A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ambrus Zoltán Ambrus Zoltán Élete Született 1861. február 22. Debrecen Elhunyt 1932. február 28. Budapest Pályafutása Jellemző műfajok író, kritika, műfordítás Alkotói évei 1891-1932 Első műve Midás király (1891) Fontosabb művei Giroflé és Girofla (regény, 1901) Berzsenyi báró és családja (Tollrajzok a mai Budapestről, 1902) A tóparti gyilkosság (kisregények és válogatott elbeszélések 1961) A türelmes Grizeldisz (1978) Kiadói Révai Szépirodalmi könyvkiadó Ambrus Zoltán ( Debrecen, 1861. – Budapest, 1932. ) magyar író, kritikus, műfordító, az MTA levelező tagja. Tartalomjegyzék 1 Életpályája 2 Művei 3 Források 4 Lásd még 5 Külső hivatkozások Életpályája Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte. Ambrus Zoltán (író) - Uniópédia. 1877 és 1881 között jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány, így már 1885 - 1886 -ban a párizsi Collége de France-ban és a Sorbonne-on francia nyelvtörténeti és irodalmi előadásokat hallgatott.
1906-tól Ignotussal együtt a Nyugat előfutárának számító Szerda című folyóiratot szerkesztette. 1906 és 1913 között a Révai Kiadó tizenhat kötetben kiadta addigi szépprózai életművét, valamint publicisztikájának és tanulmányainak legjobb darabjait. 1911-ben az Akadémia levelező tagjává választotta. Ekkortájt megjelenő novellásköteteiben (Ámor és a halálfej, Téli sport és egyéb elbeszélések, Az utolsó jelenet, Ifjúság) erősen ironikus-szarkasztikus hangon fejezi ki az eszmény- és értékhiányos, válságokkal küszködő korszak hangulatát. 1917-ben kinevezték a Nemzeti Színház igazgatójának. A mindig apolitikus író a Tanácsköztársaság idején is a helyén maradt, csak 1922-ben távolították el az igazgatói székből. Utolsó éveiben visszavonultan élt, és hosszas betegeskedés után 1932. február 28-án halt meg Budapesten. Irányítószám/Pécs/Névadói/Bródy Sándor – Wikikönyvek. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Hazatérve A Hét munkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1900 -tól az Új Magyar Szemle című lapot szerkesztette, és Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. ( 1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követője volt. Ambrus Zoltán » Múlt-kor történelmi magazin » Ki kicsoda. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtője. A francia realista próza kitűnő fordítója és méltatója. A Nyugat (folyóirat) alapítói közé tartozott. Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésű nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a művészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg. Művei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételű színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megőrizték nevét.
Segítség a kereséshez Praktikák Megfejtés ajánlása Meghatározás, megfejtés részlet vagy szótöredék: ac Csak a(z) betűs listázása Csak betűkből szókirakás futtatása (pl.
Vaszilij Blazsennij székesegyház - YouTube
Ekkor a Vörös téri templomhoz Vazul sírja fölé építettek tiszteletére még egy kis kápolnát, ahol ezüst ereklyetartóban elhelyezték maradványait, és azóta emlegetik az Istenanya Oltalma-templomot Vaszilij Blazsennij néven, amelyben a blazsennij boldogot és félkegyelműt is jelent. Vazul feljegyzett csodái számosak, sokszor igen hétköznapi eseményekhez, jelenségekhez fűződnek. Például egy vásárban szétdobálta egy pék kalácsait, mire a pék beismerte, hogy krétával és mésszel "gazdagította" a lisztet. Külön érdekes a templom építésének története: valójában nem tudni, kik építették. 450 éves a moszkvai Vaszilij Blazsennij székesegyház » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A művet két orosz építésznek, Barmának és Posztnyiknak tulajdonítják, de egyes kutatások szerint egyetlen személyről van szó. A legenda szerint a csodás templom felépülte után Rettegett Iván megvakíttatta az építőket, hogy nehogy másutt megismételhessék remekművüket. Egyes feltételezések szerint a templomot külföldi mesterek építették, és az épületen sok jel utal arra, hogy tervezője a nyugat-európai építészeti hagyományokat is figyelembe vette.
Ha tetszik a cikk, oszd meg mással is! További oroszos cikkekért, kattints a Facebookomra. forrás Ha van kedved, csatlakozz a FACEBOOK -csoporthoz is.
Két további restaurációs folyamat zajlott le 1900 és 1912 között С. У. Соловьёв, majd 1920-ban Н. С. Курдюков és А. А. Желябужский építészek vezetésével. A szovjet éra 1918-ban a Boldog Vazul katedrális egyike volt azoknak a jelentős kulturális emlékeknek, amelyeket állami védelem keretei között nemzeti emlékművé nyilvánítottak. Székesegyház – Wikipédia. Az épületet egy bizonyos Иоанн Кузнецов gondjaira bízták, aki kisebb javításokat hajtott végre a lepusztult katedrálisban. 1923-ban létrehoztak egy bizottságot, amelynek döntése alapján a székesegyházat mindenki által látogatható múzeummá alakították és május 21-én megnyitották kapuit a nagyközönség előtt. 1928-ban a katedrális az orosz Állami Történeti Múzeum részévé vált. Annak ellenére, hogy közel egy évszázada folyamatosan felújítási munkálatok zajlanak az épületben, a múzeum mindig nyitva áll a látogatók előtt – csak a második világháború ideje alatt zárták be egy rövid időre, amikor a Groβdeutsches Reich előrenyomuló seregei miatt veszélyben forgott az orosz anyaföld.