Amikor története elkezdődött, 19 évesen Üzenet a huszonegyedik századból címmel naplót vezetett, amelyben vázlatok, versek, képek szerepeltek, s az oldalakon már akkor megmutatkozott abszurd, formabontó gondolkodása, váratlan képzettársításai. Életét áthatja a művészet, magát ösztönös alkotónak tartja, de rendkívül tudatosan használja a vajdai, kornissi örökséget, a montázstechnikát, Barcsay rajzos komponálásmódját, Deim Pál bábuját. Pöttyös labda rajz teljes film. Műveit sajátos, popos szimbólumokból építi fel, amelyek többnyire szabályos kompozícióba rendezi el a képmezőkben. A Szentendrei látkép a homogén felületeket kitöltő, tobzódó színeivel szinte enciklopédiája ezeknek az emblematikus 'efzámbói' motívumoknak. A felhasznált jelképek együttesen egy csak rá jellemző szürrealista-neodadaista művészi univerzumot teremtenek. Műveit az elmaradhatatlan játékosság és irónia hatja át, és persze az erotika, " ami mindig középen van ". Meghatározó elemei az emberi alak, a mindenható DNS, a szeretett otthont jelképező pirostetős ház, a templomtorony, a pöttyös labda és a koporsó, az élet és a halál egységének kifejezői.
Végülis miért ne? Motorozni sem szeret, pedig azt mondták az okosok, hogy azt minden gyerek szereti! És egy kis magyarázat: Csenge olyan kis személyiség már most, aki nagyon naggyyyyon türelmetlen, és CSAK akkor csinál valamit, ha azt meg tudja csinálni. Nem köt kompromisszumot, miszerint foghatom a kezét, vagy kilazíthatom a cipőfűzőt, vagy segítek belebújni a nadrágba... ezt el kell felejteni. Jó esetben a "Segítsek? " kérdésre nem vágja egyenesen a szemünk közé, csak odabök egy határozott "NEM! " -et! Persze ennek is megvan az előnye is! Pl. a konyha soha nem nézett ki úgy mintha háborús övezet lenne! :P És lehet, hogy olvasva ijesztőnek tűnik, messze nem az, csak ismerni kell a határait! És bizony a gomba színezéssel és pötty ragasztgatással ezt feszegettük! Tanultam az esetből! Délelőtt az aktuális nagy kedvencet (katicát) rajzoltam le kb. ugyanakkorába, mint a tegnapi gomba, hogy színezzük ki! Minden frusztráció nélkül, készségesen nekiugrott, színeket cserélt... Pöttyös labda rajz filmek. persze sok köszönet nem volt benne, és már annak is örültem, hogy küszöbön nem ment ki!
Nagymozgások, finommozgások felmérése Térbeli tájékozódási gyakorlatok: szabadban, szobában, képeskönyvben, polcon stb. Testséma -gyakorlatok játékosan (láb-kar-ujjgyakorlatok stb. ) Zenés torna Ritmushangszerek használata Körjátékok Építőjátékok használata Az építőjátékok körének fokozatos bővítése (kocka, legó, Gabi, Pötyi, babylon stb. ) Rajz Rajzolás szabadon Ceruzafogás megerősítése Rajz, ábrázolás megszerettetése Ismerkedés a gyurmával Gyurma, sóliszt formázása sütemények, golyók stb. A csoport, ahol te is újra óvodás szeretnél lenni - WMN. kerekítése tetszés szerinti formák készítése figyelem irányítása ötletek gyűjtése szabad témaválasztás Papír tépése, rendezés színek szerint ragasztás, formakitöltés Papírdarabok gömbölyítése, formakitöltés Ismerkedés a festékkel festés tenyérrel, szivaccsal, ujjal Ujjfestés Gömbölyű formájú tárgyak pl. lufik, labdák, almák kifújt tojás, babajátékok, festése Papírtányérokra minta készítése egyéb tárgyak festése papírkép készítése Alkotások, egyéni elképzelések Zsírkréta használata Szabadrajz zsírkrétával Manipulációs ügyesítő játékok (pl.
