Evelin végre is a hóba dobta kézilámpását, a sötétben többé nem kellett látnia a megelevenedett ördögöt, és könnyen menekedésre vette az útját. - Tudom, hogy holnap is eljössz, és én várni foglak - kiáltott a különös gavallér a lobogva menekülő leány után. Házi őrizetbe kerül a VV Fanni megölésével gyanúsított férfi : HunNews. De az se nem látott, se nem hallott mindaddig, amíg a templomig ért, ahol elvegyült rongyszagú öregasszonyok csoportjába, ahová a gavallér többé nem jöhet utána. Eleinte arra gondolt, hogy figyelmezteti ezeket a mindenre elszánt vénasszonyokat, hogy siessenek seprűkkel, csebrekkel és szemétlapátokkal az Angyal-zugba, ahol a hajnali gavallér más lányoknak is dicsekedve mutogatja táncát, de volt némi kajánság a csipkeverő leányban. Ha már ő átesett a hajnali gavallér támadásán: szenvedjenek más nők is tőle... Ha ugyan szenvednek! - gondolta magában, amikor egy elfeledett és így láthatatlanná válott szentképnek meggyónta a titkát. A harangszó megint megszólalt, és bár Evelin erős fogadalmat tett magában, hogy mindaz ideig, amíg hírét nem hallja, hogy a bakterek és más elszánt éjszakai emberek ellátják a baját a különös udvarlónak, kidugta lábát a pokróc alól.
"A híres Ürmösi - mormogta kissé meghatottan Irma. - No de menjünk tovább. " Most a koszorúk következtek, a hervadt babérok bánatosan zörögtek, amidőn Irma kezével megérintette őket. A szalagok meglebbentek sárgultan, elfonnyadtan, mint őszi délután a temetőben. Egy széles, megkopott, nemzetiszínű szalagról Szindbádnak a gimnáziumbeli márciusi ünnep jutott eszébe, valahol élesen süvít egy vékony gyermekhang: "Rabok legyünk, vagy... " Sárga szalagon a vidéki város neve, ahol a fából tákolt színkör körül sör- és törkölyszag vegyült a hársfák illatával... Házi őrizetbe kerül a villanyszerelők meggyilkolásával gyanúsított férfi : HunNews. S ezután Szindbád már kissé elandalodva nézegette a kitömött gerlét, amely ezüstkarikán hintázott, az arcképekkel megrakott japán legyezőt és a többi holmikat, régi szép vidéki sikerek, tapsok, szerelmek eredményeit. Egy tulipános ládikára elmerengve helyezte kezét a színésznő: - Ebben tartom a leveleimet... Ha egyszer meghaltam, meghagyom, hogy elégessék a ládát. A szemét Szindbádra szegezte, és csöndesen, elmélázva, halkan mesélte: - Az éjjel is, amikor hazajöttem, legkedvesebb barátomhoz, a ládikához fordultam... Olvasgattam a régi, szép leveleket, a gyönyörűséges hazugságokat és csodaszép mondókákat, amelyet a férfiak szíve hozzám diktált... Az óra már éjfélre járt, amikor végre egy levélke jutott a kezembe, amely könnybe borította a szemem.
A ledobott kabátok és nadrágok találomra választanak helyet. De valahogy sikerült kivárni az utolsó korhely búcsúkáromkodását is a hajnali gavallérnak. Most már bizakodva figyelt fel, ha újabb lépéseket hallott... - A Róka-zugból jön Evelin, a hercegkisasszony! - mondá magában a köpenyeges, amikor valóban feltűnt egy kézilámpa szentjánosbogara, amely tévelygő tapogatózással kereste az egyetlen igaz ösvényt e földi életben. A kézilámpáshoz barna horgolt kesztyű, a nagymama ólomszínű kendője, a rezgést darab időre felejtett szoknya és kattogó papucs is tartozott, amely papucs a hóban is talált mindig egy-egy követ, amelyen a maga nótáját kikopogja. A papucs bolondos jószág, szeret kopogni olyankor is, amikor erre nem sok oka volna. Ez volt Evelin, a hercegnő, egyébként csipkeverő leány, aki bár napközben nehéz munkával kereste kenyerét, hajnalban felkelt, hogy a misét ne mulassza. A harang éppen megszólalt, a csipkeverésben piros párázatot szerzett két leányszem még buzgóbban kezdte keresni a lábnyomokat, amelyek a templom felé vezetnek, de még nem érezte meg senki... Ezért kénytelen volt elfogadni a hajnali gavallér kíséretét.
