Kétféle vektort értelmezünk: - Szabad vektor: melynek kezdőpontja (támadáspontja) a tér tetszőleges pontjába helyezhető. - Kötött vektor: melynek támadáspontja a tér egy meghatározott pontja. Két kötött vektor akkor egyenlő, ha kezdő és végpontja megegyezik. Két szabad vektor akkor egyenlő, ha nagyságuk, irányuk és értelmük megegyezik. Ez azt jelenti, hogy a szabad vektorok önmagukkal párhuzamosan eltolhatók. A következőkben, többségében szabad vektorokkal fogunk foglalkozni. 2. 1. ) Alapfogalmak a. ) A vektor abszolút értéke: A vektor abszolút értéke, a vektor hossza, amely egy nem negatív valós szám. Jele: v b. ) Zérus vektor vagy nullvektor: A zérus vektor abszolút értéke nulla és iránya tetszőleges. c. ) Egységvektor: Az egység vektor abszolút értéke 1. Matematika - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Jelölése: e Egy v vektor abszolút értékét a következőképpen határozzuk meg: v ev = v Az egységvektor iránya megegyezik az eredeti v vektor irányával. d. ) Két vektor hajlásszöge: 2. 3. ) Műveletek vektorokkal v1 v2 v1 a. ) Vektorok összeadása: v 1 + v2 v2 α A v 1 és 2 figyelembe véve – az a szög, amellyel a v1 vek- - 10 - v vektorok hajlásszöge – a sorrendet is tor pozitív forgatással a v 2 vektor irányba forgatható.
Az a − b vektort képezhetjük az a + ( −b) összegeként is. − b a a a − b a − b c. Vektor – Wikipédia. ) Vektorok szorzása skalárral: − b Az a vektor és a λ skalár szám szorzata a λ a vektor, melynek a abszolút ér- téke az a vektor abszolút érté- kének λ -szorosa, iránya pe- dig a -val egyező, ha λ pozitív és ellentétes ha λ negatív. Ha λ = 0, akkor a szorzás eredménye zérusvektor (nullvektor). a v + v + v + v 1 2 a − b a 3 λa v1 2 v 4 λa v + v 1 1 2 v + v + v 2 3 v4 v3 ha λ > 0 ha λ < 0
A két halmazt összekapcsolja egy " külső művelet ", a vektornak skalárral való szorzása. E művelet eredménye szintén vektor. Megköveteljük, hogy e műveletre a következő szabályok legyenek érvényesek: Ha, 1 skalárok és u, v vektorok, akkor A geometriában [ szerkesztés] A legismertebb "geometriai" vektor az irányított szakaszok ekvivalencia osztálya. Két (több) azonos hosszúságú és irányítású szakasz ugyanannak az osztálynak (vektornak) a képviselője. Abszolút érték in Norwegian - Hungarian-Norwegian Dictionary | Glosbe. Amikor az általuk képviselt osztályokkal műveletet végzünk (például két vektort összeadunk), a szerkesztéshez bármelyiküket használhatjuk: szabad vektorok. A koordináta rendszerben értelmezett helyvektorok, azaz az origóból indított és a sík egy-egy pontjában végződő irányított szakaszok olyan halmazt alkotnak, ami rendelkezik a vektortér tulajdonságaival, ezek az ún. kötött vektorok. Egy eltolást megadhatjuk egy vektorral vagy annak bármelyik képviselőjével (egyik irányított szakasszal). Ezért az eltolások halmazának struktúrája az irányított szakaszok osztályainak struktúrájával ekvivalens: vektortér.
Hát az már mindig magában egy kicsit baljós, ha egy egyenletben feltűnik az abszolút érték jele... Det kan være litt overveldende å se en sånn ligning, med et tegn for absolutt verdi. Szóval 5- ször a 2 abszolút értéke mínusz 3. Det er altså 5 ganger den absolutte verdi av 2 minus 3. Ezért a 7 abszolút értéke 7. Så den absolutte verdien av 7 er lik 7. az utolsó abszolút érték KDE40. 1 Szóval ha valamelyik számnak 0 az abszolút értéke, akkor mennyi is az az érték? Hvis den absolutte verdi av et tall er lik 0, hvilket tall skal det så være? Az értékek mindegyike ezen a számegyenesen mindegyik abszolút érték. Den første verdien, på denne tall linjen, alle disse har absolutte verdier. Nos, 7- ből 2, az 5, ami megegyezik a az 5 abszolút értékével lesz. Vel, 7 minus 2 er 5, så dette er det samme som den absolutte verdien av 5. Bármi, ami ezen két szám közé esik, annak abszolút értéke kisebb lesz a 12- nél. Alle tallene som er imellom disse to tallene, har en absolutt verdi som er mindre enn 12.
