Ha ez elmaradt, akkor viszont átkokat szórtak a házra. Advent Advent az eljövetel, a várakozás és reménykedés ideje, a karácsonyra való előkészület időszaka. A karácsony előtti negyedik vasárnapon kezdődik és december 24-ig tart. Új keletű népszokás az adventi koszorú készítése erre az időszakra. Karácsony A karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. A karácsonyt megelőző hétköznapokon, a hosszú téli estéken együtt volt a család. Beszélgettek, adventi, karácsonyi dalokat énekeltek, ezzel is készülve Jézus születésének ünnepére. Amikor az esthajnali csillag már feljött, akkor került sor a karácsonyi vacsora elfogyasztására. Ezt sok ház udvarában a gazda puskalövése előzte meg a gonosz lélek elriasztására. A gazdasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet nyeltek. Karácsonyi népszokások és hagyományok - Reflex24. Ennek gonosz űző célzata volt. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, bejgli, valamint alma és dió nélkül.
A Bécsi Udvarban német főúri családok és protestáns művészek honosították meg. Forrás:
A karácsonyi ünnepkörön belül erre Luca napja emlékeztet a leginkább. (Egykor ez számított téli napfordulónak, az év legrövidebb napját ekkorra tették, és számos dologtiltó szokás fűződött hozzá, így ezen a "gonoszjáró" napon nem volt szabad fonni, mosni, sütni, kölcsönadni, stb. ) Bálint Sándor az egyik legelismertebb néprajzkutató is Newtonhoz hasonló véleményen volt az 1970-es években - már ami a karácsony időpontjának Krisztus születése után több száz évvel való megállapítását illeti. Bálint - akinek a boldoggá avatását is kezdeményezték néhány évvel ezelőtt - szerint a kereszténység első századaiban az egyház még az Epiphaniát azaz a vízkeresztet ünnepelte. A niceai zsinat után viszont az emberré vált Istent akarták magasztalni - írja a néprajzkutató a "Karácsony, Húsvét, Pünkösd" című könyvében. A dátumot ezért tették december 25-ére, amikor a Mithrász-kultusz a Nap születésnapját (Natalis Solis invicti) ünnepelte. Szent Maximinus trieri püspök ezt azzal indokolta, hogy Krisztusnak azért kellett pogány ünnepen születnie, hogy "azok, akik a pogány babonában leledzenek, elpiruljanak".
– Hever, Kent, Anglia, 1557. július 16. ) III. János klevei herceg és Jülich-Bergi Mária hercegnő lánya, VIII. Henrik angol király negyedik felesége 1540. Új!! : Seymour Johanna angol királyné és Klevei Anna angol királyné · Többet látni » Németalföld A Németalföld 1477-ben A Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyók torkolatvidékén. Új!! : Seymour Johanna angol királyné és Németalföld · Többet látni » Október 10. Névnapok: Gedeon, Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel. Új!! : Seymour Johanna angol királyné és Október 10. · Többet látni » Október 24. Névnapok: Salamon, Arétász, Gilbert, Gilberta, Gilgames, Harald, Herald, Herold, Ráchel, Rafael, Ráfis, Ráhel, Rákhel, Rákis, Salvador. Új!! : Seymour Johanna angol királyné és Október 24. · Többet látni » VI. Eduárd angol király VI. Új!! : Seymour Johanna angol királyné és VI.
Féltékenység és ármány Majdnem belehalt az izzadásos kórba. Furcsa kór fertőzött akkoriban Angliában és később a kontinensen is. Komoly hidegrázással, súlyos fejfájással és különösebb ok nélkül megjelenő izzadással járt. Akár órák alatt képes volt végezni elszenvedőjével. 1528 júniusában Anna egyik udvarhölgye is elkapta a kórt, mire VIII. Henrik azonnal vidékre menekült, Annát pedig hazaküldte Kentbe. De már elkésett: a nő és az apja is megbetegedtek, és csak a szerencsének, illetve a király egyik legjobb doktora közbenjárásának köszönhetően maradtak mindketten életben. Gyakorta tettlegességig fajult a vita közte és Henrik következő felesége, Seymour Johanna között. Annak ellenére, hogy másodunokatestvérek voltak, Boleyn Anna és egyik udvarhölgye, Seymour Johanna között csöppet sem volt jó a viszony – Anna azt gyanította, hogy Johanna viszonyt folytat VIII. Henrikkel. Johanna erre csak ráerősített azzal, hogy amikor a király megajándékozta egyik arcképével, azt nyakláncként kezdte el hordani.
Ekkor már nem hercegnő volt, hanem csak Lady Mary, s helyét átvette Erzsébet, Boleyn Anna lánya. Mária udvartartása megszűnt és szolgái szétszéledtek. A fiatal hercegnő nem volt hajlandó tudomást venni a változásokról és a feszültség miatt gyakran volt beteg, elsősorban a lelki problémák miatt. Megpróbált közrejárni miatta Eustace Chapuys császári nagykövet is, de sikertenül. Mária és apja kapcsolata is megromlott és három teljes évig nem beszéltek egymással. Apja még azt is megtagadta tőle, hogy halálos beteg anyját meglátogassa. Katalin pedig 1536-ban meghalt. Közben azonban Anna királyné is kiesett a király kegyeiből és gyorsan le is fejezték. Erzsébet, a kislánya, hasonlóan járt, mint Mária, ő is törvénytelennek minősült. Apja megfenyegette, így Mária végül aláírt egy dokumentumot, amelyben elfogadta Henrik minden követelését – az anglikán egyház fejének ismerte el, a válását jogszerűnek ismerte el és megtagadta a pápát, valamint elfogadta, hogy ő egy törvénytelen gyermek. A "békülés" után Mária újra elfoglalhatta a 'helyét' az udvarban.
Laxenburg kastélyát a Franzensburg Schlosst 1799 és 1835 között építették fel a mai kastélytó közepén kialakított mesterséges szigeten. Ausztria kincsesházaként is emlegetik ezt a kastélyt, mely nyáron a Habsburg császári család rezidenciája volt. A bécsiek kedvelt kirándulóhelye, ahová külföldről is nagyon sokan látogatnak el. Laxenburg területe már 1333 óta a Habsburgok birtoka. II. Albert herceg számára egy remek vadászkastélyt építtetek fel. A későbbi évszázadokban pedig több császár is kedvelt rezidenciájává rendezte be a híres vadasparkot és a hozzá tartozó gondozott parkokat. A 14. századi várkastély helyén most a régi palota látható ami a 16. században épült. A 18. század végéig többször is átalakították, de az első udvaron még most is felfedezhetőek a gótikus részletek. Laxemburg virágkora Mária Terézia uralkodásához köthető, ekkor hozták létra a Kék Udvart, amit nemcsak az anyacsászárné, hanem fia, II. József, majd I. Ferenc császár is nagyon szeretett. Ferenc József császár és Sisi királyné ebben a kastélyban töltötte a mézes heteit, később pedig ott született meg 1858. augusztus 21-én a szerencsétlen sorsú fiuk Rudolf trónörökös.