Szent Iván éj – Boszi Pláza Kihagyás Szent Iván éj az egyik legfontosabb ünnep az északi népeknél. A június 21 és 24 közötti éjjelre esik, ez az év legrövidebb és legvilágosabb éjszakája. A pogány természeti és földművelő népek számára éppen ez adta jelentőségét. Tulajdonképpen a karácsony párjának tekinthető. Fontos határpont volt a mezőgazdasági munkákban is: ekkor fejeződtek be a tavaszi munkák és kezdődtek a nyári munkák, pontosabban a szénakaszálás. Az ünnep nem kifejezetten a finnugor népekre jellemző, fontos szerepe volt a kelta, germán és szláv népeknél is. Mi több, még az ünneplés módja is hasonló vonásokat mutat: fontos szerepe van benne a máglyagyújtásnak. A szokás ma is megvan Írországban ( Oiche Fheile Eoghain avagy Bonfire Night, ill. Saint John's Eve) és Skandináviában (Midsommar vagy Sankthans). Az ünnep neve az oroszoknál Иван Купала (Ivan Kupala), mely Szent Iván és a pogány szláv nyáristen, Kupala nevének összekapcsolásából keletkezett. A hiedelem szerint ilyenkor aktívabbak a tündérek, boszorkányok és hasonló lények (l. Shakespeare Szentivánéji álom c. darabját).
De mit számít ez a két nap ide vagy oda, amikor az év egyik legszebb, egyben az európai kultúrkör legpogányabb ünnepe befolyással bírhat az egész évünkre? A nép hiedelmek és népszokások évszázadokig őrizték Szent Iván éjjelének fontosságát, és olyan erősen tartották magukat, hogy még a keresztények is kénytelen-kelletlen beemelték a naptárba, mint Keresztelő Szent János ünnepét, hiszen ennyire ősi és misztikus dolgot igen macerás lett volna gyökerestül kiiktatni. Az éjszaka ereje ugyanis hatással volt mindenre, ami az embert a fizikai világhoz köti: a termékenységre, a termésre, a jószágok jóllétére, az aratás milyenségére, a szerelmi élet alakulására, az egészség megőrzésére, a vagyoni javak megtartására – és természetesen a hiedelmek szerint ilyenkor szellemvilághoz fűződő viszonyon is jelentős változás állt be. A druidák úgy tartották, hogy ezen az éjszakán a Tejúton eljuthatnak a Holtak Birodalmába, és kifaggathatják őket múltról, jelenről és jövőről – itthon pedig Keresztelő Szent Jánosban bízhattak azok az anyák, akik kereszteletlenül vesztették el gyermekeiket, mert a védőszent hatalmában állt, hogy a túlvilágon pártfogolásába vegye a szentség áldása nélkül távozott kisdedeket.
Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A néphit szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás, mágikus erőt tulajdonítanak. A nyári vakáció indításaként hagyományteremtő szándékkal kívánják megrendezni a Szentivánéj az Állatkertben programot, a csillagászati nyár kezdetéhez kötve. A megszokott nyitvatartási időn kívül egy különleges hangulatú, különleges programokkal tarkított estén, a népi hagyományoké, az éjszakai állatoké, valamint a tűzé lesz a főszerep. A péntek esti programok a Szent Iván-éji hagyományokat elevenítik fel. Az állatkertben a tűzé, a fényeké és az éjszakai állatoké lesz a főszerep. A Somogy Táncegyüttes táncosaival még a tűzugrást is ki lehet majd próbálni, emellett a csillagos égbolt rejtelmeit is megismerhetik az érdeklődők. Az esti programon a kert több pontján fényfestés nyújt egyedi látványt, a sétautak mentén pedig lámpások, fényfüzérek vezetik majd a látogatót egyik programhelyszíntől a másikig.
Szintén a különleges éjszakát megelőző napon zöldellő faágakat tettek az ajtókra, ablakokra (de még a tyúkólakra is), hogy elűzzék a boszorkányokat és megelőzzék a rontást. Az ezen az éjszakán meztelenül szakajtott gyógynövények különleges gyógyító hatással rendelkeznek. Kedvelt tradíció volt, hogy a falu hajadonjai körbetáncolták a meggyújtott farakást, majd amikor az utolsó szikra is kialudt, a kenderföldre mentek, és mindannyian leheveredtek, majd ruhájukat leporolva felálltak. A hiedelmek szerint amelyikük után a letiport kender felállt, az a következő évben férjet talál magának. A tűzgyújtás talán az összes hagyomány közül a legelterjedtebb. Eszerint a tűzrakást háromszor kellett átugrania mindenkinek, aki azt akarta, hogy Szent János illetve Szent Iván segítsége által a Szentháromságnál kegyelmet nyerjen. A tűzbe dobált almának és más gyümölcsöknek szintén gyógyító erőt tulajdonítottak. A tűz egyfajta védő-erőt is jelentett az emberek számára, akik az ünnepek végén a ház falára akasztották a tűz körbetáncolása alkalmával viselt koszorút, hogy az megvédje őket a későbbi tűzkároktól, természeti csapásoktól és a gonosztól.
