A kutatók a megdöbbentően magas magyarországi, koronavírus okozta halálozási adatokat vetették össze egy korábbi nagy járvány, a spanyolnátha adataival. Tíz ország (Magyarország, Németország, Franciaország, Svájc, Spanyolország, Olaszország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Svédország) összehasonlítható adatainak elemzésével próbáltak választ találni a különbségekre a portálon közölt cikk szerint. Magyarországon a koronavírus járvány két éve alatt népességarányosan többen haltak meg, mint a spanyolnátha két évében. Rémhírterjesztésért jelenti fel a kormányt Szél Bernadett | 24.hu. Más európai országok a spanyolnátha időszakához képest sokkal alacsonyabb halálozási arányokat értek el, míg mi 126 százalékra "teljesítettünk". A kutatók kiindulópontként Szél Tivadar, a magyar népességi és egészségügyi statisztika egyik megalapozójának, a halandóság ismert kutatójának a spanyolnátha időszaka után készült, letisztult adatforrásokat felhasználó 1930-ban kiadott évkönyvének adatait vetették össze a Johns Hopkins egyetem által vezetett nemzetközi statisztikai adatbázis 2020-2021-es számaival.
A kutatásban résztvevők egy százalékánál nem találtak immunválaszt jelző antitestet. Közzétették a fővárosi önkormányzat oltáshatékonysági vizsgálatának eredményét. Az ellenzéki városvezetés a legveszélyeztetettebb fővárosi intézmények lakóit és dolgozóit vizsgáltatta meg arra a kérdésre keresve választ, hogy van-e és ha igen, milyen mértékű a védettségük két oltás után. Félrevezető táblázatok gyártása helyett inkább ezzel kellene foglalkoznia a kormánynak is. Szomorú folyamat a magyarországi halálozási adatokban. Nem a vakcina típusa a fontos, hanem az, hogy megfelelő védelmet nyújt-e a megbetegedéssel szemben – írja Karácsony Gergely főpolgármester mai Facebook-posztjában A fővárosi fenntartású idősotthonokban 2877 ellátott és 1588 munkatárs, míg a hajléktalanellátásban 1172 ellátott és 427 dolgozó kapta meg az oltást. Közülük véletlenszerűen választották ki azt a 992 főt, aki már mindkét oltását megkapta. A főpolgármester által megosztott grafikon az ő vizsgálatuk eredményét mutatja. Karácsony Gergely az adatok közül kiemeli, hogy összesen 1 százalék, vagyis 11 esetben nem volt kimutatható antitest (az immunválasz jele), majd hozzáteszi "a tudomány jelenlegi álláspontja szerint nem jelenti, hogy ne lennének védettek, csak az antitest a vérükben nem haladta meg a határértéket, az 50 U/mL-t".
Mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, vasárnap a kormány nyilvánosságra hozta a magyarországi oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat. Mindezzel azonban van egy kis gond. A táblázatban feltüntetett adatok kapcsán Karikó Katalin, az mRNS-technológia egyik megalkotója, a BioNTech egyik alelnöke Facebook-bejegyzésben mutatott rá a kormányzati oltáspropaganda statisztikájának szarvashibáira, hétfőn pedig a Magyar Orvosi Kamara (MOK) írt levelet az operatív törzs vezetésének. Levelükben arra hívják fel a figyelmet, ugyan üdvözlik, hogy a kormány nyilvánosságra hozta az adatokat, azonban ezek jelenleg közölt formájukban nem alkalmasak az egyes vakcinák hatásosság-különbségeinek megállapítására. Különösen sokkolóak a magyar halálozási adatok, ha az EU legjobban álló országával hasonlítjuk össze. Mint írják: Ismeretlen a feldolgozási metodika, hiba az első és a második oltás adatainak egyben kezelése, különböző az egyes vakcinákkal oltottak egészségi állapota, az oltások időbeli eloszlása, valamint a feldolgozás nem számol az egyes vakcinákkal oltottak eltérő korátlagával. Így az adatok összehasonlításra, mélyebb következtetések levonására nem alkalmasak.
A koronavírus negyedik hullámában egy ideig úgy tűnt, alacsonyabb esetszámok lesznek, mint a korábbiakban, ami az oltás nyújtotta védelemmel hozható összefüggésbe. Az elmúlt egy-két héten jelentős mértékben romlott a magyarországi koronavírus-helyzet. A romló tendenciát a szennyvízadatok is alátámasztják, ugyanis a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is a koncentráció növekedését méri. A Portfolio cikkében a második és a negyedik hullám statisztikáit veti össze a járványdinamika szempontjából. Megjegyzi, hogy a magas esetszámot úgy sikerült elérni, hogy a megfertőződött oltottak jelentős része nem kerül be a fertőzötteket összesítő statisztikákba. Az erre vonatkozó pontos hazai adatok hiánya miatt nemzetközi tanulmányokat hasonlítottak össze diagramok segítségével. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kórházban fekvő betegek nagy többsége oltatlan lehet, nemzetközi tanulmányok pedig azt bizonyítják, hogy az oltatlanok tízszer-tizenegyszer nagyobb eséllyel halnak meg a vírus következtében, mint az oltottak.
