↑ Szergej Bondarcsuk 1990–91-ben forgatta nemzetközi szereplőgárdával készült Csendes Don remake-jét. Nem sokkal ezután a film munkálatait felfüggesztették. (A befejezetlen változatot vetítették az 1993-as cannes-i filmfesztivál Filmvásárán. ) 1994 elején az olasz producer csődbe ment, és a hitelező bank vette birtokba az leforgatott anyagot. Bondarcsuk 1994 őszén meghalt, a vágást és a filmet végül 2006-ban Bondarcsuk fia, Fjodor fejezte be. Az elkészült anyagot hétrészes minisorozatként 2006 novemberében mutatták be Oroszországban. Megjelent ezen kívül egy rövidebb, háromórás DVD változat is. Forr. : IMDB / Bemutatják az elveszettnek hitt Csendes Dont. Múlt-kor történelmi magazin / MTI-Panoráma, 2006. Csendes Don teljes filmadatlap | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. október 31. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20. ) Források [ szerkesztés] Csendes Don cenzúrálatlanul – Múlt-kor Történelmi Portál, 2011. április 11. Anton Bendarzsevszkij: Orosz Nobel-díjasok története – az ideológia korában. II. rész – Kitekintő, 2011. február 15. A hatalom kegyeltje. Száz éve született Mihail Solohov [ halott link] – Népszabadság Online, 2005. május 24.
Értékelés: 22 szavazatból Akszinya erőszakos férje visszajön a nyári hadgyakorlatról. Felesége bevallja neki hűtlenségét, akitől ettől kezdve még az eddigieknél is több verést kap. Grisa, családja nyomására, kénytelen megnősülni. A választás egy jó házból való csinos lányra, Nataljára esik, aki már több kérőt is visszautasított. A lány őszinte örömmel egyezik bele a házasságba. De Grisa, a lakodalomban is csak régi szerelmére, Akszinyára gondol.... (Eredeti hang digitálisan. A film "Csendes áramlás a Don" című filmje (2015). ) Egyéb epizódok: Stáblista:
levyzoltan 2021. augusztus 30., 10:32 Az emberi baromság áldozata ez a kozák család. A hülyeség, kapzsiság a hazug idióta eszmék követése…és ez megy több eszer vagy tízezer éve a földön. Vajon mikor ébrednek föl az emberek? A filmsorozat csodás mű lett, számunkra is érhető, a közép-kelet európai történelemmel sajnos nagyon hasonló sorsokat bemutató alkotás. Bosszantó hogy az élet nem változott azóta csak más lett.
Rupeet Everett a 2006-os változatban (Fotó: RAS-archív) A most látható látványos, lebilincselő sorozat 2015-ben készült, Jevgenyij Tkacsuk (Grigorij Meljehov), Polina Csernisova (Akszinya) és Szergej Makoveckij (Pantyelej Meljehov) főszereplésével. A sorozat erőssége a gyönyörű fényképezés és az erőteljes színészi játék. A tévések kitettek magukért, díszletként felépítették Tatarszkij települést, a házakat, udvarokat, viseleteket néprajzi-tudományos igényességgel rekonstruálták. A rendező, Szergej Urszuljak elmondása szerint nemcsak a kozákok, hanem egész Oroszország tragédiáját akarta bemutatni. A polgárháborút, amely egymás ellen fordít barátokat, családokat, közösségeket, és nem lehet kimaradni belőle. Grisát is magába szippantja, egyik oldalról a másikra sodródik a vérzivatarban. A tévések maximális korhűségre törekedtek (Fotó: Duna) Ejtsünk néhány szót a szerzőről, illetve a vele kapcsolatos plágiumvádról, ami egész életében végigkísérte. Mihail Solohov (1905-1984) az orosz, pontosabban a szovjet irodalom kiemelkedő alakja, az Emberi sors című kisregényéért 1965-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
"Barikádra fel, irány a Bastille! " - hangozhatott július 14-én a Nagy Francia Forradalom idején a lázongó tömegben. A forradalom hatásait mai napi érezhetjük a szabadságjogok, a demokrácia területén és sokakat inspirált az irodalomtól kezdve a filmművészetig. Utóbbi pedig korántsem tekinthető mellékesnek: hogyan ábrázolják a franciák e korántsem békés eseménysorozatot a filmvásznon? Mi magyarok, vajon mit tanulhatunk tőlük? A legtöbb nyugati nyelvben a "forradalom" kifejezés a latin revolvere igére és a revolutio (visszafordulás) főnévre vezethető vissza (pl. angolul: revolution, franciául: révolution, németül: die Revolution). Visszafordulás értelemben használta a kifejezést Kopernikusz a De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásairól) című könyvében. Forradalmat csinálni tehát annyi jelentett – a forradalom szó 1789 előtti értelmében –, mint visszaforgatni az időt egy ideális korszakhoz. Az 1640-es angol polgári forradalom puritánjai azért küzdöttek az "angol Mózes", Oliver Cromwell oldalán, hogy véget vessenek a Stuart-ház abszolutista törekvéseinek, és visszaállítsák a – szerintük létezett – angolszász szabadságot, amelynek letéteményese a parlament.
