Mint a Reset szolgáltatás az Internet Explorerben és be Mozilla Firefox, A Google Chrome egy Reset opcióval is rendelkezik. Hasznos lehet a rosszul kódolt Chrome-kiterjesztések, rosszindulatú programok vagy rosszul konfigurált beállítások által okozott problémák kiküszöbölése. Nézzük meg, hogyan lehet néhány kattintással visszaállítani a Google Chrome-ot. A Google Chrome visszaállításához hajtsa végre az alábbi egyszerű lépéseket: Nyissa meg a Google Chrome böngészőt, és írja be a következőt a címsávba: chrome: // beállítások Keresse meg a További beállítások linkre kattintva kattintson rá. A A böngésző beállításainak visszaállítása gomb jelenik meg a képernyő alján. Kattintson rá, és indítsa újra a Google Chrome-ot. Az alapértelmezett keresőmotor beállítása - Android - Google Chrome Súgó. A visszaállítás után a következő változásokat fogja észlelni: A kezdőlap vissza fog térni a Google-fiók bejelentkezési oldalához, hasonlóan a Google Chrome friss telepítéséhez. Az Új lap oldal és a keresőmotorok visszaállnak az alapértelmezett értékekre Minden harmadik féltől származó bővítmény és téma le lesz tiltva Az összes rögzített lapot rögzítjük A sütik és a webhelyenkénti beállítások törlődnek Ez minden.
Mint látható, a Chrome visszaállítása funkció kényelmes lehetőség a böngésző összes beállításának alapértelmezettre állításához.
A Chrome böngészőbeállításait bármikor visszaállíthatja az alapértelmezett értékekre. Erre akkor lehet szükség, ha bizonyos telepített alkalmazások vagy bővítmények az Ön tudta nélkül megváltoztatták a beállításait. Mentett könyvjelzői és jelszavai nem törlődnek, és nem is módosulnak. Ezek a lépések nem eredményeznek teljes visszaállítást. Egyes beállítások, például a betűtípusok vagy a kisegítő lehetőségek nem törlődnek. Új felhasználói profil létrehozásához adjon meg egy új felhasználót a Chrome-ban. Mi változik, amikor visszaállítja a beállításait? A Chrome-profiljában minden olyan eszközön, amelyen be van jelentkezve, az alábbi beállítások módosulnak alapértelmezettre: Alapértelmezett keresőmotor, amely visszaáll a Google-ra. Tudja meg, hogyan állíthatja be az alapértelmezett keresőmotort. Kezdőlap és lapok. Google chrome kezdőlap visszaállítása. Ismerje meg, hogyan állíthatja be a Chrome kezdőlapját és az alapértelmezett kezdőoldalakat. Az Új lap oldal. Tudja meg, hogyan állíthatja be az új lapokon megnyíló weboldalt.
Örülünk, hogy ellátogattál hozzánk, de sajnos úgy tűnik, hogy az általad jelenleg használt böngésző vagy annak beállításai nem teszik lehetővé számodra oldalunk használatát. A következő problémá(ka)t észleltük: Le van tiltva a JavaScript. Becsehely – Becs e hely!. Kérlek, engedélyezd a JavaScript futását a böngésződben! Miután orvosoltad a fenti problémá(ka)t, kérlek, hogy kattints az alábbi gombra a folytatáshoz: Ha úgy gondolod, hogy tévedésből kaptad ezt az üzenetet, a következőket próbálhatod meg a probléma orvoslása végett: törlöd a böngésződ gyorsítótárát törlöd a böngésződből a sütiket ha van, letiltod a reklámblokkolód vagy más szűrőprogramodat majd újból megpróbálod betölteni az oldalt.
