Feldmár András: Végzet, sors, szabad akarat (Saxum Bt. -InfoMed. Kft., 2004) - Mesterkurzus, ahol a tudomány, a vallás és művészet találkozik Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva! " - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha? " kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon?
Összefoglaló "Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős fejezetek megváltoztathatatlannak tűnnek. Sejtjeinkben hordozzuk felmenőink traumáinak nyomait; szüleink, nagyszüleink ránk örökítették a megdönthetetlennek tűnő életigazságokat; zsigereinkbe égtek a bizalom, a bizalmatlanság, a szeretet és a szeretetlenség tapasztalatai. Már számos saját krízist vagy mélyen ható egyéni traumát is megéltünk, és kialakultak a válaszaink, ismétlődő megoldó-kulcsaink is ezekre a helyzetekre. Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok, érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák a sorsunk alakulását? Meddig tart a transzgenerációs örökség hatása, és hol kezdődik a szabad akarat? Mikor és hogyan léphetnek működésbe saját sorsformáló erőink? Ebben a kötetben életünk legbefolyásolóbb erejű témáinak vizsgálatára hívom az olvasót. Sorra vesszük azokat a tényezőket, amik a párkapcsolataink alakulására hatnak, meghatározzák a pénzhez, sikerhez fűződő viszonyunkat, befolyásolják a testi-lelki egészségünket, és előrevetítik, hogyan reagálunk a nehézségekre.
Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős fejezetek megváltoztathatatlannak tűnnek. Sejtjeinkben hordozzuk felmenőink traumáinak nyomait; szüleink, nagyszüleink ránk örökítették a megdönthetetlennek tűnő életigazságokat; zsigereinkbe égtek a bizalom, a bizalmatlanság, a szeretet és a szeretetlenség tapasztalatai. Már számos saját krízist vagy mélyen ható egyéni traumát is megéltünk, és kialakultak a válaszaink, ismétlődő megoldó-kulcsaink is ezekre a helyzetekre. Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok, érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák a sorsunk alakulását? Meddig tart a transzgenerációs örökség hatása, és hol kezdődik a szabad akarat? Mikor és hogyan léphetnek működésbe saját sorsformáló erőink? Ebben a kötetben életünk legbefolyásolóbb erejű témáinak vizsgálatára hívom az olvasót. Sorra vesszük azokat a tényezőket, amik a párkapcsolataink alakulására hatnak, meghatározzák a pénzhez, sikerhez fűződő viszonyunkat, befolyásolják a testi-lelki egészségünket, és előrevetítik, hogyan reagálunk a nehézségekre.
Sorra vesszük azokat a tényezőket, amik a párkapcsolataink alakulására hatnak, meghatározzák a pénzhez, sikerhez fűződő viszonyunkat, befolyásolják a testi-lelki egészségünket, és előrevetítik, hogyan reagálunk a nehézségekre. A kérdés mindig az, hogy szabad akarattal mekkora változást érhetünk el, és hogyan teremthetünk magunknak olyan életet, amely a leginkább megfelel az elképzeléseinknek. - Orvos-Tóth Noémi Ebben a könyvben életünk legbefolyásolóbb erejű témáinak vizsgálatára hívom az olvasót. Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős fejezetek megváltoztathatatlannak tűnnek. Sejtjeinkben hordozzuk felmenőink traumáinak nyomait; szüleink, nagyszüleink ránk örökítették a megdönthetetlennek tűnő életigazságokat; zsigereinkbe égtek a bizalom, a bizalmatlanság, a szeretet és a szeretetlenség tapasztalatai. Már számos saját krízist vagy mélyen ható egyéni traumát is megéltünk, és kialakultak a válaszaink, ismétlődő megoldó-kulcsaink is ezekre a helyzetekre. Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok, érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák a sorsunk alakulását?
Orvos-Tóth Noémi A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 285 oldal Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Jövőre Szegeden rendezik a nemzetközi informatikai diákolimpiát (International Olympiad in Informatics, IOI), a rendezvényre négyszáz középiskolás diákot és felkészítő tanárait várják. Az IOI három évtizedes múltra visszatekintő verseny, száz ország középiskolás diákjai mérkőznek meg egy programozási versenyen. A versenyt a Digitális Jólét Nonprofit Kft., a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Szegedi Tudományegyetem közösen rendezi. A verseny hazai szervezésének évét különlegessé teszi, hogy a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar származású matematikusa, Neumann János születésének 120. évfordulójára esik. Januárban zárult a Digitális Jólét Nonprofit Kft. által meghirdetett, 2023. évi Nemzetközi Informatikai Diákolimpia logójának tervezésére kiírt ötletpályázat. A teljes alkotói szabadságot biztosító pályázatra beérkezett 74 tervezetből a napokban három pályamunkát díjaztak, összesen 750 ezer forint értékben.
