A foglyok általában királyi elfogatóparanccsal kerültek oda, tárgyalás nélkül, és a király döntésén múlt a szabadulásuk. Ez a tény támasztotta alá a hiedelmeket, a börtönbeli állapotokról keringő történetek azonban a történészek szerint erősen túlzóak. Hírhedt foglyok Nevezetes foglyai közül a legismertebbek talán a Dumas regényében főszereplővé, XIV. Lajos ikertestvérévé avanzsáló Vasálarcos férfi; de Sade márki, Voltaire, Rohan bíboros, aki egy világraszóló botrányt kavaró ékszerhamisítási ügybe bukott bele (A királyné nyaklánca történetet Dumas és Szerb Antal is megörökítette), vagy a szemfényvesztő hírében álló Cagliostro gróf. Rien, azaz semmi – írta naplójába a gyanútlan XVI. Lajos a Bastille ostromának napján » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Egy forradalom kezdete 1789-ben mindössze hét rab tartózkodott a Bastille-ban, akik közül négy váltóhamisítás miatt került be. A forradalmárok által terjesztett elmélet, mely szerint az önkényes uralkodó ártatlan emberek tömegeit tartotta fogva, nem állta meg a helyét. A forrongó tömeg célja elsősorban az erődben fellelhető puskapor megszerzése volt. A helyőrséget 80 veterán katona és 32 svájci gárdista alkotta.
Ezenfelül a harmadik rend ellenállása folytán nemsokára létrejött az uralkodótól független Alkotmányozó Nemzetgyűlés, mely májustól kezdve állandó harcot vívott Lajossal: a király először elismerte, majd korlátozta a gyűlés szerepkörét, hogy aztán hamarosan ismét meghátráljon, és Párizs környékén mozgósítsa hadseregét. 1789 nyara forró kezdetet vett, a fővárosban általános bizonytalanság lett úrrá: miközben egy kétes legitimációjú gyűlés megkezdte az új alkotmány kidolgozását, és a régi rendszer lebontását, Lajos saját tanácsadói és Párizs álláspontja között hezitált, erőszakot pedig nem mert alkalmazni. Az események július 11-e után gyorsultak fel, amikor a király elbocsátotta a népszerű Necker pénzügyminisztert, a reformok és az adósság leküzdésének elkötelezett hívét. A párizsiak ezt úgy értelmezték, hogy XVI. Lajos végleg konzervatív támogatói mellé állt, ezért a városban zavargások törtek ki, melyek a Bastille ostromában csúcsosodtak ki. Július tizennegyedike: A zsidóság és az 1789-es francia forradalom | Mazsihisz. Az V. Károly (ur. 1364-1380) által átépített Bastille a 14. század elején még városkapuként szolgálta a város védelmét, majd ahogy Párizs terjeszkedett, a francia király erőddé egészítette ki a roppant épületet.
A Bastille egy párizsi börtön volt, melynek hivatalos elnevezése 232-es számú Bastille Saint-Antoine, s ami ma leginkább az 1789. július 14-ei Bastille ostromáról nevezetes, azaz a francia forradalom kezdetéről. Franciaország nemzeti ünnepét az 1880. július 6-án elfogadott törvény értelmében juliús 14-én tartják. A párizsi emberek, 1789. juliús 14-én, azért ostromolták meg a Bastille-t, mert falai mögött puskaport tároltak. A párizsi hadsereg július 12-én éjszaka szállított át 250 hordó puskaport az állami raktárból, mivel biztonságosabbnak ítélték a magas falú börtönt. A foglyok kiszabadításáról szóló későbbi történetek tehát csak legendának számítanak (a Bastille ostroma idején összesen csak 7 fogoly volt bebörtönözve). A Bastille legendája - 1789. július 14. - Montázsmagazin. Az általános helyőrség mintegy 80 invalidusból állt (olyan veterán katonákból, akik harcolni már nem voltak képesek) Bernard-René de Launay kormányzó irányítása alatt. Őket azonban kiegészítették a svájci regiment 32 zsoldos gránátosával, akiket röviddel július 14-e előtt rendelt be az országba az uralkodó.
