2020. október 1. 14:58 MTI Emlékházat és kiállítóhelyet alakít ki az egykori zsidó iskolából Dombóváron a helyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság - közölte a szervezet elnöke az MTI-vel. Rostás Zoltán elmondta, hogy a dombóvári zsinagóga mellett álló 140 négyzetméter alapterületű épületet közművesítik, teljes körűen felújítják, és két kiállító teret hoznak benne létre. Az átalakítást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 10 millió forintos támogatásával végzik, a társaság 14 millió forintot fordít az épületre - tette hozzá. Az 1861-ben épült ház 1944-ig a zsidó hitközség iskolája volt, a holokauszt - és a hitközség megszűnése - után imaházként működött. Az épület egyik helyiségében Riesz József zsidó származású dombóvári orvosnak állítanak emléket, a másikban negyedévente a zsidóság és más, sérelmet szenvedett népek történetével foglalkozó, tematikus kiállításokat terveznek - mondta az elnök. Riesz József (1880-1944) Dombóvár tisztiorvosa, a helyi önkéntes mentő egyesület alapítója és a dombóvári vöröskereszt elnöke volt.
Emlékházat és kiállítóhelyet alakít ki a dombóvári volt zsidó iskola épületében a helyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság. A kiállításon Reisz Józsefnek, a szegények orvosának is emléket állítanak. Rostás Zoltán elmondta, hogy a dombóvári zsinagóga mellett álló 140 négyzetméter alapterületű épületet közművesítik, teljes körűen felújítják, és két kiállító teret hoznak benne létre. Az átalakítást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 10 millió forintos támogatásával végzik, a társaság 14 millió forintot fordít az épületre – tette hozzá. A holokauszt-emlékmű és a volt zsinagóga épülete Dombóváron (Fotó:) Az 1861-ben épült ház 1944-ig a zsidó hitközség iskolája volt, a holokauszt – és a hitközség megszűnése – után imaházként működött. Az épület egyik helyiségében Riesz József zsidó származású dombóvári orvosnak állítanak emléket, a másikban negyedévente a zsidóság és más, sérelmet szenvedett népek történetével foglalkozó, tematikus kiállításokat terveznek – mondta az elnök. Riesz József (1880-1944) Dombóvár tisztiorvosa, a helyi önkéntes mentő egyesület alapítója és a dombóvári vöröskereszt elnöke volt.
A vakság megfoszt a valóságtól - Rostás Zoltán - YouTube
Rostás Zoltán ( Székelyudvarhely, 1946. december 28. –) szociológus, szerkesztő. Életútja [ szerkesztés] Iskoláit Marosvásárhelyen végezte, az Alexandru Papiu Ilarian Líceumban érettségizett (1965), egyetemi tanulmányokat a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végzett (1970). Pályafutását a Román Televízió bukaresti magyar szerkesztőségében kezdte szerkesztőként (1970–1974), majd a Román Rádió bukaresti magyar szerkesztőségének volt a munkatársa (1974–1977). Ezt követően 1991-ig a bukaresti A Hét kulturális hetilap szerkesztőségében dolgozott szerkesztőként, tudományos rovatvezetőként, szerkesztőségi főtitkárként. Szerkesztette a hetilap TETT című tudományos mellékletét. 1991-től a Bukaresti Tudományegyetem Sajtó- és Kommunikációtudományi Karának docense, 2001-től nyugdíjazásáig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vidékfejlesztési tanszékének vezetője Csíkszeredában. Munkássága [ szerkesztés] Első írását a Korunk közölte 1968-ban. Egyetemistaként az akkor indult Echinox diákfolyóirat főszerkesztő-helyettese (1969–1970).
Az 1861-ben épült ház 1944-ig a zsidó hitközség iskolája volt, a holokauszt – és a hitközség megszűnése – után imaházként működött. Az épület egyik helyiségében Riesz József zsidó származású dombóvári orvosnak állítanak emléket, a másikban negyedévente a zsidóság és más, sérelmet szenvedett népek történetével foglalkozó, tematikus kiállításokat terveznek – mondta az elnök. Riesz József (1880-1944) Dombóvár tisztiorvosa, a helyi önkéntes mentő egyesület alapítója és a dombóvári vöröskereszt elnöke volt. A szegények orvosának nevezték, mert a legszegényebbeket ingyen gyógyította. 1944. június 26-án zsidó származása miatt deportálták, visszaemlékezések szerint a súlyosan beteg orvos már a deportáltakat szállító vagonban meghalt. Nevét 1947-től utca viseli Dombóváron, mellszobra a városi kórház előterében látható. Az emlékházban orvosi szobájának berendezései kapnak helyet, tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat állítanak ki.
Az igazságos Mátyás királyról a történetírás nem csak pozitív tetteket örökített meg. Amikor 1485-ben esztergomi érsekké nevezi ki felesége unokaöccsét, az alig hétéves Estei Hippolytot, az ország vezetői és a pápa egyaránt élénken tiltakoznak. Felháborodásuk érthető, ám Mátyás hosszas huzavona után keresztülviszi akaratát. Mikszáth regénye azonban... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Előbb eldobta, majd újra elvette feleségét Mikszáth Kálmán | nlc. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 1 480 Ft 1 406 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 140 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 1 499 Ft 1 424 Ft Törzsvásárlóként: 142 pont 3 100 Ft 2 945 Ft Törzsvásárlóként: 294 pont 2 990 Ft 2 840 Ft Törzsvásárlóként: 284 pont 1 280 Ft 1 216 Ft Törzsvásárlóként: 121 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Mauks Ilonát csodálta az irodalmi közösség, a költőtársak és a barátok is. Igazi "költőfeleségnek" tartották, tisztelték, és szeretettel tekintettek rá. Soha többé nem engedték el egymás kezét. 28 évig, Mikszáth haláláig éltek együtt. (Szerző: Héber Blanka)