Szeretnék választ kapni, hogy az írásbeli végrendelet érvényesítése meddig lehetséges? A volt férjem újra nősült, de ebből a házasságából nem született gyermek, míg a mi házasságunkból egy kislány született. Három éve elhunyt a volt férjem, és még a halála előtt írásban végrendelkezett, mely szerint lakása felét a lányom, a másik felét az új feleség örökölte. Sajnos az új feleség nem hajlandó a lakást eladni és így felezni a lányommal, se kifizetni őt. Meddig érvényes az írásban tett végrendelet, mit tehetünk, hogy a lányom megkaphassa az örökségét? A végrendelet csak most került elő. Ha még nem indult hagyatéki eljárás az ügyben, akkor az eljárás megindítása már időszerű és aktuális. Az illetékes önkormányzat hagyatéki csoportja előtt a végrendeleti örökös –mint öröklésben érdekelt- kérheti a hagyatéki eljárás megindítását, mely eljáráshoz csatolnia kell a hivatkozott végrendeletet is. Ha már lefolyt hagyatéki eljárás, de a végrendelet érvényesítése a örökös önhibáján kívül nem történt meg, – póthagyatéki eljárás kezdeményezhető –.
Az adatok ismerete ugyanis jelentős mértékben segíti elő az átlátható birtokszerkezet kialakítását és az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztását. Rendkívül nagy azoknak a tulajdonosoknak a száma az ingatlan-nyilvántartásban, akikről feltételezhető, hogy már nincsenek az élők sorában. Abban az esetben, ha a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról tudomást szerez, úgy hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás megindítása céljából és a Hetv. 19. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében – ennek következtében – megindul a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás. Ugyanis ahhoz, hogy megfelelő legyen az adatok rendezése, szükség van arra, hogy az adott ingatlan az örökhagyó nevéről átkerüljön az örökösei nevére, azaz az adott vagyontárgy (ingatlan) vonatkozásában le kell folytatni a hagyatéki eljárást, amelynek az eredményeként az örökhagyó örököseinek adja át a közjegyző a hagyatékot. Ezen ügyeknek a száma jelentősen megnövekedett az elmúlt hónapokban, ami szintén nagymértékben lassította a hagyatéki ügyek intézését.
Nagyapám 2012. 03. 09-én hunyt el. Ingatlan vagyonát hagyatéki eljárás keretében átadták de a nagymamámmal együtt tulajdonosa volt egy tetemes bankszámlának-melyet nem. Egyetlen fiuk volt édesapám akivel emiatt megromlott a viszonya. A kérdésem az volna hogy van e édesapámnak jogorvoslatra lehetősége miszerint a nagyapám halála időpontjában a bankszámlán szereplő összeg apai részét ő örökölheti-e. Indíthat-e édesapám póthagyatéki eljárást amiben zárolnák a bankszámlát amíg pont kerül a póthagyatéki eljárás végére? Póthagyatéki eljárás indítására az örökös jogosult. Póthagyaték tárgyává csak olyan vagyont lehet tenni, amely egyébként a hagyaték tárgyát képezte volna, de abból kimaradt. Ennek bizonyítása a póthagyatéki eljárást kezdeményező örökös kötelessége. Nagyapám halála után 3 gyereke örökölt egy fél házat, illetve nagybátyám lemondott örökségéről anyám javára. Nagybátyám elhunyt. Vagyona nem lévén nem volt hagyatéki tárgyalás. 3 hónap múlva megjelent valaki egy behajtás követelő cégtől, hogy az elhunyt 4 hónapja nem fizeti az egyik bank felé fennálló, közel 1 millió forintot meghaladó tartozásának törlesztőrészleteit.