Úgy tűnik tehát, hogy a KSH elnöke által közölt számításokban Németország 2020-as (371 napra vonatkozó) halálozási adatát a korábbi évek (364 napos) átlagához a KSH által javasolt korrekció nélkül viszonyították, míg a magyar adatokban elvégezték ezt a korrekciót, de ahhoz nem az annak megfelelő 2020-as adatot, hanem a naptári év halálozását hasonlították. Ez a két "hiba" együttesen azt eredményezte, hogy magasabb halálozási növekedést sikerült kimutatni Németországban (7, 5 százalék) mint Magyarországon (6, 3 százalék), noha a két adat valóságos viszonya fordított (Németország: 5, 5 százalék, Magyarország: 8, 2 százalék). Azt már csak mellékesen teszem hozzá, hogy a nyilatkozatban foglaltakkal ellentétben Izland nem az Európai Unió tagállama, és az sem igaz, hogy Magyarországon "tavaly 9884 elhunytat soroltak hivatalosan a vírus áldozatai közé"; a koronavírusban elhunytak száma január elsején hivatalosan 9667 volt. És persze ha az első érték lenne a valódi adat, akkor sem lenne igaz, hogy a (valójában jóval 10 ezer feletti) többlethalálozás ennél kevesebb lett volna, ahogy Vukovich állítja.
Bővebben: A kormány csütörtökön bejelentette, hogy hosszabb ideig, két oltással május 1-jéig érvényesek lesznek az oltási igazolványok, igazodva az európai uniós országok gyakorlatához. Az egészségügyi intézmények és a tömegközlekedés mellett továbbra is maszkot kell viselni az üzletekben, a bevásárlóközpontokban, a postákon, az ügyfélszolgálatokon, a színházakban, a mozikban, a múzeumokban és sportrendezvényeken. A beltéri kulturális és egyéb rendezvényeken, az edzőtermekben, az uszodákban, a fürdőkben, valamint a vendéglátó üzletekben pedig az ott dolgozóknak kötelező a maszkhasználat. Az átoltottság növelése érdekében a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele, az önkormányzatoknál a kérdésben a polgármesterek dönthetnek. A dolgozóiknak oltást előíró vállalatok a megyei oltási munkacsoportoktól is kérhetnek vakcinát, ez esetben az üzemorvosok is elvégezhetik az oltást. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről!
A legrangosabb európai kupasorozatban kilencszer döntős, ebből kétszer, 1985-ben és 1996-ban győztes Juventus története során az FTC-n kívül további négy alkalommal találkozott magyar riválissal: 1973-ban a BEK negyeddöntőjében a torinói 0–0 után idegenben szerzett gólokkal (2–2) búcsúztatta az Újpestet, 1979-ben a Kupagyőztesek Európa Kupája első fordulójában a Győri ETO-t ejtette ki 3–2-es összesítéssel (2–0, 1–2). A Ferencváros a Juventuson kívül kétszer mérte össze tudását olasz ellenféllel, 1966-ban a BEK negyeddöntőjében a Milánói Internazionaléval szemben maradt alul 5–1-es összesítéssel (0–4, 1–1), majd a VVK-ban az 1967–1968-as idény elődöntőjében a Bolognát verte 5–4-es összesítéssel (3–2, 2–2). Ferencváros bajnokok ligája. A kedden 22 órakor kezdődő zárt kapus összecsapást, amelyen a német Daniel Siebert fújja majd a sípot, az m4sport is élőben közvetíti (valószínűleg geokódolással). A G-csoport másik keddi találkozóján az FC Barcelona a Dinamó Kijev vendége lesz. A meccs esélyesei azzal együtt is a katalánok, hogy a spanyol bajnokságban csak bukdácsolnak, nyolc kör alatt mindössze 11 pontot gyűjtöttek, így jelenleg csupán a 12. helyen állnak a La Ligában, az ukránok viszont tíz forduló után vezetik hazájuk bajnokságát.
Szintén történelmi, hogy a Ferencváros egymást követő három idényben csoportkörös, korábban ez egyetlen magyar csapatnak sem sikerült. Csoportkörbe jutott magyar csapatok: Ferencváros (1995, Bajnokok Ligája) Ferencváros (2004, UEFA Kupa) Debreceni VSC (2009, Bajnokok Ligája) Debreceni VSC (2010, Európa-liga) Videoton FC (2012, Európa-liga) MOL Vidi FC (2018, Európa-liga) Ferencváros (2019, Európa-liga) Ferencváros (2020, Bajnokok Ligája) Ferencváros (2021, Európa-liga)
Nem könnyű ebben a sorozatban egy ilyen tapasztalt csapattal szembeszállni, de azért utazunk el Madridba, hogy ott is betaláljunk, és ott is győzni szeretnénk. " "Mindannyian tudtuk, hogy fontos tapasztalatot fogunk szerezni ezen a mérkőzésen, de azt is tudtuk, nehéz lecke lesz – mondta Jan Oblak, az Atlético kapusa. – Egy jó eredményért érkeztünk, kikaptunk egy nullára, ám a továbbjutás kérdése még teljesen nyitott. A kapott góltól eltekintve igazán jól védekeztünk, a City szereti birtokolni a labdát, erre készültünk is, ezt végig fejben tartottuk, és lezártuk előttük a területeket. Nem hiszem, hogy a cserejátékosaik változtatták meg a mérkőzést, az egy pillanat alatt dőlt el. Minden lehetséges még, odahaza játszunk legközelebb, győzhetünk, és az Atlético mindig hisz a győzelemben! " "Jó teljesítményt nyújtottunk egy elképesztően erős csapat ellen, amelyben több világklasszis futballista alkot szuper egységet – így Diego Simeone, az Atlético Madrid mestere. – Jól akartunk védekezni, rések nélkül, aztán ellentámadásokkal meglepni őket.