A Bastille védői közül hét vagy nyolc esett áldozatul összesen a kapitulációt követő vérengzéseknek, az ostromlók közül pedig közel százan lelték halálukat, amikor a délután folyamán az erőd ágyúi tüzet nyitottak. A Bastille pusztulása A Bastille sorsa ezt követően meg volt pecsételve. Bontásához lényegében már másnap hozzáláttak, az ostrom egyéves évfordulóján már semmi nyoma nem volt. 1789 július 14 dollar. Még a bontást végző építési vállalkozó is jól járt: az erőd maradványait potom pénzért fölvásárolta, és különböző emléktárgyakat – például az erőd köveiből a Bastille-t ábrázoló makettet – készíttetett belőlük, amiket aztán jó pénzért értékesített. A Bastille makettje, amely az erőd köveiből készült Forrás: AFP/Roger Viollet A foglyok közül a négy hamisító kereket oldott a tömegben, mert számíthattak rá, hogy hamarosan újra börtönben találhatják magukat. A két zavart elméjű fogoly – a Végtelenség őrnagya néven bemutatkozó de Maleville gróf és Tavernier – elmeállapota hamarosan világossá vált, őket néhány nap múlva a charentoni elmegyógyintézetbe szállították.
A gondolkodónak végső felülkerekedése adj a meg Bourget társadalom-kritikájának erejét. Tudomásul veszi a változásokat, az előre nem látottakat is, de megkeresi értelmüket és kíméletlen a megismertetésükben és értékelésükben. A parkettáncossá lett titkárt hasztalan akarja az ügyvéd a régi életbe visszavezetni, minden várakozása ellenére megmarad az új életében. Jaffeuxnek egy, a táncosból kiábrándult fiatal lány mondj a meg először a megértető, megnyugtató igazságot. A világ 100 legbefolyásosabb embere között Karikó Katalin : hirok. Ez a fiatalember harcolt, de a háború csak izgató élmény volt számára és most továbbra is élményeket keres a világban. Az igazi férfiak szerint «harcolni annyit tesz, mint szolgálni» és ők a háború után is valamit szolgálni akarnak. Jaffeux és az író diadalmaskodó elemzéssel és végkövetkeztetéssel kerül a háború utáni zavaros helyzet meglepetései, a harcból hazakerültek nyugtalan keresése fölé. Az odaadó szolgálat, a kötelességérzet és erkölcsi erő feltámadása, a kiváló apáktól örökölt fegyelem gyógyíthatják meg a mai beteg fiatalságot.
Igazán módfelett érdekesek lesznek az első októberi napok. Manapság aki nem tart noteszában előjegyezve legalább egy szállítmány polg. ház. A világ legkisebb embre.html. -t, mint azt az elmés zsurnálok fogják jelezni, az talán nem is perfekt dzsentlmén azok szemei előtt, akik most naponként közfeltűnést szoktak kelteni a korzón, és akik délutánonként elmerengve legyintenek kezükkel, és révedező szemekkel nézve a kávéházi füstös tapétákat, biztosítják barátaikat, hogy Vecsey tanácsnok is írásbelileg adott neki kötelezvényt arról, hogy az elsők, kiket polgárilag fognak összekötni Debrecenben, ő lesz és kedves arája. Délutánonként nyolc-tíz ilyen nyilatkozatot hallhatnak a jófülű emberek, és mi őszinte sajnálattal gondolunk Vecsey tanácsnokra és két asszisztensére, Roncsik és Varga anyakönyvvezetőkre, kiket az első októberi napokban okvetlenül meg fognak lincselni azok a polgári párok, akik még most esténként azzal a boldog tudattal térnek nyugovóra, hogy az első párok ők lesznek, de haj, mi lesz akkor, mikor ki kell végre is ábrándulniok, és talán tizedik vagy huszadik sorba jutnak, kiket Vecsey tanácsnok páncélban és egy rozsdás pallossal oldalán fog elfogadni a városháza egyik termében...
Nem így Bourget. Ő folytatja: «Az ügyvéd tudta ezt, minthogy az asszony iránti szeretetből és kezelőorvosával történt többszöri értekezés kapcsán orvosi könyvekben tanulmányozta az asszony szívbajának tüneteit, a nitrális insufficientiát és annak különböző stádiumait. » A motiváció túlterheltségéhez csatlakozik a történés kérlelhetetlenül logikus vezetése. Alakjai mindig minden lépésükkel tisztában vannak, legapróbb részletekig kidolgozzák tennivalóikat; a katasztrófa (és vele együtt a regény fűtöttsége) ott kezdődik, hogy tévedhetnek. A súlyos intellektuális terhet, amit a motiváló és logikus hajlandóság magával hoz, ezen a ponton használja fel fölényes céljaira az íróművész. Bourget, az író megérzi a logicitás tragikumát: a gondolat céltalanul fecsérlődik el vagy veszedelmessé válik, ha a kiindulópont helytelen volt. Jaffeux félreismerte titkára jellemét, az első benyomás hatása alatt ítélt később is és tönkretette a fiatalember sorsát. És ha az indulás helyes is, nem leselkedik-e ott valahol, mindenhol az ármányos véletlen, megsemmisítve a legszebb levezetéseket.