Babylon, Ask, Delta Search, Movies Toolbar. Ismerősen hangzik? Akkor már meggyűlt a bajod a kéretlen böngésző kiegészítőkkel, más néven "toolbar"-okkal. Azt hihetnénk, hogy 2019-ben már magunk mögött tudhatjuk a szélhámos böngésző bővítményeket – pedig nem. Elég csak letöltened egy AVG Antivirust, Skype-ot vagy VLC Médialejátszót és minden alkalommal résen kell legyél. Hiába biztos forrásból származnak, a telepítőjük tartalmazza ezeket a kis hamis programokat. Ha nem figyelsz, akkor feltelepülnek és nehezebb megszabadulni tőlük, mint gondolnád. Van bőr a képükön: mindhárom népszerű böngészőbe gond nélkül befészkelik magukat. Egy új eszköztárat létrehoznak (innen a nevük: toolbar = eszköztár), alapértelmezett keresőnek beállítják magukat. És hiába törölnéd, valahogy "visszavarázsolják" magukat. A toolbarok nem csak kéretlenek, de le is lassítják a böngészőt. Nem vagy védettebb helyzetben, ha Internet Explorer-t használsz, mintha Firefox-al vagy Chrome-al böngésznél. Böngészőnként, lépésről-lépésre megmutatjuk, hogy töröld le a toolbar-okat.
A szakmát tanulni vágyó felnőttek kétéves szakképző iskolai vagy technikumi képzésekre jelentkezhetnek. Két szakma megszerzése továbbra is díjmentes, de a 2. szakképesítést már csak esti vagy levelező rendszerben, munka mellett lehet megszerezni. A korábbi Tanulószerződéses rendszer és az új Szakképzési munkaszerződéses rendszer egy ideig párhuzamosan fog működni, majd idővel már csak Szakképzési munkaszerződést lehet kötni. Addig is fontos, hogy a vállalkozások ismerjék mind a két rendszert, hiszen eltérő szabályokkal rendelkezik a foglalkoztatásról. Az alábbiakban tematikusan összefoglaltuk a legszükségesebb információkat a változással kapcsolatban: GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK A kapcsolódó formanyomtatványok és tájékoztató anyagok IDE kattintva érhetőek el. A változások bevezetése A változásokat a 2020/2021-es tanévtől, felmenő rendszerben vezetik be. Az új szakképzési törvény 2020. január 1-től hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései pedig 2021. január 1-től.
Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítéseket helyét a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében megjelent Szakmajegyzék váltja új Szakmajegyzék, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 szakma szerepel, tartalmazza a képzés idejét, az egyes szakmákhoz tartozó, a tanulók által választható szakmairányokat, valamint megmutatja a szakmák közötti átjárhatóságot ágazaton belül. Az úgynevezett alapszakmákat kizárólag iskolai rendszerben lehet majd tanulni szakképző iskolákban vagy technikumokban. A szakképző intézmények új típusai és jellemzői A szakképző intézményeknek 2 fő típusa lesz: Szakképző iskola Technikum A megváltozó szakképzési rendszerben a képzés első időszakában, a rokon szakmákban közös ágazati alapismereteket lehet majd elsajátítani. Az alapozó képzés után egy ágazati alapvizsga letételét követően kell a tanulóknak választaniuk a tanulható rokonszakmák közül. A szakképző iskola hároméves, célja a szakmára való felkészítés. Az ágazati ismereteket adó első év és ágazati alapvizsga után, a 9. osztály végén történik a konkrét szakmaválasztás.
Erre utal a szakképesítés megnevezéséhez kapcsolódó kevés kimeneti 55-ös (felsőfokú érettségivel) és 61-es (felsőfokú felsőfokúval) kód is. Ez utóbbinak bemenete lehetne az 55-ös kód (pl. nem található orvos-mérnök, mérnök-közgazda stb. ); ez azt is jelentheti, hogy kevés a felsőfokú képzettséget igénylő továbbképzés Magyarországon. Az új OKJ felépítési irányelvei [ szerkesztés] Moduláris szakmaszerkezet A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy – az első szakma keretében már megismert – része alól is. Rész-szakképesítések Ezek segítségével lehetővé válik, hogy az se maradjon szakma nélkül, aki az elkezdett képzést valamiért nem tudja befejezni, illetve a vizsgán nem tud minden feladatot az elvárt szinten teljesíteni.