Budapest, 2011. december 31., szombat (MTI) - Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak a jövőben, a ma hatályba lépő jogszabály értelmében a jövőben vagyonkezelői feladatot csak az állam és a helyi önkormányzatok, intézményeik, valamint a 100 százalékos tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek végezhetnek. Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba. A jogszabály véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak. A törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartoznak egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek és a felszín alatti vizek.
Ebbe a – törvény mellékletében is rögzített – körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák. A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.
Amennyiben az állam vagy az önkormányzat öröklés címén vagy követelés fejében szerezne ilyen részesedést, annak megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkednie kell. Amennyiben az átláthatósági feltételeknek való megfelelés utólag szűnik meg, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezésére a társasági szerződést felül kell vizsgálni és kezdeményezni kell a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének átalakítását. Az állami, vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításainak korlátozása mellett, a cégalapítás kontrolljának fokozása érdekében a törvény többségi befolyás esetén előírja a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulását a további gazdálkodó szervezetek alapításához vagy megszüntetéséhez, részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához. A korábbi szabályozás a Ptk. alapján az egyes társaság vagyonának tekinti a leánycégeket. A korlátozó rendelkezésekkel állít akadályt a törvény a nemzeti vagyon eszközeinek társasági tulajdonba történő kiszervezésének.
A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. Lényegében ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok oktatási, egészségügyi, szociális feladataikkal együtt vagyont is átadhassanak az államnak. A nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási jogot biztosít. Lásd még: T/5539 A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Csuha Lajos Portréja az Active Studio oldalán Földi Tamás felvétele Életrajzi adatok Született 1947. július 26. (74 éves) Himesháza Házastársa Sz. Nagy Ildikó Gyermekei Csuha Borbála Pályafutása Híres szerepei Jézus Krisztus szupersztár - címszerep Bábjátékos - címszerep Rómeó és Júlia - Capulet További díjak Aase-díj (2008) Csuha Lajos IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Csuha Lajos témájú médiaállományokat. Csuha Lajos ( Himesháza, 1947. július 26. –) Aase-díjas magyar színész, rockzenész, zeneszerző. A magyar rocktörténet számos nagy pillanatának szereplője, alakítója. A Jézus Krisztus szupersztár magyarországi ősbemutatójának címszereplője, az első magyar rockopera, a Sztárcsinálók premierjén Péter apostol szólamát énekelte. Dr csuha laos.org. A Rock Színház alapító tagja. Életút [ szerkesztés] Faipari középiskolát végzett, de sok kortársához hasonlóan őt is rabul ejtette a hatvanas évek zenéje, és annak emblematikus hangszere, a gitár. A színpaddal is ebben az időben ismerkedett meg, tagja volt a Magyar Hajó és Darugyár színjátszó csoportjának.
Nézd meg, mik a legnépszerűbb beavatkozások Válassz sebészeti és műtét nélküli eljárások közül Találd meg a számodra megfelelő beavatkozást Tájékozódj a beavatkozás pontos menetéről Blog Böngésszd a legfrissebb plasztikával kapcsolatos híreket. Videó Célom egy olyan biztonságos, ítélkezés nélküli, őszinte közösség létrehozása, ahol mindenki tabuk nélkül beszélhet plasztikai, esztétikai beavatkozásaival kapcsolatos tapasztalatairól. Mészáros Mónika Alapító Iratkozz fel hírlevelünkre Beszámolunk minden újdonságról! Ne maradj le a nyereményjátékokról sem! Írj üzenetet Nekünk! Csatlakozz és inspirálódj! Kövess minket, hogy elsőként értesülhess a híreiről! Regisztráció Korábban már regisztráltál? Jelentkezz be, itt Csak felhasználóneved lesz látható az oldalon. Plasztikai sebész: Képek. E-mail címed bizalmas, nem adjuk át harmadik félnek! ÜDVÖZLÜNK A KÖZÖSSÉGÉBEN! Az e-mail címedre küldtünk egy levelet, mellyel aktiválhatod a regisztrációdat! Ha szükséges, ellenőrizd a spam mappát is! Jelszó változtatáshoz az email kiküldve!