Hírek Home office törvény? Kormányzati szándék a home office szabályozása, amire a VDSZ szakmai észrevételt és javaslatot készített, Dr. Horváth-Lénárt Szilvia szakjogász közreműködésével A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) észrevételei és javaslatai a távmunkavégzés/ home office munkavégzés törvényi szabályozása kapcsán A VDSZ elöljáróban kijelenti, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy a home office munkavégzést állandó jelleggel, elsődlegesen alkalmazandó munkavégzési formaként vezessék be a munkáltatók. Az ilyen típusú munkavégzési forma egyes veszélyhelyzetektől független kizárólagos alkalmazása hosszútávon beláthatatlan következménnyel járhat. A munkahelyek és a munkahelyi közösségek folyamatos leépítése társadalmilag káros, a home office munkavégzés gyakorlati megvalósítása pedig számos jogi aggályt vet fel, a pszichés hatásokról nem is beszélve. Éppen ezért javasoljuk, hogy az ilyen típusú munkavégzés időtartamára vonatkozóan törvényileg egy felső határt szabjanak, vagy projektszintű feladat végzéséhez, illetve nyilvánvalóan veszélyhelyzet fennállásának időtartamához kössék.
Nagyon várják az őszi parlamenti ülésszak elejére ígért home office törvényt a cégek és a szakszervezetek. A szabályozás körüli bizonytalanság gátolja a munkaadókat a munkatársak megtartásában és fejlesztésében is. Amikor legutóbb, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán rákérdeztek a kormánynál arra, hogy hol tart a folyamat, azt a választ kapták, hogy más, fontosabb jogszabály-tervezetek előkészítésével és benyújtásával voltak elfoglalva. A home office-ról így egyelőre nem született döntés - mondta az ATV Híradójának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A kormány a home office törvény benyújtását eredetileg szeptemberre, a parlament őszi ülésszakának elejére ígérte. Ez azért volna fontos, mert bár a Munka törvénykönyvében szerepel a távmunkavégzés, sok részlet kidolgozatlan. Ezt orvosolná a beígért módosítás, amely szerint csak a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapulhatna az otthoni munkavégzés, a foglalkoztató pedig biztosítaná a szükséges munkaeszközöket, miközben a távmunkáért adómentes rezsiátalány is járna.
A felelősségi körök esetében szabályozandó például, hogy a munkavállaló milyen szoftvereket használhat, vagy hogy az adatérzékenységre, az üzleti titkokra milyen előírásoknak kell vonatkozniuk. Eltérő feladatvégzésnél ugyanis eltérő titokvédelmi, bizalmi szabályokat kell alkalmazni. Perlusz László hozzátette, a munkavédelem területén különösebb felelősségmegoszlásról nincs szó, de azért nem mindegy, hogy meddig tart a munkaadó felelőssége. Vagyis nagyon sok olyan részletkérdés van, amiben meg kell állapodni, és amit legalább keret jelleggel szabályozni szükséges. Az illetékes államtitkárság tájékoztatása szerint a szabályozás – az egyeztetett alapelvek alapján – elkészült, de az elfogadás csúszásának pontos okai nem ismertek. A főtitkár elképelhetőnek tartja, hogy a versenyszférát össze kell hangolni valamilyen mód a közszférával, miután ezek esetében eltérő a home office jellege, de megeshet, hogy a törvényalkotási dömping miatt sorolódott a háttérbe. Nyitókép: Forrás:
1. Munkavédelmi szempontból fontosnak tartjuk, hogy javarészt a munkáltatókat terheljék az ezzel kapcsolatos kötelezettségek, így az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Törvényi szinten tisztázni kell a munkabalesetekkel kapcsolatos kérdésköröket, a munkavállalók és munkáltatók felelősségének problematikáját. 2. Egyértelmű elvárás, hogy a home office munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltatók biztosítsák, értve ezalatt az ergonómiai szempontból is szükséges felszereléseket. 3. A home office munkavégzés szabályozása kapcsán, olyan kérdésekre is ki kell térni, mint az informatikai biztonság, valamint az adatvédelmi szempontból felmerülő, biztonságos adatkezelés témaköre. Természetesen ennek feltételeit is a munkáltatóknak kell biztosítania. 4. Részletes szabályokat kell megfogalmazni a munkaidő kapcsán, hisz az elmúlt hónapok kutatásai is alátámasztották, hogy ebben a kérdésben markáns különbségek fedezhetők fel az otthoni és a munkahelyi munkavégzés között.
A cégeknek tevékenységi köreiket, működési sajátosságaikat, a dolgozóik munkakörét figyelembe véve érdemes a távmunka mellett dönteniük, amennyiben az nem jelent gátat a munkavállalónak feladatai elvégzésében. Milyen konkrét változásokra számíthatunk, számítanánk a távmunka újraszabályozása kapcsán? Az általánosan kitűzött célokat vizsgálva felmerül a kérdés, hogy milyen konkrét változásokhoz vezethet, milyen változásokhoz lenne érdemes vezetnie a jogszabály módosításának? A távmunka fogalmának kiterjesztése keretében a jogszabály feltehetőleg igyekszik majd rendet tenni a távmunka és a köznyelvben gyakran használt, de nem munkajogi fogalom, a "home office" között. Érdekes felvetés a távmunkára vonatkozó megállapodás új alapokra való helyezése, hiszen az eddig is a felek megállapodásához volt kötve. Tény, hogy eddig is lehetőség volt arra, hogy a munkáltató egyoldalúan a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében akár egy távmunkaszerű foglalkoztatást írjon elő, de ennek erőteljes korlátja, hogy annak időtartama legfeljebb 44 munkanap erejéig terjedhet.
