Mécs Mónika vezető producer hangsúlyozta: " A hosszúra nyúlt munkafolyamatok során a sok nehézség mellett rengeteg öröm is érte a produkciót. Az egyik ilyen öröm a cannes-i fesztivál meghívás. Felemelő érzés, hogy Füst Milán méltán híres regényét megfilmesíthettük és végre nemzetközi közönség előtt mutathatjuk be és vihetjük jó hírét az európai szereplő gárda és a filmben közreműködő szakemberek jóvoltából. " A 74. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába beválogatott film forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX Supervisor Klingl Béla, a zeneszerző Balázs Ádám. A film vezető produkciós irodája, a magyar Inforg-M&M Film (Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Muhi András) jegyezte Enyedi Ildikó előző filmjét, az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről című alkotást. Emellett a cégcsoport jegyzi többek között az Ezüst Medve díjas Csak a szél, az Oscar short list-es Akik maradtak és az idei Berlinale-n debütált szintén Ezüst medvét nyert Rengeteg – mindenhol látlak című filmeket.
2021. jún 3. 12:34 Enyedi Ildikó /Fotó: Fuszek Gábor Két magyar rendező filmje is meghívást kapott a 74. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába: Enyedi Ildikó "A feleségem története" című alkotása az Arany Pálmáért versenyezhet, Mundruczó Kornél "Evolúció" című új filmje pedig a seregszemle idén létrehozott új szekciójába, a Cannes Premiere (Cannes-i bemutató) elnevezésű válogatásba került be – jelentette be csütörtökön Thierry Frémaux, a világ legjelentősebb filmes szemléjének művészeti igazgatója párizsi sajtótájékoztatóján. Enyedi Ildikó legújabb filmje Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regénye alapján készült. A film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, női főszereplője pedig a világhírű Léa Seydoux. ( A legfrissebb hírek itt) Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének legújabb filmje 23 alkotással versenyezhet a fődíjért. Az Evolúció Mundruczó nyolcadik nagyjátékfilmje, amellyel a rendező hetedik alkalommal szerepel a hivatalos programban.
A cannes-i versenyprogramban bemutatott A feleségem története olyan pici rezdülésekkel dolgozik, amelyek követése nagy nézői befektetést igényel, de megéri vele menni. A megható vörös szőnyeges premier másnapján a rendező azt is elárulta, hogyan rímel a saját magánélete a film sztorijára. Enyedi Ildikó 1989-ben a legjobb elsőfilmnek járó Arany Kamera-díjat nyerte meg Cannes-ban Az én XX. századom mal, de azt a második legnagyobb presztízsű Un Certain Regard-szekcióban vetítették, és egészen eddig Mészáros Márta volt az egyetlen magyar női rendező, akinek az alkotásai (az Örökség 1980-ban és a Napló gyermekeimnek 1984-ben) bekerültek a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába. Tegnap Enyedi Ildikóval kétfősre bővült ez az exkluzív klub. Enyedi sok-sok éven át próbálta megfilmesíteni Füst Milán azonos című regényét, míg végül az eddigi legnagyobb költségvetésű magyar koprodukcióként sikerült megvalósítania a tervét, a főszerepben európai sztárokkal. Amikor a tízmillió euróból, négy ország koprodukciójában készült nagyszabású A feleségem története vörös szőnyeges díszbemutatója után a közönség hosszú tapssal ünnepelte az alkotókat, és ott állt a hatalmas vetítőterem közepén a megilletődött Enyedi és könnyes szemű producere, Mécs Mónika, az a magyar női filmesek diadala is volt.
Ha nemzetközi történetet is írt Füst Milán, egy igazi párizsi nő és egy hollandus hajóskapitány egymást tépő szerelmét, mégiscsak magyarul írta" – idézte Enyedi Ildikót a közlemény. A film forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX Supervisor Klingl Béla, a zeneszerző Balázs Ádám. A film vezető produkciós irodája, a magyar Inforg-M&M Film jegyezte Enyedi Ildikó előző filmjét, a Testről és lélekről című alkotást is. A fesztivál idén létrehozott egy új, versenyen kívüli szekciót Cannes-i bemutató elnevezéssel, ahol a fesztiválra rendszeresen visszatérő, már elismert alkotók innovatív munkáinak ad helyet. Ide kapott meghívást az Evolúció, Mundruczó Kornél nyolcadik nagyjátékfilmje, amellyel a rendező hetedik alkalommal szerepel a hivatalos programban. A forgatókönyvet a rendező Wéber Katával közösen jegyzi, a film egyfajta széljegyzet az ezt megelőző Oscar-díjra jelölt Pieces of a Woman című alkotásához.