Az e napon gyújtott tűzről úgy hitték, hogy megvéd a köd, a jégeső, a dögvész ellen. Gömör megyei községben tűzugrás közben ezt kiáltották: "Kezem, lábam ki ne törjön, minden csontom összeforrjék. " A szent Iván-napi tűz felett különféle növényeket füstöltek (ökörfarkkórót, orgonát, ürmöt, bodzát); a Nyitra megyei Menyhén a bodzaágat daganatra tették. A tűzbe azzal a magyarázattal dobálták a gyümölcsöket, hogy akinek elhalt kisgyermeke van, így juttatja gyümölcshöz a túlvilágon. a hazai szerbeknél ma is megfigyelhetjük az úgynevezett Iván-napi koszorút, melyet Szent_Iván nap előtt vadon nőtt növényekből készítettek. Ez mindenkor a háziasszony vagy az eladólány feladata volt. A koszorúkat az esti órákban helyezik el a ház kapujára, manapság a ház hosszanti oldalára, istállóra, kutakra, ólakra. Újabban a temetőbe is visznek. Úgy hitték: a Szent Iván-napi koszorú megóvja a házat a villámcsapástól, a szélvihartól. Forrás: Babonák lexikona Szent Iván-éji egyéb hagyományok Háromszor kell átugrania a tüzet annak, aki kegyelmet akar nyerni a bűneire Szent Jánostól.
A belépés minden nap 21:00-ig INGYENES! Milyen hangulatra számíthatsz? Mi minden nap teltházas bulikkal várunk! Buli 6 tánctéren: R&B / HIP-HOP / REGGAETON / RETRO / KARAOKE / HOUSE valamint napjaink slágerei… Garden Party – egész évben nyitva tartó fedett / fűtött kerthelyiségünkben! Egyetemisták figyelem! Minden szombaton az ZSKF-s és BME diákkal egész este ingyenes a belépés a Morrison's 2-be! Ha szeretnél előre italcsomagot rendelni, vagy a barátnődet/barátodat meglepni valamivel – akkor VÁSÁROLJ ONLINE! Webshopunk elindult! Böngéssz kedvedre a legjobb csomagjaink között! Belépés csak 18 év felettieknek, érvényes hatósági igazolvánnyal! (személyi vagy útlevél)
[Geoládák v3. 6] polgaradri 2021. 15 10:01 - Megtaláltam Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Jó, hogy aktív volt! [Geoládák v3. 6] A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (383 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide. Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
A Bükk mészkőfennsíkjának déli pereme alatt, 450-500 méteres tengerszint feletti magasságban négy időszakos karsztforrás ered (Imó-kői, Fekete-leni, Vörös-kői alsó és felső forrás), melyek a Bükki Nemzeti Park területének legérdekesebb jelenségei közé tartozik, és mint ilyenek kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi értékek is, ezek legismertebb tagja a Vöröskő-forrás. Ezek a források az agyagpalába zárt, viszonylag kis felszíni kőkibúvású mészkőrögök déli peremén, a mészkő és a vízzáró agyagpala határán találhatók. Felsőtárkány vöröskő fouras.com. A Bükk-hegység mészkőplatójára hulló csapadék beszivárog a kőzetbe, és az ennek hatására megnövekvő karsztvíz hozza időszakosan felszínre a forrásokat. Tartósabb, nagyobb mennyiségű csapadék, vagy hóolvadás után a karsztvíz szintje megemelkedik és eléri azokat a helyeket, ahol az időszakos források vize a felszínre jut. A fennsíki csapadék utánpótlás csökkenésével a karsztvíz szintje alább száll, a források működése szünetel. A források aktivitásának a száma és időtartama tehát a fennsíki vízgyűjtőterületen beszivárgó csapadékmennyiségtől függ, a rövid idő alatt beszivárgó jelentősebb vízmennyiség hatására aktiválódnak.
Az Felsőtárkányból megközelíthető Vöröskő-forrás a Bükk hegység egyik gyönyörű időszakos forrása, mely az olvadást követően, leggyakrabban februártól áprilisig aktív. A Bükkben lehulló csapadék a mészkő repedésein keresztül bejut a karsztvizeket gyűjtő rétegbe, majd elér arra a pontra, ahol a forrásként a felszínre tör. Április végére kiapad, és az év hátrelévő részében teljesen kiszárad. A forrás nagyobb csapadékkal járó időszakban egy rövid időre újra működésbe léphet. Látványos vízsugarát az 1970-es években történt átalakításnak köszönheti, amikor környezetét oly módon építették ki, hogy vize egy felfelé mutató szűk nyíláson távozzon. Ismét aktív a Vöröskő-forrás - 2021.02.24. - YouTube. A Vöröskő-forrás legkönnyebben a felsőtárkányi kisvasúttal közelíthető meg, mellyel a Stimecz-ház végállomásig érdemes utazni. Akik nem szeretnék igénybe venni a vasutat, gyalogosan a kék és kék kereszt jelzésen 4, 5 km-es túrával érhetik el a végállomást. Innen a Vöröskő-völgyi tanösvényen, majd az erdei vasút régi, már felszedett vonalának töltésén körülbelül 1 óra alatt lehet eljutni a természeti látványossághoz.