A levéltetveket csalánból, gyermekláncfűből, fokhagymából, gilisztaűző varádicsból és közönséges cickafarkból összeállított készítménnyel kezelik. Jó megoldás a fokhagymaillatú káliumszappan is. A levéltetvek elleni permetezést a megfelelő arányú szerek permetezőgépben történő összekeverésével kezdjük. Ezután felvesszük a védőkesztyűt és a védőszemüveget, esetleg maszkot, és alaposan lepermetezzük a fertőzött növényeket. A permetezés hatékonyságának növelése érdekében az önállóan elkészített növényi főzetekhez literenként 10-20 g folyékony káliumszappant adhatunk hozzá az enyhén felmelegített vízhez. Ez a szappan filmréteget képez a permetezett növények felületén, ami megkönnyíti a tapadást és meghosszabbítja a védőhatást. Abban az esetben, ha szürke szappant használunk, akkor azt előzetesen lereszelhetjük, hogy gyorsabban oldódjon. Levéltetvek leküzdése — kémiai permet Amennyiben a természetes módszerek hatástalanok, ami általában a levéltetvek nagy számából kifolyólag szokott előfordulni, akkor vegyszeres permetezést kell alkalmaznunk.
Biomódszerek a levéltetvek leküzdésére A levéltetvek leküzdését érdemes bioszerek alkalmazásával kezdeni. Ennek egyik módja a növények megfelelő szomszédságának biztosítása. Ha például zellert szeretnénk termeszteni, ültessük azt minél távolabb a galagonyabokroktól, amelyeket a galagonya-sárgarépa levéltetű imád. Rendszeresen el kell távolítani a félfedelesszárnyúakat tápláló gyomnövényeket is (például a libatopot), valamint olyan növényeket ültetni, amelyeket a levéltetvek nem kedvelnek, például a fokhagymát. A környezetbarát levéltetvek elleni küzdelemben a levéltetveket vonzó tápláléknak tartó rovarok is segítségünkre lehetnek. Ezek közé tartoznak az elég gyakran előforduló katicabogarak, de a gubacsszúnyogok és más élőlények is. Ha a kertünket a levéltetvek természetes ellenségeivel népesítjük be, akkor az egyéb, levéltetvek elleni védekezési módszerekkel várnunk kell. Még a házi permetezés is általában nemcsak a levéltetvek, hanem a hasznos rovarok elpusztítását is eredményezi. Természetes permetezés a levéltetvek ellen Amennyiben a természetes módszereken alapuló, nem vegyi védekezésről van szó, hatékonynak bizonyulnak a biopermetszerek.
a levendulát vagy borsmentát. Néhány cseppet vízbe keverve permetezz a növényre. Meg nem öli őket, de legalább távol tartja. A fokhagymát oldat formájában sem szeretik: 1 liter vízhez keverj kb. 100 g zúzott fokhagymát, hagyd állni pár órát, forrald fel, hagyd kihűlni és már permetezheted is! A csalán az egyik leggyakrabban emlegetett zöld alternatíva ellenük. Több recept is létezik a felhasználására, de a lényeg: szintén vízzel leforrázva, nem túlságosan tömény arányban, hagyjuk állni egy napig és már permetezhetjük is. Imádják a sárgát Biztosan te is észrevetted már, hogy szabadban töltött percek alatt sárga ruhádon megjelennek ezek az apró élőlények – imádják ezt a színt, te pedig ezt könnyen ki is használhatod. Léteznek már ellenük sárga, ragacsos felületű ún. színcsapdák. Annál a növénynél, ahol felmerül a gyanú a tetvekre, helyezz ki egy ilyet. Ha a közelben vannak tetvek, garantáltan fogsz is vele párat.
Valamint különféle színcsapdák, feromoncsapdák és ragacsos csíkok a fák törzsén. Egyenlőre úgy néz ki, hogy teljesen egészséges minden gyümölcsfa a kertben.
Adókedvezmények a kis- és középvállalkozások beruházásaihoz – példákkal A kis- és középvállalkozások (kkv) számára a társasági adó rendszerében a beruházásokhoz adókedvezmény fejlesztési adókedvezmény és hitelkamat-támogatás formájában, kis- és középvállalkozások adókedvezménye címén, illetve energiahatékonysági beruházás után érvényesíthető. Mind a három adókedvezmény állami támogatásnak minősül az európai uniós előírások szerint. 2020. 09. 22. Fejlesztési adókedvezmény számítása Útmutató csoportos társaságiadó-alanyoknak a bevallás elkészítéséhez A 2019. adóév az első, amikor a csoportos társaságiadó-alanyoknak társasági adóbevallást kell benyújtani. Módosul a fejlesztési adókedvezményről szóló rendelet - A kormány tervezetéről - Jogi Fórum. A nyomtatvány már letölthető a NAV honlapjáról. A cikk a legfontosabb sajátosságokat mutatja be, szükség szerint kitérve a vonatkozó jogszabályi előírásokra. Fejlesztési adókedvezmény: a beruházás megkezdése Fejlesztési adókedvezmény igénybevételekor beszámítható-e a beruházás értékébe a korábban megvásárolt telek? – kérdezte az Adózóna olvasója.
K+F és a társasági adó Kezdjük az elemzést a társasági adóval, ami a vállalatok életében az egyik kiemelt jelentőséggel bíró adónem. A társasági adótörvényünk a 1996. évi LXXXI. törvény, aminek két paragrafusa tér ki a kutatás-fejlesztési tevékenység kedvező adó hatásaira. A törvény értelmében a kutatás-fejlesztési projektek esetében az adózó igénybe vehet adóalap kedvezményt (7 §) és egyes speciális esetekben adókedvezményt is (22/B §). A 7 §-nak megfelelően a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével csökkenthető a társasági adó alapja. Azért nem a teljes összeggel! Ugyanis a megvalósított projekt költségei közül le kell vonni az igénybe vett szolgáltatások költségét, ha azt a társaság nem kutatóintézettől vette igénybe, továbbá le kell vonni a projekt megvalósítására kapott állami támogatások összegét. Az így megmaradt költségek mértékével csökkenthető az adóalap. A törvény kiírója szerette volna támogatni a kutatóintézetekkel történő együttműködést, így ha egy vállalat K+F szerződés alapján kutatóintézettel közösen végzett tevékenységet, akkor az adóalapot módosító közvetlen költségek háromszorosa is figyelembe vehető.
Akkor is jár a társasági adókedvezmény a beruházó cégnek, ha a projekt tényleges befejezésének időpontja eltér a befejezés tervezett időpontjától – egyebek mellett ezt tartalmazza az a rendelettervezet, amely a kormány honlapján jelent meg. A rendelet, amely meghatározott nagyságú, illetve célú – például munkahelyteremtő – beruházásokhoz rendel társasági adókedvezményt, csak néhány elemében módosul. Marad az a szabály, hogy a támogatás tényállása nem változhat a támogatási időszak alatt. Már az eredeti rendeletben sem számított a tényállás megváltozásának az, ha az eredetileg megjelölt indulástól számított egy éven belül indult el a beruházás, illetve ha számítási hiba vagy elírás volt a támogatási kérelemben. Ehhez járult most az az engedmény, hogy a tényleges befejezés eltérhet a tervezettől. Az eltérésre nem állapít meg mértéket a rendelettervezet. A jogszabály egy másik kiegészítése a könyveit devizában vezető támogatott társaság elszámolható költségeinek meghatározásáról szól. Eszerint az adókedvezmény igénybevételekor a ténylegesen felmerült és elszámolható költségeket az adóév végén érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.