Például a budaörsi önkormányzat statisztikai adatai szerint 2020-ban 2 darab hagyatéki eljárás indult ingatlanügyi hatóság kérelme alapján, ehhez képest 2021-ben 74 darab. Tapasztalatból elmondható, hogy ezen eljárások (akár alap-, akár póthagyatéki eljárásról van szó) elintézése a bonyolultsága, összetettsége miatt is időigényes. Az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként feltüntetett örökhagyó időközben elhunyt örökösei hagyatéki iratainak beszerzése mindenképpen legalább plusz egy hónappal meghosszabbíthatja az eljárás lefolytatásának határidejét, de az a gyakorlati tapasztalat, hogy egyre nagyobb a családokban a mobilitás, megnövekedett a külföldön élő örökösök száma, emiatt a külföldre kiküldött iratok kézbesítése elhúzódik, a megkeresésekre adott válaszok is hosszú idő alatt érkeznek vissza, ami természetszerűen azzal jár, hogy maga a hagyatéki eljárás is elhúzódik. További probléma ezekben az ügyekben, hogy legtöbbször az örökösök nem érdekeltek az eljárás lefolytatásában, az érintett földről nincs tudomásuk, művelni nem akarják, sok esetben más már elbirtokolta, emiatt pedig együttműködési hajlandóságuk csekély, nem szolgáltatnak adatokat, ami szintén lassító tényező.
Emellett egyes településeken, például a budaörsi önkormányzati statisztikát tekintve az önkormányzatnál indult hagyatéki ügyek száma 2018-ban 481 volt, 2019-ben 494, 2020-ban 528, míg az idei évben szeptember 24-éig indult ügyek száma 587 darab. A hagyatéki eljárás önkormányzati szakaszában is megfigyelhető, hogy mindenképpen növekedésnek indult a hagyatéki eljárások száma az elmúlt időszakban. Ennélfogva a hagyatéki eljárások ugyanannyi munkavállaló vagy éppen – tekintettel a megbetegedésekre, a lezárásokra, az otthoni munkavégzésre – kevesebb alkalmazott munkája mellett egyértelműen lassabban voltak elintézhetők. A megfertőződés sajnos sok embert, így az önkormányzatoknál, valamint a közjegyzői irodáknál dolgozó munkavállalókat vagy akár családtagjaikat is sújtotta, aminek következtében az akár hónapokig elhúzódó betegállomány miatt feltorlódtak az ügyek. Vélhetően több hivatalnál, irodában is személyi változások következtek be. A hagyatéki eljárás szabályainak elsajátítása mindenképpen több időt igényel, így az új munkavállalók betanítása lassította a napi munkát, éppúgy az is, hogy sokszor home office-ban dolgoztak az ügyintézők, ahonnan az elektronikus rendszerek nem mindig érhetőek el megfelelően, az ügyfelekkel való kommunikáció is korlátozottabb.
Amennyiben Ön szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson és képviseletéről meghatalmazott útján sem gondoskodik, az a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A kérdésem a következő lenne: Elhunyt a testvérem. Elvált, és 3 kiskorú (15, 15, és 2 hét múlva 18) gyereke maradt utána. Semmilyen ingatlanja nem volt, ingósága is minimális. Ki örökölhet utána, és kinek a feladata a temetés elintézése, és annak az anyagi vonzata törvény szerint kit terhel? Ha nincs hagyaték, akkor öröklésről nem lehet beszélni. A hagyatéki eljárás megindítása egyébként is csak ingatlan hagyaték esetén kötelező. Általában elmondható ilyen esetekre, hogy örökösök a leszármazók. Az örökös kötelessége az eltemettetés is. Ennek az az oka. hogy nemcsak a szülőnek kötelessége a gyereket eltartani, hanem ez fordítva is igaz. Ha a kiskorúakra marad ez a kötelesség, természetesen nem ők állnak, helyt, hanem a testvér. Férjem nemrégiben elhunyt. Szeretném a közös néven lévő házunkat értékesíteni.