Apja, Neumann Miksa bankár volt. Otthon apja gyakran rendezett vendégségeket, ahová üzleti partnerein kívül, magyar tudósokat is meghívott. Így már fiatalkorában magába szívhatta a tudományos élet légkörét. Fürge észjárású és nagy nyelvtehetség volt, már fiatal korában megtanulta a franciát, németet, ógörögöt és a latint. Minden tudományos és műszaki téma érdekelte. Tízéves koráig magántanulóként otthon tanult és utána a fasori evangélikus gimnáziumba járt. Olyan később híressé vált emberrel tanult ott együtt, mint Wigner Jenő fizikus. Az őt tanító tanárok közül többen magasabb tudományos fokozatot viseltek és önálló kutatói tevékenységet folytattak. Az iskolába történt beiratkozása után nem sokkal már felfedezték kivételes matematikai tehetségét, így külön is tanította őt a budapesti műegyetem egyik fiatal matematikatanára, Fekete Mihály. Neumann János első matematikai publikációját is Fekete Mihállyal írta közösen. A Tanácsköztársaság idején a család Olaszországba távozott, majd 1919 közepén, a Horthy-kormány hatalomra jutása után tért vissza.
Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a "Neumann elvet" sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon
65 éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja. Kollégái nagy viccmesélőnek, vidám, társasági embernek ismerték, csodájára jártak széles műveltségének, hihetetlen memóriájának, fejszámoló készségének. 1903. december 28-án született Budapesten, asszimilálódott zsidó családban. Bankár apja 1913-ban nemességet vásárolt a királytól, Neumann ezért jegyezte külföldön megjelent cikkeit Johann, majd Amerikában John von Neumann néven. Már hatéves korában képes volt két hatjegyű számot fejben elosztani, és ógörögül társalgott apjával. Középiskolai tanulmányait a fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, ahol Wigner Jenő és Teller Ede is tanult, első értekezését tizennyolc évesen publikálta. Apja kívánságára Zürichben vegyészmérnöki diplomát szerzett, miközben Budapesten és Berlinben matematikát tanult, doktori fokozatát halmazelméleti disszertációjával szerezte meg. Ezután Németországban tökéletesítette matematikai tudását, Göttingenben operátorelméletet és kvantumfizikát kutatott, kidolgozta a fizikai mérések matematikai elméletét, a tiszta kvantummechanikai állapot fogalmát.
Az író képzőművész és a halálcsillag tervei Rieder Gábor kurátor a {SCRIPT:ABSTRACT} Frey úr ír című időszaki tárlatot mutatja be kedvcsináló jelleggel. A tárlatra a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításából adtunk kölcsön egy PDP-11/45 számítógépet. Hogy kerül a rack szekrény a műalkotások közé? A magyar Frey Krisztián (1929-1997) 1970-től Zürichben élt és dolgozott - és ott, a Zürichi Műszaki Egyetemen kapott gépidőt arra, hogy a computer art akkor nagyon újszerű témájával kísérletezzen. Frey a non-figuratív festészet igen eredeti képviselője a korszakban – számos műve kapcsolódik az íráshoz, irodalomhoz. Tehát míg Tandori Dezső vagy a párizsi Magyar Műhely költői a szöveg felől közelítettek a képhez, ő fordítva tette meg ezt az utat. A számítógép mellett kiállított leporellókon láthatóak azok a képei / programjai, melyek karakterekből állnak, akár egy ismeretlen nyelven írt verseknek is tekinthetőek. PDP 11/45 számítógépünk a Ludwigban. Fotó: Megyery Károly, NJSZT A számítógépes kísérleteihez használt PDP 11/45 a korszak egy sikeres, professzionális konstrukciója volt, ilyen típust használtak a Star Wars – Egy új remény (1977) számítógépes grafikáihoz, a térbeli Halálcsillag zöld-foszfor animációjához is.
2022. 02. 11. 06:00 Folytatjuk újszerű szakmai sorozatunkat, a Neumann-meetupokat. Nagyon friss, aktuális témát választottunk a következő számára: a mostanában sokat emlegetett NFT-ről és általában, a (képző)művészet és informatika kapcsolatáról beszélgetünk február 23-án, 15 órától. A már bevált, kissé kötetlenebb módon, rövid előadásokkal és az azokra való, a közönséget bevonó reakciókkal. A meetupjainkon a digitalizációnak az élet talán kevésbé megszokott területein való megjelenését igyekszünk bemutatni. Ilyen volt a játékosítás, a sport, s most a művészet. Biztos mindenki hallott róla, sokakat érdekel az e-művészet áttörése, hogyan lehet érték, egyedi és hogyan mutathatjuk meg, büszkélkedhetünk a digitális művekkel. A ragyogó apropó az, hogy a Neumann Társaság együttműködik a legrangosabb kortárs gyűjteménnyel, a Ludwig Múzeum mal új kiállításában, ahol 70-es évekbeli, számítógéppel alkotott művek bemutatását segítettük egy korabeli masina kölcsönzésével. De még aktuálisabb apropó az, hogy a digitalizáció ma már mindent behálóz, s ez alól a műalkotások készítése, a kultúra fogyasztása és a műgyűjtés sem lehet kivétel.