2021. szeptember 29. 18:22 | Csiffáry Zsuzsanna "Ha két ember megismerkedik, és megszereti egymást, az is olyan, mint egy ajtó, hiszen a másik ember lelkét nyitjuk meg. S amikor belépünk, egy nagy felelősséget is kapunk, hogy a ránk bízott titkokat hogyan kezeljük. Az előadás kapcsán még az is felmerülhet, hogy tényleges ajtót nem nyitunk" – hangzott el szerdán délelőtt a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínpadán Az ajtó című színmű olvasópróbáján. A darabot Kiss József rendezi. Szabó Magda: Az ajtó című regénye önéletrajzi ihletésű, szinte teljes egészében igaz. Az írónő és családja 1960-ban költöztek a Júlia utcába, ekkor kezdődik a regény cselekménye, és 1978-ig tart. Idén színpadi változatát november 19-én láthatja a nagyközönség a Békéscsabai Jókai Színházban. A regényt színpadra alkalmazta Kiss József. A történet főszereplőjét, Emerencet Kovács Edit, Jászai Mari-díjas színművész alakítja. – Emerenc figurája egy nagyon összetett és bonyolult alak. Hogyha a regényre gondolok, akkor nagyon széles spektrumban mutatja be az írónő a nő karakterét.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az életművét gondozó Európa Kiadó szerint "magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne. " Szabó Magda költőnek indult, regényeket a kényszerű hallgatás éveiben kezdett írni. Amikor első regényeivel közönség elé léphetett (Freskó, Az őz) már érett prózaíró, "nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros" – írja róla Nemes Nagy Ágnes. Pályatársa, Jókai Anna, varázslónak tartja: "Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar. Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élmény-bőséget, és a szükséges – bár fegyelmezetten titkolt – szenvedést. (…) A bűvölő szöveg, mint folyondár, elfedi a régi kövek eredeti, kopott feliratait, valami mást, valami szokatlan-érdekeset sugallnak a már-már elfeledett tények, lett légyen az Trója pusztulása vagy egy öregasszony halála, vagy éppen meghatározó alakja nemzetünk történelmének.
Bent először nem is lát mást, csak rendet és tisztaságot, bár a fintorán látható, hogy valami zavaró szag terjeng odabent. Miután Emerenc kimondja azt a szót, hogy vacsora, kilenc macska jön elő a szoba legkülönbözőbb zugaiból; ez volt az ajtó titka, hiszen, csak kettőt tarthatott volna. Emerenc nem is tud magyarázatot adni arra, hogyan is lettek kilencen. Az idő múlásával Magda egyre híresebbé válik az írásaival, Emerenc pedig még folyamatos hóesésben is söpri az utcát. Magda egyszer egy író-olvasó találkozóra indul Emerenc szülőfalujába. El is hívja magával az asszonyt, aki igent is mond, ám amikor elérkezett az indulás pillanata, kénytelen visszakozni, és otthon maradni, mert aki helyettesítette volna, közli, hogy nem ér rá. Cserében megkéri Magdát, hogy menjen végig a település, Csabadul vasútállomásának rámpáján. Magda így is tesz, sőt elmegy egy helybeli asszonyhoz is, akit arra két, hogy meséljen neki Emerencről. Az asszony szavaiból kiderül, hogy Emerencet a nagyapja a Grossmann családhoz adta cselédnek, onnan egy karon ülő gyerekkel tért vissza.
Két intellektus összecsapása: a kiművelt emberfő vs. a született, genetikus emberi bölcselet. Kozma András dramaturg egyrészes darabra szabta a regényt, szereplőket, történéseket, sőt még Violát, a kan farkaskutyát is elhagyva. De kerek maradt az életmese. Kiss Beatrix "sokajtós", szemet nyugtató, fehér/bézs/szürke alapszínű térbe tette a játékot, néhány elegánsabb polgári berendezési tárgyat elhelyezve. Vélelmezem, Szabó K. István rendezővel közösen színesítettek a letisztult környezeten, amikor a hátsó-és oldalfalra a videótechnika segítségével egyszer csak virágmezőt vagy éppen ez egyik főszereplő belső titkos monológját vetítették ragyogó színekben, és ezt érzékeltetve bekapcsolt a színész mikroportja is. Rátkai Erzsébet jelmeztervező nem idomult ehhez a térbeli egységhez. A két főhősnő jelmeze ugyan egészen kiváló, de Emerenc barátnői: Polett és Sutu ruházata majdnem karaktergyilkos, teljesen másfele viszi a szereplők jellemét, és szemmel láthatóan megkínlódtatták a két színészt. Éva: Egy valóságos és több fehér, álombeli jelzésajtó, mind csak keret.