Két magyar alkotás is bekerült a 2021-es Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos programjába. Enyedi Ildikó és Mundruczó Kornél olyan rendezők mellett kaptak helyet, mint Wes Anderson, Todd Haynes, Oliver Stone vagy François Ozon. Két hazai alkotásnak is örülhetünk idén az egyik legrangosabb európai filmes seregszemlén. Enyedi Ildikó A feleségem története, valamint Mundruczó Kornél Evolúció című alkotása is látható lesz majd az idei fesztiválon. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Enyedi filmje a versenyszekcióban szerepel, míg Mundruczó darabja a premierek között található majd. A feleségem története Füst Milán azonos című regényét dolgozza fel, amely egy érzékeny szerelmes történet egy házaspár viharos kapcsolatáról. A színészgárdát Gijs Naber, Léa Seydoux és Louis Garrel vezetik, míg a kamera mögött Rév Marcellt találjuk. Az alkotást egyébként mi fel is tettük a legjobban várt 2021-es filmes listánkra, közel két éve már pedig még egy sajtótájékoztatón is részt vettünk, ahol az akkor még csak készülő projektről beszélgettek az alkotók.
A holland színész nem látványosan sziporkázó, ám annál lenyűgözőbb alakítást nyújt, tekintete elfelhősödéséből, mimikája kis változásaiból olvashatók le Störr fokozódó agóniájának állomásai. Seydoux-nak talán eggyel könnyebb dolga van, Lizzyként többé-kevésbé ugyanazt a szemtelen-erotikus kétértelműséget kell hoznia végig. Nem feltétlenül volt a legszerencsésebb, hogy ezt a széles palettán megrajzolt, de értékeit apró részleteiben rejtő filmet a fesztivál végére ütemezték, amikor már mindenki borzasztóan fáradt és talán kevésbé képes a többet követelő darabokat befogadni. De aki hajlandó ráhangolódni arra a filmnyelvre, amivel Enyedi kommunikál, azt megjutalmazza az alkotás a másik ember fájdalmas megismerhetetlenségéről szóló, univerzálisan érvényes történettel. Enyedinek is van Störr kapitánya A feleségem története csütörtöki sajtótájékoztatóján Enyedi maga is elemezte röviden, hogy milyen alakításokat követelt meg a film a színészeitől: Seydoux-tól, hogy ne csak titokzatos femme fatale legyen, hanem egy teljes személyiséget jelenítsen meg még akkor is, ha ezt a személyiséget a film végéig a partnere nem képes értelmezni.
Nagyon erős élmények ezek. Mintha egy expedíciót végigcsinálnánk együtt. Aztán pedig jön egy hosszú, intim folyamat, amikor elbújik az ember a vágószobába. Szóval én azt szeretem, hogy ezen a hullámvasúton újra és újra végig lehet menni. Ön most megcsinálta az álomprojektjét – mivel tudja biztatni a fiatalabb rendezőgenerációt, egykori tanítványait, akiknek sorban kaszálják el a filmterveit? E. : Nehéz évek, nehéz helyzet. Szokták mondani, hogy a tehetség mindig megtalálja az útját. Egy nagy túrót! Nagyon sok csodálatos tehetség megy a levesbe, és nagyon sok minden múlik a teljesen random körülményeken. Tudom, hogy ennél sokkal biztatóbbat kéne mondanom, de így látom, sajnos. Volt a legendás Simó-osztály húsz évvel ezelőtt, nagy lendülettel megindult egy csomó rendező, és aztán nagyon nehéz időszakokat éltek át. Előttük meg volt néhány évfolyam, akik meg sem tudták mutatni, mire képesek, mert a kilencvenes években effektíve megsemmisült a magyar filmipar. Mint filmkészítők nagyon durván függünk a külső körülményektől.