Napközben több barátnőjét felkereste az Angyal-zugban, de csodálatosképpen egyik se beszélt arról, hogy különösebb kalandja lett volna a hajnali misére menet. Pedig a leányok az ilyesmit nem szokták és nem tudják eltitkolni... Hallgatott Masa, a hímzőnő, aki már fiatal korában okulárét viselt; - nem szólott a kis ingvarrónő, aki a városrész minden pletykáját a gyűszűjében tartotta eldugva; - sőt még a hosszú orrú bábaasszony sem tudott a hajnali gavallér garázdálkodásáról, pedig ennek az asszonynak elég volt kinézni az ablakon, hogy megtudja, mit főznek az egész utcában. Evelinben ketyegett az a kis óra, amely minden nőben fel van húzva, amikor valamely titkot rejteget. A torkában dobogott a szíve, amikor legjobb barátnőinek sejtelmük sem volt arról a hallatlan kalandról, amely vele történt. És volt ereje a hallgatáshoz.... Miután senki se tudott arról, hogy a hajnali gavallér bő köpenyegében az Angyal-zug sarkán várakozik, Evelin nemcsak a lábát dugta ki a pokróc alól, hanem ki is szállott az ágyból, mielőtt a harangozó rákezdte volna a verset.
Csak a keze volt fehér, puha, és a körme rózsaszínű, mintha minden egykori ékességei közül a kezét becsülte volna meg legjobban. Egy falegyezőt vett fel az asztalkáról, az asztalkán láthatóvá lett a kulcsos zárral ellátott emlékkönyv, és míg a legyezőt kezében megforgatta, a legyezőről ceruzával és tintával írott verssorok, névaláírások és hevenyészett rajzok tűntek Szindbád elébe. - Én már csak az emlékeimnek élek - mondta, és kezében fürgén mozgott a legyező. - A direktor mondta is, hogy miért nem hagyom ezeket a limlomokat a téli állomáson, minek cipelem magammal. Én őszintén feleltem, hogy én már a limlomjaim nélkül nem tudok élni. Melegen s barátságosan pillantott Szindbádra: - Higgye el nekem, uram, hogy azok a nők a legboldogabbak, akiknek szép és változatos múltjuk volt. Akik megbecsülik a múltat, és visszaérzik az elmúlt gyönyörű órákat és napokat. Lehet, hogy ha majdan megöregszem, a templomba járok én is vezekelni, mellet verni és búslakodni könnyű és elröpült fiatalságom miatt, de most még annyira közel van minden, ami elmúlt, hogy teljes bizonyossággal emlékszem a csókokra, az ölelésekre.
Ami érdekes lehet belőle mindenkinek, hogy a nem teljesítő ingatlanhitelek száma eléri a 182 ezer darabot, ez 115 ezer ingatlant érint. Vagyis ennyi lakást és házat kellene eladni a bankoknak ahhoz, hogy megszabaduljanak a nemfizető hiteleiktől. Csak a nagyságrend érzékeltetéséhez: tavaly összesen 100 ezer ingatlan adásvétel történt, ami 27%-kal haladja meg a 2013-as értéket. A nemteljesítő hitelek átlagos nagysága 8 millió forint. Az elmúlt három évben mindössze 3. 500 ingatlan kényszerértékesítése ment végbe, további 12 ezret pedig a Nemzeti Eszközkezelő vett át. Keressen az Árverés Lekérdezővel ingó, ingatlan árveréseket.. Az eladott ingatlanokat a pénzügyi intézetek mintegy 40%-os diszkonttal értékesítették, vagyis mélyen a piaci ár alatt. Ezt azért lehet érdekes szem előtt tartani, mert a nem fizetett hitelek mögötti ingatlanok értékesítése még el sem kezdődött és amint az látszik is, a pénzintézetek nem tudják kitartani az árakat, vagyis elég komoly árversenyt idézhetnek elő az ingatlanpiacon. Még ha nem is fogják egyszerre a piacra zúdítani a teljes állományt, akkor is komolyan befolyásolni fogja a piaci árakat, akár 5-6 évre elosztva is.
Ingatlanvégrehajtá Végrehajtás alatt álló ingatlanok, ingóságok, és ingatlant keresők országos adatbázisa Kiadja a Life And Health Ltd.
Alap sorrend szerint Ár szerint növekvő Ár szerint csökkenő Alapterület szerint növekvő Alapterület szerint csökkenő Telekméret szerint növekvő Telekméret szerint csökkenő Szobák szerint növekvő Szobák szerint csökkenő A (majdnem) legrövidebb éjszakán a legnagyobb a buli – Varázslatok Szent Iván éjjelén MK Egy éjszaka, amikor a néphit szerint minden lehetséges. Még az is, hogy a fény győz a sötétség felett. Összegyűjtöttük a ma bevethető varázslásokat nektek. Hirdetés vagy keresés elmentése Ha szeretnéd elmenteni hirdetésed vagy keresésed, kérlek jelentkezz be rendszerünkbe vagy regisztrálj.