Az impulzus az impulzustérben ábrázolható. A két koordináta-rendszert el tudjuk viszont szimultán forgatni úgy, hogy a forgatást ugyanazok az Euler-szögek jellemezzék. Ha a koordináta-rendszer elforgatásakor egy másik fizikai mennyiség ilyen értelemben ugyanúgy transzformálódik, akkor az illető mennyiséget fizikai vektormennyiségnek nevezzük. Ha a koordináta-rendszer tükrözését – ami mindegyik koordinátatengely irányának a megfordítását jelenti – is megengedjük, akkor két eset lehetséges. Ha a vektor iránya ellentétesre vált, akkor a mennyiség valódi vektor vagy egyszerűen vektor, ha nem, akkor pedig axiálvektor Példák [ szerkesztés] Vektor a térbeli koordináta, impulzus, sebesség, elektromos térerősség stb. Axiálvektor az impulzusmomentum, mágneses indukció stb. Lásd még [ szerkesztés] skalár, pszeudoskalár tenzor, pszeudotenzor Lorentz-vektor, négyesvektor Források [ szerkesztés] Weisstein, Eric W. : Vektor (angol nyelven). Wolfram MathWorld Sulinetes anyag a vektorokról Magyarított, letölthető interaktív Flash szimuláció síkvektorok összeadásáról a PhET-től.
A térben három vektor vegyes szorzata: ( a × b). c e két művelet kombinációja, s eredménye skalár. Mind az alapműveleteket, mind e specifikus operációkat értelmezni lehet a sík- ill. a térbeli analitikus geometriában is. Ebben a modellben a geometriai szerkesztéseket számítási eljárások helyettesítik: vektorkalkulus. A geometriai problémák megoldásában a vektoranalízis, a differenciálgeometria szintén sok, elemi úton nehezebben bizonyítható összefüggés, körülményesebben kivitelezhető szerkesztés megoldásában nyújt segítséget. A fizikában [ szerkesztés] A fizikában vektornak nevezzük az olyan mennyiségeket, amelyek a koordináta-rendszer elforgatásakor ugyanúgy transzformálódnak, mint a koordinátavektor (ld. a matematikai vektor fogalmát). Ez kiterjesztése a matematikai fogalomnak, mert a fizikában nemcsak számmal, hanem mértékegységgel is jellemezzük a mennyiségeket, ezért mondjuk a hármas helykoordináta-rendszerben szigorúan véve nem tudjuk az impulzust ábrázolni, csak az irányát, a hossza tulajdonképpen önkényes.
Iránya megmutatja, hogy a vektort reprezentáló irányított szakasznak melyik a kezdő és végpontja. Vektorok a vektortérnek nevezett halmaz elemei. E halmaz megadásához az elemeken kívül egy másik halmazt is meg kell jelölni, amelynek elemeit skalároknak nevezzük. A vektorokra ugyanis az egymás közötti műveleteken kívül vektor-skalár műveleteket is értelmezünk. Ezért a fenti példákban szereplő vektorok terét szabatosan valós számok feletti vektortérnek kell nevezni. A skalárokat ezekben az esetekben a valós számok képviselik. Részletezés [ szerkesztés] A vektorok V halmazában értelmezett egyetlen művelet az összeadás, amelyről megköveteljük, hogy asszociatív és kommutatív legyen, továbbá, hogy legyen a halmazban neutrális elem – nullvektor – és minden elemnek legyen inverze – ellentett vektor. Az ilyen halmazt kommutatív csoportnak nevezik. A skalárok S halmaza ún. kommutatív test, amelynek elemei között a valós számok körében értelmezett műveletek (összeadás és szorzás) értelmezve vannak, s azok ismert tulajdonságaival rendelkeznek: kommutatív, asszociatív mindkettő, disztributív az összeadás a szorzásra nézve, van egység- és null-elem, továbbá additív és multiplikatív inverz (a nulla kivételével).
Daidalosz a fonalat, mint az utat jelölő legjobb eszközt javasolta, és az ő tanácsára adta át Ariadné a fonálgombolyagot Thészeusznak, melynek segítségével a fiatal athéni a Minótaurusz megölése után megtalálhatta a kijáratot. Miután Thészeusz sebesen elhagyta Kréta szigetét, Mínosz haragja Daidaloszra irányult: elfogta a mestert és fiát, és mindkettőjüket bezáratta a Labirintusba. Diadalosz és Ikarosz (mítosz) - YouTube. Daidalosz és Ikarosz néhány nap múlva lefizette az őröket, és kiszöktek az útvesztőből, és elmenekültek a városból. Mivel a szigeten nem maradhattak, Daidalosz elhatározta, hogy elhagyják a szigetet, és Szicíliára utaznak tovább. Mínosz flottájától tartva hajóval nem tartotta tanácsosnak elindulni, ezért a magasságokba tekintve merőben új dolgot készített: madártollakból és nádszálakból szárnyakat tervezett, melyeket lenfonállal, mézzel és viasszal erősített össze. A még mindig ifjú Ikarosz elragadtatással nézte apja munkáját, aki megtanította fiának a szárnyak használatát. Se túl magasra, se túl alacsonyra ne repülj, mondta Daidalosz, mert magasan a nap sugarai megolvasztják a viaszt, lent pedig a tenger hullámai megnedvesítik és nehézzé teszik a szárnyakat.
