonságos levezetése. A felfogókat a védendő felület alakjának megfelelően a kiemelkedő részeken, valamint a széleken helyezik el, (pl. a tetőn úgy, hogy a becsapódó villám árama rövid úton levezethető legyen). A mechanikai stabilitás szempontja miatt a felfogórudakra, illetve a felfogóvezetőkre eltérő követelmények vonatkoznak A felfogórudak, illetve felfogóvezetők helyét úgy kell megválasztani, hogy lehetőleg az épület sarkainak, széleinek közelében legyenek, így képezzenek egy védett teret.