Emiatt a part egységes szemléletű teljes minőségi megújulása, megújítása szükséges, amely mind esztétikai, mind pedig környezetvédelmi szempontból időszerűvé vált. A tervezett beavatkozás – mint azt írják – ezt a célt szolgálja. Szabadhirek.hu. Kiemelik, hogy kijelenthető, hogy megőrzendő épített világörökségi érték a fejlesztési területen nem található, a beruházás során világörökségi szempontból meghatározó, védendő építészeti érték nem sérül, a kultúrtáj természeti értékeinek megőrzését, integritását tekintve az illetékes természetvédelemért felelős szervezetekkel való együttműködés nyújt garanciát. A beruházás azonban a világörökségvédelmi szempontból megfogalmazott észrevételekkel összhangban funkcionális szempontból finomítandó. Cölöpház tartóoszlopok a Fertő tavon / fotó: Leczovics Zsolt – archívum Ha a kettőt összevetjük, akkor azért ugye láthatjuk a kontrasztot, hiszen míg a párizsi központ mondhatni nagyon keményen fogalmaz és a írása alapján a Fertő tavi építkezés azonnali felfüggesztési igényéről és a világörökségi besorolások veszélyeztetéséről fogalmazott meg levelet, addig szervezetük magyar képviselete szerint megőrzendő épített világörökségi érték a fejlesztési területen nem található, a beruházás során világörökségi szempontból meghatározó, védendő építészeti érték nem sérül.
"Most ott tartunk, hogy Közép-Európa legnagyobb összefüggő nádasa szívében semmi nem fog nádból létesülni. (... ) Még lehet a mostani fejlesztés szép is, jó is, de ezt a helyet, annak kisugárzását semmi más nem pótolhatja! Több nádtetőt, kevesebb betont a Fertő-tó partjára! " – zárta a posztot. Mi is történt? 2017 júniusában hatalmas tűz ütött ki a Fertő-tavon, Videó: Hatalmas tűz a Fertő tónál, csónakházak gyulladtak ki 2017. June 28. 17:33 egy felújítás alatt álló csónakházból terjedt el. Először az épület nádteteje gyulladt ki, majd dominó módjára a többi ház is lángra kapott. Rengeteg tűzoltó küzdött a lángokkal, még Ausztriából is érkeztek egységek. Végül tíz nádfedeles ház semmisült meg, kárszakértők szerint 2 milliárd forintos kár keletkezett Két milliárd forintos kár keletkezett a Fertő tavi tűzvészben 30. 21:22 a tűzvészben. Osztrák Fertő-tavi cölöpháztulajdonos: hihetetlen, hogy ilyen megtörténhet az EU-ban! - Ugytudjuk.hu. A látvány igazán lehangoló volt, sok helyen csak az üres cölöpök álltak, aztán 2018 decemberében elkezdődött itt az ország legnagyobb turisztikai beruházása, Sopronnál épül az ország legnagyobb turisztikai beruházása: 30 milliárdot költenek a Fertő-tóra 2019.
A bizottság javaslatot tett arra, hogy a projekt társadalmi megismertetésében nagyobb hangsúlyt kell kapnia annak a ténynek, hogy a fejlesztés egy eddig is a tervezettel azonos funkcióra használt, idegenforgalmi célokat szolgáló területen valósul meg, amely azonban az elmúlt évtizedek alatti elhanyagoltsága miatt rendkívül leromlott állapotba került, megújítása szükségszerűvé vált. Ezért a fejlesztés – a megismert korszerű műszaki megoldásokkal és egységes építészeti arculatával – sokkal inkább tekinthető a terület megóvásának, mint egy épített elemeket előtérbe helyező, a terület terhelési kapacitásán túlmutató fejlesztésnek. Állásfoglalásukban kifejtik azt is, hogy az elmúlt évtizedekben koncepció nélkül felépített kisebb-nagyobb épületek látványa, némely építmény ízléstelen kivitelezése, a különböző stílusok keveredése, az épített környezet leromlott-elhanyagolt állapota, megjelenése nem méltó arra, hogy a Fertő tó egyetlen magyar oldali megközelítési pontjaként (a világörökségi helyszínen belül) látogatókat fogadjon.
2014 nyarán mi is jártunk Fertőrákoson. Garai Antal Atom A arra is kitér, hogy Farkas Ciprián fideszes polgármester azt írta: "a mederhasználati szerződések mindig határozatlan idejű, rövid felmondási idővel megszüntethető szerződések voltak, melyet a vízterület kezelője bármikor jogosult felmondani. " Az egyik cölöpház bérlőjétől tudjuk, hogy korábban 99 éves – lényegében örökbérleti – szerződésük volt a cölöpházasoknak. 2016-ban azonban egyoldalúan szerződést módosított az állam: a kvázi örökbérletet kihúzták belőle, a helyére azonnali felmondási lehetőséget írtak. Idén aztán fel is vonultak a gépek a nemzeti parkba, egy természetvédelmi területre, hogy ott szállodát, apartmanházakat, sportközpontot és efféléket építsenek. Mindezt állami pénzből, úgy, hogy azt sem tudni, ki üzemelteti majd ezeket a szolgáltatásokat. Sőt, ahhoz, hogy ezt megtehessék, mások partmenti házait egyszerűen elbontatják, a tulajdonosok saját költségére – írta a 444 még májusban, amikor videót is forgattak a helyszínen.