Daidalosz és Ikarosz A görög mítosz a Kréta szigetét elhagyni kívánó apa és fiú tragédiájáról szól. Címkék Daidalosz, Ikarosz, repülés, mítosz, mitológia, úttörő, találmányok, labirintus, Minótaurosz, viasz, Ariadné, Thészeusz, sziget, méz, hőmennyiség, hő, légi közlekedés, legenda, görög, ókor, útvesztő, Kréta, szárny, Minósz, légi út, görög mitológia, történelem, ógörög, görög hatás, halál, madártoll, olvad, toll, levegő, tollak, terv
Ariadné, Mínosz király leánya, miután szerelembe esett Thészeusz iránt, egyenesen az útvesztő tervezőjéhez, Daidaloszhoz fordult, hogy segítsen neki épségben kijuttatni az ifjút Labirintusból. Daidalosz a fonalat, mint az utat jelölő legjobb eszközt javasolta, és az ő tanácsára adta át Ariadné a fonálgombolyagot Thészeusznak, melynek segítségével a fiatal athéni a Minótaurusz megölése után megtalálhatta a kijáratot. Miután Thészeusz sebesen elhagyta Kréta szigetét, Mínosz haragja Daidaloszra irányult: elfogta a mestert és fiát, és mindkettőjüket bezáratta a Labirintusba. Daidalosz és Ikarosz néhány nap múlva lefizette az őröket, és kiszöktek az útvesztőből, és elmenekültek a városból. Mivel a szigeten nem maradhattak, Daidalosz elhatározta, hogy elhagyják a szigetet, és Szicíliára utaznak tovább. Mínosz flottájától tartva hajóval nem tartotta tanácsosnak elindulni, ezért a magasságokba tekintve merőben új dolgot készített: madártollakból és nádszálakból szárnyakat tervezett, melyeket lenfonállal, mézzel és viasszal erősített össze.
Figyelt kérdés Ha nem, írnál egy példát. Köszi 1/3 anonim válasza: 100% Igen, az mítosz. És minden egyéb történet, ami a mitológia témakörébe tartozik. 2010. szept. 20. 16:42 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 A kérdező kommentje: 3/3 anonim válasza: Nyilván megközelítés kérdése, mert a Deus Ex sztorijában Icarus-nak és Daedalus-nak hívták azokat a mesterséges intelligenciákat, amik (akik) fúziójából megszületett Helios 2013. 15. 17:42 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Csakhogy a labirintus olyan veszedelmes volt, hogy oda senki be nem merészkedhetett, hacsak nem számolt le életével. Thészeusznak mégis sikerült bejutnia, mégpedig Minósz király leánya, Ariadné segítségével. Ariadné nagy gombolyag fonalat adott az athéni hős kezébe, a végét megerősítette a labirintus bejáratánál, úgyhogy a hős ennek a fonalnak a nyomán bármikor visszajöhetett. Thészeusz be is ment a veszedelmes útvesztőbe, megtalálta a szörnyeteget, megölte, és a fonal segítségével kijött az útvesztőből. Mivel azonban tudta, hogy Minósz király bosszút állhat rajta a szörnyeteg királyfi meggyilkolásáért, igyekezett minél előbb elmenekülni Kréta szigetéről. Sikerült is Ariadnéval együtt eltávoznia, s így megmenekült a király bosszúja elől. Daidaloszt egyre jobban gyötörte a honvágy, mindenáron szeretett volna visszamenni szülővárosába, Athénbe. Thészeusztól hallotta, hogy az athéniek már elfelejtették a bűnét, s elhatározta, hogy hazatér a krétai száműzetésből. De hogyan mehetett volna el innen, mikor a király minden kikötőt katonákkal őriztetett, és hajó sem volt, amelyen tengerre szálljon?
A még mindig ifjú Ikarosz elragadtatással nézte apja munkáját, aki megtanította fiának a szárnyak használatát. Se túl magasra, se túl alacsonyra ne repülj, mondta Daidalosz, mert magasan a nap sugarai megolvasztják a viaszt, lent pedig a tenger hullámai megnedvesítik és nehézzé teszik a szárnyakat. Miután elmagyarázta fiának a repülés tudományát, Daidalosz lehajolt és megcsókolta Ikaroszt, majd elsőként a levegőbe emelkedett. A fia is megsuhogtatta szárnyait, és követte apját a levegőbe, hogy együtt szárnyaljanak tovább új otthonuk felé. Daidalosz mutatta Ikarosznak az utat, az apa repült elől, és egészen sokáig elhaladtak: elhagyták először Kréta, majd több más görög sziget partvonalát, amikor Ikarosz magasra kezdett emelkedni. Az ifjú a repülés élvezetétől megrészegülve kezdett szárnyalni felfelé, egyre távolabb apjától: hamar igen nagy magasságba emelkedett, és a nap tűző ereje elkezdte megolvasztani a viaszt: a szárnyról leváltak a tollak. Ikarosz már csak akkor vette észre, hogy nem tud tovább repülni, amikor az utolsó tollak is leváltak a szárnytól: hiába csapkodott karjaival, apja nevét kiáltva belezuhant a tengerbe.