Figyelt kérdés Kereskedelemben nyilván az. De irodákban, vállalatoknál is? Természetesen a délelőttjét kérdezem. A munkanap áthelyezésről van több cikk is a neten, de nem említi. December 24 át van helyezve egy korábbi szombatra. Van olyan, hogy egy cég azt mondja, hogy ő saját hatáskörben áthelyezi egy korábbi szombatra ezt a napot? (Már ha munkanap persze. ) 1/11 anonim válasza: 82% Rendes munkanap. Ugyanúgy 5-ig fogok dolgozni, mint bármikor máskor. Nem hallottam még olyanról, hogy valaki egy random szombatra áthelyezné. 2020. nov. Áthelyezett munkanapok 2015. 20. 13:33 Hasznos számodra ez a válasz? 2/11 anonim válasza: 100% Igen, rendes munkanap, nem áthelyezve, hanem aznap. Amikor banki alkalmazott voltam, ott annyi volt a változás az év utolsó napján, hogy rövidebb ideig tartottunk nyitva. 13:35 Hasznos számodra ez a válasz? 3/11 A kérdező kommentje: Oké, de nagy cégnél irodában dolgozol? 4/11 anonim válasza: 100% Én a második hozzászóló vagyok, és igen. 13:40 Hasznos számodra ez a válasz? 5/11 anonim válasza: 85% Egyes vagyok, igen, nagy cégnél irodában dolgozom.
Van olyan, ahol leállás van és mindenkit szabira küldenek olyankor. Van, ahol van munka csak kevés és pl. délután kettőkor mindenki haza mehet, van, ahol nincs kevesebb meló, mint máskor és van, ahol ilyenkor van a nagy hajtás. Én szinte mindegyiket tapasztaltam már, a mostani helyemre épp az utóbbi jellemző, szilveszterkor még éjszakás műszak is van, mert meg kell húzni az év végét, hogy a jelentésekben szép legyen. Hogy miért nem osztják el ezt a hajtást az előtte lévő 3 hónapra, azt az ördög se érti... 19:51 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
(IX. 24. ) NGM rendelete a 2015. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6. ) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra. 2. § A 2015. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő: a) január 10., szombat munkanap január 2., péntek pihenőnap b) augusztus 8., szombat munkanap augusztus 21., péntek pihenőnap c) december 12., szombat munkanap december 24., csütörtök pihenőnap 3. § Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. törvény 96. § (1) bekezdése alapján – a 2. §-tól eltérően is meghatározható. 4. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.
Be kell vallanunk, hogy néha mániákusan ragaszkodunk bizonyos dolgokhoz. Ma már telefon nélkül talán nem is tudnánk élni. A leglehetetlenebb helyzetekben is képesek vagyunk használni ezt a távbeszélő készüléket. Azt hiszem, hálát adhatunk a sorsnak a mai modern technikáért, hiszen a véget nem érő beszélgetéseinkkel igen csak sok munkát adnánk a szorgos telefonközpontos kisasszonyoknak. Nézzük, mi fán terem a telefonközpont, s hogyan dolgoztak a fent említett kisasszonyok! A telefonközpontok atyjaként emlegetett Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten, a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó első gyermekeként – olvashatjuk az oldalon. A fővárosban végzett középiskola után a bécsi műegyetemen folytatta tanulmányait, de a szülők anyagi nehézsége miatt abba kellett hagynia. A 21 éves fiatalember sokoldalú tehetség volt. Bár elsősorban a technikai tantárgyak érdekelték, kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott. 22 évesen Londonban próbált szerencsét. 1873-ban Bécsben világkiállítást tartottak.
Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon P Puskás Tivadar Teljes szövegű keresés Puskás Tivadar (Pest, 1844. szept. 17. – Bp., 1893. márc. 16. ): a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója. ~ Ferenc bátyja. Iskoláit Bécsben végezte, a bécsi Politechnikumot azonban apja halála miatt nem fejezte be. 1877-ben Amerikába utazott, hogy a telefonközpont eszméjéről Edisonnal tárgyaljon. Edison kijelentése szerint: "~ volt az első ember a világon, aki a telefonközpont ötletét felvetette". Néhány éven át Edison munkatársa, majd ügyeinek európai képviselője volt. 1878-ban Bostonban, 1879-ben Párizsban létesítette az első telefonközpontot és 1887-ben bevezette a multiplex kapcsolószekrényeket, ami a telefonközpontok fejlődésében korszakalkotó volt. Másik jelentős találmánya az 1893-ban Bp. -en üzembe helyezett vezetékes hír- és műsorközlő berendezése, a Telefonhírmondó sok tekintetben a rádió előfutárjának tekinthető. A Telefonhírmondó, technikai tökéletesítésekkel, a két világháború között is működött.
Baross Gábor kereskedelmi és iparügyi miniszter 1886-ban döntést hozott a telefonközpontok államosításáról, Puskás Tivadarnak adva őket bérbe. Számos vita
Minden úgy kezdődött, hogy Puskás Tivadar megálmodta a távíróközpont ötletét, majd miután tudomására jutott a telefon feltalálása, találmányát átalakította az új technológia követelményei szerint. Sikerült meggyőznie Bellt és Edisont is. Nem lehetett túl nehéz, hiszen a telefonközpont tényleg nagyon hasznos volt. Hallom! Addig, a párba kötött vonalak idején a telefonbeszélgetéseket a káosz jellemezte, valójában két ismerős tudott egymással beszélni egy-egy készüléken keresztül. A telefonközpontba befutott hívásokat viszont a kezelő fogadta, és kapcsolta a kért vonalat. Magyarul Puskás találmánya több párhuzamos telefonbeszélgetést tett lehetővé, és lényegesen egyszerűsítette a kábelek elrendezését. Az első telefonközpontot a connecticuti New Heavenben alakították ki 1878-ban, majd Puskás Párizsban, és 1881-ben Budapesten is kialakította a rendszert. És innen ered a széles körben elterjedt vélekedés, miszerint a próbák során Puskás fogadva a hívást így szólt bele a kagylóba: Hallom! Jól hangzik, de semmi bizonyíték sincs arra, hogy így történt.
Ki akarta magát próbálni a korlátlan lehetőségek hazájában is, ezért Amerikába utazott. A Vadnyugaton kutatott arany után, volt robbantási szakértő, ezüstbányákat, földeket vásárolt, végül mégis tönkrement, és 1876-ban csalódottan tért vissza Európába. Gyorsan egyenesbe jött, amikor 1876-ban Brüsszelben létrehozta az első távíróközpontot: még Amerikában ötlött fel benne, hogy ha egy központban több vezetékes távíróállomást kapcsolnának össze, a kapcsolatok lehetőségei lényegesen bővülnének. Amikor a Bell által szabadalmaztatott telefonról olvasott, ismét Amerikába utazott, ahol a feltalálóval és a beszélgetések minőségét nagyban javító szénmikrofont kidolgozó Edisonnal is megismerkedett. A városi legenda úgy tartja, hogy amikor kettejük között végbement az első távolsági telefonbeszélgetés, Puskás a kagylót felvéve azt mondta: "Hallom! " Innen eredne a világszerte elterjedt "Halló" kifejezés, de sajnos ebből egy szó sem igaz. Puskás a nagy feltalálónak már 1876-ban felvetette a telefonközpont gondolatát, az első nyilvános kereskedelmi telefonközpontot George W. Coy építette meg 1877-ben New Havenben.