Értékálló pénzt adott ki, a parasztság nagy részét földhöz juttatta. Modernizálta a közigazgatást, polgári törvénykönyvet adott ki. Európai riválisait háborúk sorozatában verte meg. A legfőbb vetélytárs, Anglia azonban végig kitartott. Napóleon kontinentális zárlata a szigetország ellen közvetve a császár bukását okozta. Amikor a keleti nagyhatalmat, Oroszországot akarta a gazdasági blokád betartására kényszeríteni, "túl messzire ment". 1812-es oroszországi hadjárata két éven belül Európa győzelmét hozta Napóleon felett. Száműzetéséből még megkísérelte a visszatérést, de a Waterloonál elveszített csata végleg lezárt egy korszakot. A Bécsben ülésező nemzetközi kongresszus, melyen Európa számos uralkodója, államférfija tárgyalt, évtizedekre meghatározta Európa rendjét. A Szent Szövetség rendszere konzerválta az egyes országok politikai, társadalmi berendezkedését. Száray Miklós: Történelem III., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007 Hahner Péter: A francia forradalom Napóleon, Rubicon, 2000/1–2 (CD-n is) A.
Bakancslistához adom La Révolution francaise francia-olasz-német-kanadai történelmi dráma, 180 perc, 1989 Értékelés: 6 szavazatból Stáblista: Szereplők Yolande-Gabrielle de Polastron Marie-Joseph-Paul-Yves-Roch-Gilbert Motier Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! DomiKrisz 2012 dec. 04. - 13:52:44 Sziasztok! Megvan valakinek a Francia Forradalom Jane Seymour-ral a fõszerepben? Még érdekelne az Édentõl keletre címû 1981-es film is szintén az említett színésznõ szereplésével.
Tartalom: A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén. Noha sok tekintetben korábban elkezdődött, a kezdődátumnak általánosan 1789. július 14-ét tekintjük, amikor a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét. A forradalom során az országot a pénzügyi csőd közelébe vezető abszolutista rendszert megbuktatták, ám a gazdasági és társadalmi válságot nem sikerült felszámolni. Végül sem a kialakult alkotmányos monarchia, sem az azt követő köztársasági államrend nem bizonyulhatott tartósnak, és az események végül Bonaparte Napóleon diktatúrájába torkolltak (1799). A francia forradalom elméleti alapjának a felvilágosodás eszméit tekintette.
X. Károly király François Pascal Simon Gérard festményén Forrás: Wikimedia Commons/François Gérard A trónt csak hatvanhét évesen elfoglaló uralkodó már korábban maga ellen hangolta a népet, amikor élesen ellenzett minden olyan törekvést, amely a polgárság választójogának kibővítését szorgalmazta volna. Károly előszeretettel fitogtatta királyi hatalmát és felsőbbrendűségét, miközben megpróbálta visszaállítani a "nagy" forradalom előtti politikai rendszert. Törekvései természetesen újabb felháborodást váltottak ki országszerte és komoly belső problémákat generáltak. Eugène Delacroix: A "Szabadság vezeti a népet" című festménye, melyet eredetileg az 1830-as júliusi forradalom emlékére festett. Forrás: Wikimedia Commons/Eugène Delacroix A sajtócenzúra, a választójog korlátozása és az újonnan választott törvényhozás feloszlatása csak tovább szította az ellentéteket. Az ennek a hatására, 1830-ban kitört forradalom arra kényszerítette X. Károlyt, hogy mondjon le a trónról. A francia Nemzetgyűlés végül az Orléansi-házból származó Lajos Fülöpöt választotta királlyá.
Főoldal Filmek Mozibemutatók Tévéműsor Filmelőzetesek Színészek és stáb Szülinaposok Díjak Film kvíz Hírlevél Keresés (La révolution francaise, 1989) Képek a filmből: Stáblista: Szereplők: Klaus Maria Brandauer (Georges-Jacques Danton), Jane Seymour (Marie Antoinette), Francois Cluzet (Camille Desmoulins), Jean-Francois Balmer (XVI.