Több mint 20 millió forintos bontási költségről kapott számlát az a család, amelynek a Fertő-tónál található cölöpházát ledózerolták – értesítette a Telexet a család jogi képviselője. 1966-ban összesen 21 cölöpház épült 1966-ban a Fertőre. Ahogy arról korábban írtunk, sokak szerint a házaknak meg sem szabadott volna épülniük, csak az államszocializmus zavaros természetvédelmi viszonyai miatt volt erre lehetőség. Ugyanakkor tény, hogy építési engedélyt kaptak a házakra. A házak megépültek, és a nádtetős nyaralók turisztikai látványosságok lettek. A cölöpházak tulajdonosai papíron csak bérlők, mert a tómedrek állami tulajdonba tartoznak, de a ráépült cölöpházak a bérlők tulajdona: 99 évre kötöttek szerződést, lényegében örökbérletre, ezért sokan rengeteget költöttek is az ingatlanokra. Ezen felül komoly bérleti díjat is fizettek a cölöpházak használói, félévente 400 ezer forint körül. 2016-ban azonban egyoldalúan szerződést módosított az állam: a kvázi örökbérletet kihúzták belőle, a helyére azonnali felmondási lehetőséget írtak.
Szerencsére még időben. Most már ugyanis hűlt helyük. "Ilyenek voltak egykor a gondozatlan, a gazdátlan, a leromlott állapotú fertőrákosi cölöpházak. Bárki bármit mondhat ma Magyarországon, így én azt mondom, hogy ennek a helynek világviszonylatban is összehasonlíthatatlan kisugárzása, megjelenése, atmoszférája volt" – írja az Emlékoldal a Fertő-tavi cölöpházakhoz nevezetű Facebook-oldalon Varga Szabolcs nádtetőkészítő. Mint mondja, mindenkinek mást jelentett ez a hely. Valakinek kikapcsolódást, őt és még jó néhány embert viszont a munka kötötte ide. Kollégáival ugyanis szinte mindegyik cölöpház tetőjén dolgoztak az elmúlt évek alatt – egészen addig, amíg le nem bontották az igazi különlegességnek számító épületeket. Bejegyzéséből kiderül, hogy még a távoli Japánból is érdeklődtek és azzal keresték meg őket, hogy az ottani nádtetőkészítő mesterek nagyon szívesen eljönnének megcsodálni ezt az épületegyüttest. És bizony jöttek is, szerencsére még időben. Most már ugyanis hűlt helyük a cölöpházaknak.
Fertő part a magyar oldalon / fotó: Leczovics Zsolt - Mint a futótűz, úgy terjedt el a magyar online világban a Fertő tóval kapcsolatos legújabb ICOMOS állásfoglalás, amit a hozott részben nyilvánosságra. Ez a szervezet, mármint az ICOMOS ( Nemzetközi Műemlékek és Helyek Tanácsa) egy szakmai szövetség, amely a világ kulturális örökségének megőrzéséért és védelméért dolgozik és egyben tanácsokat ad az UNESCO-nak a világörökség részeit érintő területekkel kapcsolatosan is. Mint minden egyéb világszervezetnek, természetesen ennek is van egy központja és a világ számos országában saját képviselete is, ahogy például hazánkban is. No és pont ezáltal lehet felfedezni a mai francia központjuk által kiadott állásfoglalásban némi kis bökkenőt, hiszen úgy tűnik porszem van a gépezetben, mert az finoman fogalmazva ellentmond a magyar képviseletük álláspontjának. No de nézzük, mit is ír ma a a hozzájuk eljuttatott levélre hivatkozva a Fertő tó fejlesztésével kapcsolatban, amit egyébként az UNESCO ICOMOS nevű nemzetközi szakmai civil szervezet elnöke, Mechtild Rössler látott el szignójával: Ha az ajánlásaink alapján nem hagynak fel azonnal a 'Fertő Part fejlesztése' nevű projekttel, az sértheti a világörökségi terület hitelességét és integritását, különös tekintettel befolyásolhatja annak Kiemelkedő Egyetemes Érték (Outstanding Universal Value) besorolását.