Az iskola főbb jellemzői részletesebben: 1. Keresztyén szellemiségű, ezen belül református arculatú, de nem zárkózunk el más keresztény felekezetű, vagy akár nem megkeresztelt gyermek felvételétől sem. 2. Családias légkörű. (Évfolyamonként egy osztály. ) A tanárok, szülők és diákok kapcsolata bensőséges, melyet megalapoznak az évközi közös ünnepségek, kirándulások. Ezt segíti még a több éve igen aktívan működő Szülői Fórum is. 3. Karácsony Sándor pedagógiai elveit korunkra aktualizálva alkalmazzuk. Pl. a gyermek a világot, mint egészet ismerje meg, komplex tantárgyakat (művészet, testnevelés-néptánc, természetismeret) tanítunk. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyar nyelvi nevelésre. A természet megismerését és megszerettetését elősegíti az évenként más-más helyszínen megrendezésre kerülő erdei iskola. Fontosnak tartjuk a gyermekek autonómiájának tiszteletben tartását is. Intézmény : Infóbázis. A tanév során megemlékezünk a református egyházi és az állami ünnepekről. Ezeken kívül több programot szervezünk, amelyekben a gyermekek színdarabokat, néptáncos és komolyzenei produkciókat mutatnak be családtagjaiknak, ill. más érdeklődőknek.
Az ÓVODA jelenleg a Kispest-Rózsatéri Református Egyházközség XIX. kerület kertvárosi részében található gyülekezeti otthonában működik, nagyon kedves, otthonos körülmények között. Címe: 1196 Budapest, Jáhn Ferenc u. 107. Természetesen a gyermekek részére külön udvar került kialakításra, ahol sokat futkároznak, játszanak. Várhatóan 2004 szeptemberétől az iskolánk melletti telken, a Szegfű u. 16. Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola és Óvoda vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. sz. alatt felépítendő új kétcsoportos óvodaépületben kezdjük el a tanévet. Ott lehetőség lesz arra, hogy az óvodásaink az iskolánk új tornatermében tartsák testnevelő foglalkozásaikat. A környezet az új helyen szintén nyugodt, csendes, kertvárosi.
A szülők a korábbi felmérések szerint elsősorban a keresztyén szellemiség és a családias légkör miatt íratták be hozzánk a gyermekeiket, de mindig szem előtt tartottuk azt is, hogy tanulóinkat felkészítsük a sikeres középiskolai felvételikre, és ezzel összhangban a tehetséggondozást is kiemelten kezeljük. A középiskolai beiskolázások tapasztalatai azt mutatják, hogy végzős diákjainkat felveszik a képességüknek leginkább megfelelő intézményekbe. Szegfű utcai óvodai tagintézmény További információk: Parkolás: utcán ingyenes A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Óvodánkban a hitéleti nevelés elsősorban a lelkészünk által tartott hét-kezdő áhítatokon, a bibliai történetek feldolgozása során és az óvodapedagógusok által tartott napi áhítatokon történik; de a keresztyén értékeket hangsúlyozó munkatársak arra törekednek, hogy az egész napot, minden tevékenységet, kezdeményezést áthasson a keresztyén szellemiség.
Churchill ugyanis a meglévő területi nézeteltéréseken felül már az ideológiai szakadékokat teszi felelőssé a Nyugat és Kelet közötti, egyelőre még kevésbé materializálódó konfliktusokért. Az elfoglalt területeken történő önkényes hatalomátvétel, a kriptokommunisták nyugati működése fokozatosan ellehetetlenítette egy olyan demokratikus értékekkel rendelkező Európa létrejöttét, amelynek fő képviselője és mintája az angolszász világ. „Angol fajelmélet” terjesztésével vádolta meg Sztálin Churchillt fultoni beszéde után » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. "Sohasem hagyhattunk fel azzal, hogy bátran hirdessük az ember szabadságának és jogainak elveit, a világ angolul beszélő országainak közös örökségét, [... ]" Éppen ezeknek az értékeknek a szovjet agresszióval szembeni védelmére szólította fel a szabad országokat Churchill, amelynek egyedüli megvalósítását csakis az összefogásban látta. Így tehát ennek a szellemiségnek a jegyében születetett meg a következő években a nyugati hatalmakat tömörítő együttműködések (így a NATO is), amelyek számos területre kiterjedtek. A világ csendőre szerep tehát még az Amerikai Egyesült Államok atommonopóliumának idején fogalmazódott meg, ami a kölcsönös elrettentés politikájába fordult át, majd a Szovjetunió bukásával és az unipoláris világrenddel újra érvényre juthatott.