**BPO-700** 2009. 02 6490 Egy kis off frissülés a visszatérésre!! Kiskacsa úszik a tavon és sír. Odamegy hozzá a krokodil és megkérdi: - Miért sírsz kiskacsa? - Mert nem tudom ki vagyok és mi vagyok... - Ó, hát ez egyszerű: sárga csőr, sárga tollak, úszóhártya - kacsa vagy! - Szupi! Kacsa vagyok! - örül a kiskacsa - És te mi vagy? - Találd ki! - monja a krokodil - Hmm, hosszú farok, rövid lábak, nagy száj, bőrdzseki.... olasz vagy!? Törölt nick 2009. 07. 30 6468 Üdv újpestiek! Szentendrei biciklis kiránduláshoz, az útba eső bányatóban való úszkáláshoz, illetve "lightosabb" Hajógyári szigeti körhöz keresek uti társakat. :) Péter D H 2009. 02 6467 illetve, most jut eszembe: Népsziget partja? Nemzeti Cégtár » Nemzeti Cégtár - GYÓNI-MED Kft. ez nincs túl messze, és jó hosszan lehet rajta fel-alá futni. (már ha levonul az ár onnan.. :-)) Előzmény: Zedu (6465) 6466 itt a környéken nem nagyon ismerek ilyen helyet... Esetleg Káp 1 és 2 környékén az erdőben, vagy megpróbálhatod az UTE pályánál, hátha valamilyenformában beengednének futni valamelyik pályára futni.. jobb ötletem, nem futóként, nincsen... a konditermi futópadot pedig gondolom te is megveted... :-)) Zedu 2009.
Értékrendjük, történetük, cselekedeteik átmentek a köztudatba, és helytörténeti értékeink gazdag tárházát gyarapítják. A város különböző pontjain többször is találkozunk a Zlinszky-névvel. A Zlinszky utca, a Zlinszky-kúria, Zlinszky Elek szabadságharcos honvéd sírja a régi temetőben egyértelműen bizonyítja a család jelenlétét, de erről tanúskodnak anekdoták, levelek, születési, halálozási dokumentumok, kortársak emlékiratai, publicisztikai írások is. A Zlinszkyek múltja és jelene fontos nekünk, dabasiaknak, mert a mi múltunkkal fonódik össze és a mi jelenünkre is hatással van. Nekik köszönhetjük a gyóni városrész újratelepítését, a településszerkezet kialakulását, a hit átmentését és megőrzését, és sok olyan ma már természetesnek tűnő dolgot, amely mai életünk része lett. Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki fontosnak tartja elődei életének megismerését, és érdeklődik a helytörténet iránt. A kötet anyaga dokumentumokat, adatokat, száraznak tűnő tényeket dolgoz fel, de a szerző oldja ezeket a részleteket elbeszélő, emlékező, anekdotizáló fejezetekkel és gazdag képanyaggal.
Így lesz mindenki számára érthető ez a mű, amely lehetőséget teremt a kutatásra, alapokat nyújt szakdolgozatok, diplomamunkák megírásához, de ugyanakkor egy olvasmányos, érdekes könyvet tesz le minden érdeklődő asztalára. Dr. Zlinszky János, volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Tudományegyetem jogászprofesszora, Dabas város és Pest megye díszpolgára már második kötetével ajándékozza meg bölcsőhelye olvasóközönségét. Fogadják szeretettel és érdeklődéssel A gyóni Zlinszky-család történetét! Kőszegi Zoltán polgármester" A könyv tartalomjegyzéke: Bevezetés 7 A gyóni donáció 11 A család eredete 13 A Zlinszkyek megjelennek Nyitra megyében és Szakolcán 15 Zlinszky Imre 1679-1722 - az első Pest megyében tisztséget viselő Zlinszky 22 Az első gyóni Zlinszky - Zlinszky János alispán †1747 26 A Gyón-Dabasi quartalicium 30 Az alispán és testvérei 33 A IV. nemzedéktől a gyóni ág leszármazása - A barokk kúria építése 41 "Dabas a világ közepe" 47 A Kossuth-család elhelyezése Dabason 55 Zlinszky Imre (1834. november 4.