A fekete halál ihlette, A halál tánca, vagy Danse Macabre, a halál egyetemességére vonatkozó allegória, gyakori festménymotívum volt a késő középkorban. A Tournai állampolgárok pestis áldozatait temetik el A zsidókat máglyán égetik el 1349-ben. Miniatűr a 14. századi kéziratból Antiquitates Flandriae A pestisfertőzött állatok világméretű elterjedése, 1998
Az 1347 és 1351 között Európán futótűzként végigsöprő betegség minden idők legpusztítóbb járványa volt. Megölte a népesség egyharmadát, több mint 25 millió embert. Az áldozatoknak nagy fájdalmuk, lázuk volt, bőrükön gennyes foltok jelentek meg, vért hánytak, aztán általában három napon belül meghaltak. A korabeli orvosok csak így emlegették: a fekete halál. Kevés olyan esemény történt a középkori Európában, amelynek olyan súlyos következményei lettek volna, mint a fekete halálnak. Nyugat-Európa népessége egészen a XVI. századig nem érte el az 1348 előtti szintet. Egészen mostanáig általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy fekete halál bubópestis volt, egy bolhák terjesztette betegség, mely rágcsálókról terjedt át az emberre. Két liverpooli járványkutató szerint azonban ez tévedés. Ha a járvány terjedését vizsgáljuk, igen kevéssé valószínű, hogy tényleg bubópestis volt, mondja egyikük. A bubópestis-elmélet a XIX. század végén bukkant fel, amikor egy francia bakteriológus, A. Yersin leírta a bubópestis komplex biológiáját, megjegyezve, hogy alaptünetei megegyeznek a fekete haláléval.
Értékelés: 1 szavazatból Köln, Németország. Bekövetkezik az, amit senki sem mert még csak elképzelni sem. Rejtélyes járvány üti fel a fejét a városban. A szakemberek azonnal vizsgálódásba kezdenek és a csatornarendszerben számtalan patkánytetemre bukkanak. Vajon a patkányok terjesztik a járványt? A városi hatóságok azonban a pániktól tartva nem figyelnek az orvosok szakértői véleményére. Ám amikor a város tehetős és befolyásos polgárai is áldozatul esnek, rájönnek, hogy tovább már nem lehet halogatni a lépést. Clemens Lindenthal, a járványügy szakértője felfigyel arra, hogy a Hofmeier Intézetben Dr. Verena Franke számos patkánykísérletet végzett az utóbbi időben. Az orvosnő bevallja, hogy kísérleti állataiból ismeretlen tettesek elloptak néhányat, csak a következményektől tartva nem mert senkinek sem szólni az ügyről. Most már nem tehet mást, mint a szakértők mellé állva felvenni a harcot a patkányok terjesztette betegséggel szemben. Stáblista:
Az élelmiszerhiány s a nyomában járó áremelkedés éhínséget idézett elő, ami egyes régiókban akár 5-10%-os népességcsökkenéshez vezetett. E területek közé tartozott Firenze is, ahol az 1344-es éhínség rendkívül sok emberéletet követelt. 1347-ben tömegek menekültek az ínség elől Velencébe. A vidékről beköltözők révén az egyes városok lélekszáma jelentős mértékben gyarapodott. A korszak legnépesebb városai közé tartozott Párizs, Velence, Palermo és Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Csokonai Vitéz Mihály: A feredés Ni, szemeim! idenézzetek! Ni, a rózsabokor hirtelen Mint megrezzent ott a vízszélen: Ni, szemeim! idenézzetek. Ni, mint megbillentenek Levelei s ágai, Tövisse s virágai Hogy öszveverődtenek. Illatozó bíborának Pompái elszóródának: Némelyek, ím, elterűltek A dudváknak szárain, Mások úsznak az itt lengő És játszadozva kerengő Zefíreknek szárnyain. Ni, ni, most vigyázzatok! De fényetek hogy rezeg pislogva, Hol öszvevonúl, hol dűlyed, Most repes kacér pattanással forogva, Majd rettenve vak gödrébe sűlyed: Tán biz istent láttatok? Ne zárjátok bé ablaktokat! Ott nem haragos istenség látszik, Ne féljetek, ott egy szép nimfa játszik: Nyissátok meg ablaktokat! A rózsákon általfénylenek Sokkal szebb rózsái, Pirosló orcái Melyek titeket megigéztenek. Csokonai a boldogság mek. Ah, boldog rózsafa! Be nyájas nimfa Nyugszik alatta árnyékodnak! Ah, végy be engem egyik ágodnak! Ti pedig, szemeim, ti lesve vigyázzatok, Mit akar ott az a ti szép nimfátok? Ni, ni, ruháit levetette, S a rózsa tövére tette Maga indúl: most már nézzetek!
Az online sorozat elkészítésével olyan régiókba is eljuthatnak az előadások, ahol az adottságokból eredően az élő koncert vagy szakmai fórum megszervezése szinte megoldhatatlan akadályokba ütközik. Az első epizód 2022. áprilisától lesz elérhető. A "Megelevenedő szavak - szövegábrázolás a kóruszenében" rész előadója Dr. Kutnyánszky Csaba DLA, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora, a Karmester és Karvezető Tanszék vezetője, a Zeneakadémia Egyetemi Doktori Tanácsának elnöke, oktatási rektorhelyettes. Csokonai Vitéz Mihály - A boldogság by Bálint Kovács. A további epizódok között például az oktatás alapját képező népzenéhez kapcsolódva a népi hangszereket bemutató és megszólaltató előadást terveznek. Ezt követően a kóruszene interaktív és szórakoztató oldalát mutatják be, majd szóba kerülnek különböző ünnepkörök, és különlegességként a háttérmunkát bemutató epizód, melyben a stúdiók világába kaphatunk betekintést. A"Hangról hangra… Énekel az iskola" program részeként, a KÓTA szervezésében valósul meg a Szélkiáltó Együttes tavaszi turnéja.
Ebben az időben a költőnek minden reménye megvolt rá, hogy boldogságra találjon: kilenc hónapon át udvarolt Lillának, aki kedvezően fogadta közeledését, kölcsönös szerelem szövődött közöttük. Ez az örömteli időszak inspirálta A boldogság című verset, amelyben a költő igyekszik mindazt kifejezni, ami az életet élvezetessé teszi, amitől vidám, könnyű és szabad az ember lelke. A verset az Anakreóni dalok című versciklusába sorolta be. A vers keletkezési dátuma valószínűvé teszi, hogy a költeményt a Lilla-szerelem valóságos élménye ihlette, ugyanakkor a 22 anakreóni dal közül ez a vers illeszkedik egyik legjobban Anakreón, a költő-előd által nyújtott mintaképhez is. Csokonai a boldogság elemzés. Miért fontos azt kiemelni, hogy a verset egy konkrét élmény ihlette? Mert Csokonai szerelmi költészetének legtöbb darabját nem egy konkrét érzelem vagy személyes élmény szülte, hanem inkább egy előzetesen kialakított költői program, egy filozófia része. Ez nem jelenti, hogy a költő életéből hiányozna a nagy szenvedély – hiszen ismerjük a Lilla-kapcsolat történetét –, hanem hogy Csokonainál a vers viszonylag független egy-egy konkrét élménytől.