A csodák világa - Szabó Vivien - YouTube
Szétosztotta javait a szegények között, és nem sokkal utána meghalt. A történet érdekes, bár valószínűbb inkább, hogy a pápa itáliai ellenlábasainak köszönhető ez a pikáns történet. "Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innét, még az Óperenciás tengeren is túl…" jól ismerjük ezt a bevezetőt a gyermekkorunkból, a magyar népmesék nagy része így kezdődik. A népmeséinkben gyakran találkozunk tündérekkel, a leghíresebb tündér Tündérszép Ilona. Világszép Tündér Ilona királynő volt, ő a magyarság tündérhitének forrása, a tündérmeséink legfontosabb szereplője. Kutatások szerint alakja a trójai Helené-re vezethető vissza. A gyerekek és a csodák világa – Szókimondóka - a világ szóról szóra. Helené Tündareósz spártai király lányaként nevelkedett, de az apja Zeusz volt, aki hattyú képében ejtette teherbe az anyját, Lédát. Születésekor elhalmozták az istenek minden jóval, közöttük Aphrodité is, akitől a szépségét kapta. Menelaosz király vette feleségül, boldogan éltek, és született egy lányuk is. A boldogság nem sokáig tartott, mert Héra (Zeusz felesége) mesterkedése miatt Parisz megszöktette Helenét, és Trójába vitte.
Fiatal koráról különös legenda kapott szárnyra, melyet először Benno meisseni püspök (1010-1106) vetett papírra. II. Szilveszterről a következő történetet meséli el: Gerbert még szegény diák volt, amikor megismerkedett egy Meridiana nevű tündérrel. A tündér arra kérte a fiút, hogy legyen a szeretője, cserébe gazdagságot ajánlott fel. Gerbert elfogadta az ajánlatot, és valóban gazdag emberré vált, fokozatosan ment felfelé a ranglétrán. III. Ottó császár nevelője, majd Ravenna érseke, nem sokkal utána bíboros lett, azután elnyerte a pápai címet. Meridiana mindvégig mellette állt, és garantálta, hogy addig nem hal meg, amíg Jeruzsálemben nem celebrál misét. Úgy gondolta, hogy biztonságban van, mert Rómában él, de az egyik alkalommal misét készült tartani egy templomban, amelynek nem tudta a nevét, de később kiderült, hogy azt Jeruzsálemi Szent Kereszt templomnak hívták. Amikor megtudta II. Szilveszeter, hogy a templomot miképpen hívják, térdre hullott, és megbánta bűneit. Szabó Viven - A Csodák Világa. Bevallotta, hogy egy démonnal kötött egyezséget.
Az Új világ megteremtése – Advent huszonkettedik Az új világ embere pontosan tudja, hogy támogatása mennyit jelent másoknak. Csodálatos együttműködések születnek, és mindenki tudja, hogy miben a legjobb. A támogatás sokkal inkább érzelmi és szellemi, minthogy anyagi lenne. Az Új világ embere szeretné megmutatni másoknak, hogy hogyan tudják megteremteni azt, amire vágynak. Meg is adhatnák nekik, de a tudás sokkal értékesebb, mert továbbadható, és ez mindenkire csodálatos hatással van. Próbálj rájönni arra, hogy miben vagy a legjobb, és ezt a tulajdonságodat terjeszd ki mások felé, hogy már most is az Új világ embere legyél. Ha úgy gondolod, hogy van olyan ismerősöd, akinek segít ez az üzenet, küldd el neki. Az Új világ megteremtése – Advent huszonegyedik napja Az Új világ embere tudja, hogy jár számára a bőség, és meg is tudja azt teremteni magának. Hiszi, hogy minden területen teremthet magának gazdagságot, hiszen megérdemli azt. Csodák világa. Az anyagi bőség mellett, az érzelmek és az egészség bősége is jellemző az életére.
5/6. szám) Online változat Kristó Gyula: A Képes Krónika szerzője és szövege ( ISBN 963 07 37590) ÚJ MAGYAR LEXIKON Külső hivatkozás [ szerkesztés] Képek a korai magyar krónikákból A Thuróczy-krónika A Szabács viadala az Ómagyar Korpusz ban. Szakirodalom [ szerkesztés] Kőfalvi Tamás - Makk Ferenc: Forrástani ismeretek történelemből - NT-41283, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007.