Lényegében adómentes juttatásként a távmunkában dolgozó munkavállalónak meg lehet téríteni egy általa vásárolt, legfeljebb 200 ezer forint értékű eszköz árát, például, ha a munkavállaló egy számítógépet, monitort vagy akár egy mobiltelefont vett azért, hogy tudjon otthonról dolgozni. Ugyanígy ki lehet fizetni adómentesen az internetelőfizetés-, illetve rezsiköltségeket is. Ezekhez minden esetben számlával kell igazolni a költségeket, a rezsiköltségeknél pedig, a költségek arányosítása is szükséges, ha nem elkülönített helyen dolgozik a munkavállaló. A költségtérítések akár párhuzamosan is adhatóak Fontos szabály, hogy az internet- és rezsiköltség számla ellenében történő megtérítéskor a veszélyhelyzet idején hatályos minimálbérrel egyező költségtérítés nyújtására nincs lehetőség. Annak viszont semmi akadálya, hogy egy munkáltató egyszerre támogassa az eszközbeszerzést és – a veszélyhelyzet idején – a minimálbér összegéig adómentesen és elszámolási kötelezettség nélkül adjon költségtérítést a távmunkában dolgozó munkavállalóknak.
Eladó telek Nadap | Otthontérkép - Eladó ingatlanok Otthon térkép Eladó ingatlanok Kiadó ingatlanok Lakópark Magazin Ingatlanos megbízása Lakáshitelt szeretnél? Kalkuláld ki! Tartalom Új építésű lakóparkok Bűnözési térkép Otthontérkép Magazin Rólunk Facebook Segítség Otthon térkép Eladó telek eladó kiadó lakás ház telek garázs nyaraló Budapest Megyék, városok Buda I. Kerület II. Kerület III. Kerület XI. Kerület XII. Kerület XXII. Kerület Pest IV. Kerület V. Kerület VI. Kerület VII. Kerület VIII. Kerület IX. Kerület X. Kerület XIII. Kerület XIV. Kerület XV. Kerület XVI. Kerület XVII. Kerület XVIII. Kerület XIX. Kerület XX. Kerület XXI. Kerület XXIII.
Nadap a Velencei-hegység délkeleti részén terül el. A Velencei-tótól 2 kilométerre északra található. A Velence és Lovasberény között futó, a Velencei-hegységet átszelő mellékút mellett fekszik. A község a táj legmagasabban fekvő helysége a maga 202 méterével, ami 100 méterrel magasabb a tó víztükrénél. Nadap valószínűleg fontos település volt a honfoglalás időszakában. Első írásos elméke az 1193-as alapítólevél, ami szerint a település először a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, később a Csákok, majd a Buzlayak uralma alá került. A törökök kiűzése után németeket telepítettek a területre. 1731-ben a település már a Ziráky grófi családé. Ők építették 1760-ban a barokk római katolikus templomot, amiben 1800-ban megkeresztelték Vörösmarty Mihályt. 1904-ben neogót stílusban átépítették. Kitűnő fekvése miatt turisztikai célpontjává vált a Velencei-hegységbe kirándulók, és a Velencei-tóhoz igyekvők számára. A településen, egy gránitsziklán található a szintezési ősjegy, amely Magyarországon a tengerszint feletti magasság meghatározásánál alappontként szolgál.
Tavaszii díjelengedési akció keretében 2022. február 1-től visszavonásig, de legkésőbb 2022. május 31-ig lakáshitel igénylésekor: egy ingatlanhoz kapcsolódóan a hitelbiztosítéki érték-megállapítási díj (ideértve az előzetes hitelbiztosítéki érték-megállapítást is) 19.
Reprezentatív példa - 2022. március 16-án hatályos kondíciók OTP Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel 20 éves fix kamatperiódussal 5 millió Ft kölcsönösszeg 20 évre, egy ingatlan, egyösszegű folyósítás, szerződésszerű teljesítés esetén. 240 db törlesztőrészlet: 43. 284 Ft/hó 8, 35%-os változó éves kamat - a mindenkor hatályos hirdetményben és üzletszabályzatban meghatározott feltételek teljesítése esetén, hűségszolgáltatás keretében 500. 000 Ft és 1. 299. 999 Ft közötti havi – munkabér ill. nyugdíj jogcímén érkező - jövedelemutalás mellett nyújtott 0, 50 százalékpont kamatkedvezménnyel visszafizetendő teljes összeg (aktuális díjkedvezmények figyelembe vétele nélkül): 10. 495. 110 Ft a hitel teljes díjában foglalt díj és költség (aktuális díjkedvezmények figyelembe vétele nélkül): 119. 450 Ft THM: 9. 1% Az adatok kizárólag tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az ügyfél által kiválasztott konstrukcióra az aktuális feltételek mellett adott személyre szabott ajánlatot. Az OTP Jelzálogbank Zrt.