Határidő előtt elkészült a budavári Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Csikós-udvar nagyobb részének rekonstrukciója. Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a Lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a 2. világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket - mondta el az épület keddi sajtóbejárásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hozzátette: itt is sikerült helyreállítani a múlt egy dicső művészeti alkotását, ráadásul határidő előtt. Mint hangsúlyozta, a budai Vár rekonstrukciója és az I. kerület ezen részének fejlesztése a kormányzati ciklusokon átívelő Hauszmann-program keretében zajlik, amely az egész ország számára büszkeségre ad okot, ráadásul a főváros számára szükséges közösségi tereket hoz létre. "A Karmelita kolostor felújításának kivételével pártpolitikai viták fölötti ügynek tűnt a helyreállítás, és bízunk abban, hogy ennek a történelmi térnek a helyreállítása a továbbiakban is zavartalanul haladhat" - közölte a miniszter.
A világháború pusztításai a lovardát sem kímélték - mondta Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos. A lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg. A beruházás során rendezték a lovarda közvetlen környezetét is, a teljes terület minden elemének megújítása pedig 2022 tavaszára készül el a Karakas pasa tornyának befejezésével - közölte a kormánybiztos. Stöckl-lépcső Gondoskodtak az akadálymentes megközelítésről is, a Palota útról két nagy kapacitású lift szállítja a látogatókat a Csikós-udvarra, de újjáépítették az ország egyik legszebb történelmi lépcsőjét, a Stöckl-lépcsőt is, amely a Hunyadi-udvarral teremt összeköttetést - idézte Fodor Gergelyt az MTI. A Várkert bazár, a Karmelita kolostor, a Főőrség, a palota déli összekötő szárnya és benne a Szent István-terem újjáépítésével, a lovarda és a környező területek átadásával a munkának még koránt sincs vége.
Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a 2. világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket - véli Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A budai Vár rekonstrukciója és az I. kerület ezen részének fejlesztése a kormányzati ciklusokon átívelő Hauszmann-program keretében zajlik. "A Karmelita kolostor felújításának kivételével pártpolitikai viták fölötti ügynek tűnt a helyreállítás, és bízunk abban, hogy ennek a történelmi térnek a helyreállítása a továbbiakban is zavartalanul haladhat" - közölte a miniszter. A Csikós-udvar idén szeptemberben már csatlakozhat a Budapesti Borfesztivál helyszíneihez, majd remélhetőleg ezt követően is a budapestiek és minden magyar számára kedvelt kikapcsolódási helyként fog szolgálni - mondta az MTI szerint Gulyás Gergely. A Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, Királyi Lovarda 1902-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze.
Budapest: Akadémiai Kiadó (1990) ↑ Bodr Körk. : Bodrogköz nagyjai. Bodrogközi körkép (2014) További információk [ szerkesztés] A cigándi Kántor Mihály Általános Iskola honlapja Archiválva 2012. július 20-i dátummal a Wayback Machine -ben Nemzetközi katalógusok VIAF: 121392178 OSZK: 000000005272 NEKTÁR: 306907 ISNI: 0000 0000 7925 6084
Kántor Mihály Kántor Mihály Született 1885. január 31. Tiszakarád Elhunyt 1968. szeptember 2. 1968. (83 évesen) Cigánd Nemzetisége magyar Foglalkozása tanító, néprajzi gyűjtő, A Wikimédia Commons tartalmaz Kántor Mihály témájú médiaállományokat. Kántor Mihály ( Tiszakarád, 1885. – Cigánd, 1968. ) tanító, néprajzi gyűjtő, a Bodrogköz amatőr néprajzkutatója, Cigánd egykori "oskolamestere", aki sokat tett a néphagyományok ápolásáért és a népi kultúra megőrzéséért. Élete [ szerkesztés] 1885. január 31 -én született Tiszakarádon szegény, földműves családban. Szülei nem akarták taníttatni, de tanítója Berecz Károly felkeltette néprajzi érdeklődését és a sárospataki Állami Tanítóképző ben való tanulását is lehetővé tette. Az iskola elvégzése után 1905 -ben került előtanítónak Cigándra, majd egy év múlva véglegesítették. 1906 és 1946 között a cigándi református elemi iskola igazgató-tanítója volt, majd 1948 -tól 1958 -ig az általános iskolában tanított. Kántor Mihály mellszobra Cigándon ( 2012. )
[5] Nyomtatásban megjelent munkáin kívül, gazdag kéziratos anyag is maradt utána. [Mj. 1] [2] " Aki a népélettel foglalkozik, az nem lehet rossz ember, mert a néppel csak az tud foglalkozni, aki vele együtt érez. E nélkül az együttérzés nélkül etnográfiával, néprajzzal foglalkozni teljes lehetetlenség. " – Kántor Mihály [6] Főbb művei [ szerkesztés] Kántor Mihály egyik könyvének címlapja ( 2002). Az ódalgazda ( 1909) Bodrogközi szólásmódok ( 1910) Bodrogközi adatok a sarlós aratáshoz ( 1926) Hogyan készül a karikás? ( 1927) Az ezeréves cigándi malom (1927) Cigándi cigányok gyékénymunkája ( 1929) Bodrogköz ( 1932) Sárospatak és vidéke (Gulyás Józseffel, Budapest, 1933) Bodrogközi len- és kendermunkák, szőttesek (Sárospatak, 1961) Emlékezete [ szerkesztés] Kántor Mihály emléktáblája Cigándon (2013) Kántor Mihály családi sírja Cigándon (2011) 1993 -ban tiszteletére Cigánd Város Önkormányzata [Mj. 2] létrehozta a Kántor Mihály-díj at. [7] 1998 -ban a cigándi Általános Iskola felvette Kántor Mihály nevét.
1929-ben újabb tanítói állást szerveztek, s még ebben az évben állami segélyből felépítettek három tantermet és egy tanítói szolgálati lakást. Ennek szükségességét jól mutatja az iskolába beíratott tanulók száma, amely 1904 és 1934 között 278-ról 572-re emelkedett. Volt olyan osztály, ahol a létszám meghaladta 80 főt. Az 1930-as években a reformátuson kívül a faluban az izraelita népiskola, a községhez tartozó Erzsébet- és Bélatanyán pedig egy-egy római katolikus népiskola működött. 1939-ben két állami iskolát szerveztek három tanteremmel. A tanköteles tanulók száma ekkor már 750 volt. Az 1952/53-as tanévben 19 osztályban és 9 tanteremben szűkösködött a 768 tanuló. A pedagógusi munkát 17 nevelő látta el a szükséges 22 helyett. Ilyen körülmények között nem lehetett komoly és értékálló munkát végezni. A tanyai iskolák körzetesítését követően 1963-ban 954 emelkedett a diákok száma, és 38 tanító, tanár foglalkozott az oktatásukkal, nevelésükkel. A felső tagozat szétszórtan, az alsó tagozat állandóan délután járt iskolába.