Nagy Lajos uralkodása alatt, 1360 körül készült. Szerzője feltehetően Kálti Márk. 147 miniatúra díszíti: tíz nagyobb kép az írástükör, huszonkilenc a hasáb szélességében, négy kisebb a lap alján, kerek medalionformában, 99 iniciáléba foglalva és 5 iniciálé kép nélkül. Ezenkívül 82 lapon található lapszéldísz. A fejezetcímek és kezdősorok rubrummal vannak kiemelve. Illuminátora feltehetően Hertul fia, Miklós volt. Szövegét öt középkori kódex őrizte meg, ám egyik sem jut el az 1350-es évekig. Pap Gábor: Képes krónika I-II. (Nemzeti Kincseinkért Egyesület, 2003) - antikvarium.hu. A Béldi-kódex Zách Feliciánnak a királyi család elleni merényleténél ( 1330 tavasza) mondat közben megszakad. A Képes krónika, a Teleki- és a Csepreghy-kódex a havaselvei hadjárat ( 1330 ősze) leírásánál a sor és mondat közepén szintén megszakad. A Thuróczy-kódex szövege nagyon szűkszavúan eljut 1342 -ig, és I. Lajos koronázása után ér véget. Maga a Képes krónika nyilván reprezentációs céllal készült, de befejezetlen maradt. Nem csak a szöveg, hanem az illusztráció is: többször kifestetlen maradt a képeknek kihagyott hely.
Rákóczi Ferenc · Mikes Kelemen · Bethlen Miklós · Petrőczy Kata Szidónia · Zay Anna · Kajali Klára · Barkóczy Borbála · Bethlen Kata · Amade László · Faludi Ferenc Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A krónika görög eredetű szó, a latin chronica megfelelője. A középkor jellegzetes történeti műfaja. Az annalesből (=évkönyvek) fejlődött ki. Fejlettebb formája a geszta (latinul gesta, azaz valakinek vagy valakiknek a cselekedetei). A krónikákban az eseményeket időrendi sorrendben, rendszerezés, magyarázat, összefoglalás nélkül jegyezték föl. Készítőik, a krónikások többnyire egyházi emberek voltak. A művek elnevezése nem mindig felel meg tartalmuknak. Képes Krónika (pro memoria) PDF - meosmogresimpnewbsun5. Anonymus és Kézai Simon Gesta Hungarorum a műfajilag krónika, Kálti Márk, Thuróczi János Chronica Hungaroruma pedig geszta. A középkor óta is használják a krónika szót a legkülönbözőbb szépirodalmi és tudományos művek címében. Fontosabb fönnmaradt magyar, ill. magyar vonatkozású történeti művek a 15. század végéig [ szerkesztés] VII.
Némelyek feltételezték, hogy Nagy Lajos Katalin nevű lányának és Valois Károly dauphin (francia trónörökös) eljegyzésére szánták ajándéknak. Ennek ellentmond, hogy a címlapon nem látható a lengyel címer, pedig Lajos 1370 -től lengyel király is volt, és Katalin is ebben az évben született. Ugyanakkor a Teleki-kódex bejegyzése szerint a krónikát 1462 -ben másolták egy pompás kódexből, amelyet a francia király ajándékozott Brankovics György szerb despotának (egyben magyar mágnásnak). Vannak, akik valószínűsítik, hogy ez nem azonos az ismert Képes krónikával, hanem egy másik illusztrált példány volt, mely elveszett. A műnek a XV. század második felében mégis Magyarországon kellett lennie. Ezt bizonyítja Vitéz János (kb. Képes krónika pdf 1. 1408 – 1472) humanista tudós, bíboros, esztergomi érsek több saját kezű bejegyzése. De ebből másolták 1479 után a Dubnici Krónika első hét fejezetét is. További XV. és XVI. századi jegyzetek is vannak benne magyar és latin nyelven, sőt három helyen török írással magyar nyelven.