A Lordok Háza csütörtöki ülésén Lord Stansgate a brit kormány nevében Churchillnek a brit amerikai követséggel kapcsolatban felvetett javaslatára a következőket válaszolta: - A brit kormány politikája nem a hatalmi csoportosulásokra, hanem az Egyesült Nemzetek szervezetére és a világ egységére támaszkodik. Az amerikai kongresszuson nagy vita alakult ki Churchill beszédéről. A szenátorok általában ellenezték, hogy Nagybritannia és az Egyesült Államok katonai szerződést kössön. Március 5.: Churchill fultoni beszéde a „vasfüggöny leereszkedéséről” (1946) - Magyar Helsinki Bizottság. "Az Egyesült Államok most a világhatalom csúcspontján áll" - szögezte le elöljáróban a volt brit miniszterelnök, s szorgalmazta az angolul beszélő népek testvéri szövetségét, hogy megvédhessék a biztonságot, a jólétet, a szabadságot és a haladást a háborútól és a zsarnokságtól. Ez utóbbi megtestesülését bizonyos államokban látta, ahol "ellenőrzést kényszerítenek az egyszerű népre, az államhatalmat korlátlanul gyakorolják diktátorok vagy oligarchiák, amelyek egy előjogokat élvező párton és egy politikai eljárásmódon keresztül működnek".
A napokban, hogy 75 éve, 1946. március 5-én elhangzott Sir Winston Churchill híressé vált beszéde a fultoni Westminster Collegeban. Jelentősége az utókor távlatából nézve még inkább felértékelődött. Kertész Bence írása. Sokan Churchillnek tulajdonítják a vasfüggöny kifejezést, mivel legendás beszédben megjelenik, egész pontosan így: "A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára". A fogalom azonban nem volt teljesen újkeletű, a politikai retorikai eszköztárba viszont ezáltal prémium helyet kapott. A beszéd jelentősége viszont korántsem ebben keresendő, hanem abban gondolatmenetben, melyek jórészt meghatározták a Nyugat hidegháborús gondolkodását önmagáról és a világról. A második világháború megnyerése elképzelhetetlen lett volna a szövetséges hatalmak összefogása nélkül, aminek létrehozásában vitathatatlan szerepe volt Churchillnek is. Az ideológiai ellentéteket ideiglenesen félreállító, közös ellenséggel szembeni küzdelem végére azonban folyamatosan fokozódott a bizalmatlanság az atlanti hatalmak, és a keleten rohamosan terjeszkedő kommunista Szovjetunió között.
Mint mondta, Stettintől Triesztig "vasfüggöny ereszkedik le Európára", az orosz határoktól távol és szerte a világon kommunista ötödik hadoszlopok működnek azoknak az utasításoknak az értelmében, amelyeket a kommunista központból kapnak. Szerinte azonban az újabb háború nem elkerülhetetlen, mert Oroszország nem háborút kíván, hanem annak gyümölcseit, hatalmának és tanításának végtelen terjesztését. Hozzátette: "Abból, amit a háború alatt orosz barátainknál és szövetségeseinknél láttam, arra a meggyőződésre jutottam, hogy semmi sincs, amit annyira csodálnának, mint az erőt és semmivel szemben sem táplálnak kevesebb tiszteletet, mint a katonai gyengeséggel szemben". Éppen ezért - fejtegette -, a hatalom egyensúlyának régi elmélete már hibás, a másik féllel elrettentő erőt kell szembeszegezni, és figyelmeztette a nyugati demokráciákat: ne engedjék meg, hogy "ezek a rendkívül fontos évek kihasználatlanul múljanak el. " Churchill beszédét szokás a hidegháború kezdeteként jellemezni, jóllehet magát a hidegháború fogalmát csak 1947-től használták a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió világméretű politikai, ideológiai, gazdasági, "félig katonai" és egyéb szembenállásának jelölésére.