Így védekezzünk a hangyák ellen Ha a kertben hangyabolyt találunk, túrjuk szét, ezt követően rovarlő szerrel lefújhatjuk. Mivel a föld alatt lévő hangyák életben maradnak, ha szükséges, a permetezést többször meg kell ismételni. Ha dézsás növényekeinket támadják meg a levéltetvek, kenjük körbe széles vonalban a cserepet vazelinnel vagy ragasszuk körbe ragasztószalaggal, hogy a hangyák ne tudjanak felmászni a levéltetvekhez. Ezt a praktikát ugyanúgy elkövethetjük a fák törzsén is. Tehetünk a cserepek alá egy nagyobb vízzel teli alátétet is, ami szintén megakadályozza, hogy a hangyák eljussanak a levéltetvekig. Hangyairtó porral is körbeszórhatjuk a fáinkat, így megközelíthetetlenné téve azt számukra. Egyes erős illatú növényekből készült erjesztett lé is elriasztja a hangyákat, mint például a muskátli vagy a majoránna leve. Nagy fekete hangya 2. Az elkészült lével locsoljuk körbe az érintett növényeket. Levéltetvek elleni védekezés A levéltetű elleni védekezés során mindenképpen oda kell figyelni arra, hogy a méheknek ne ártsunk.
), Soltész I. (Micsinai, 60. ) – Szabó M. (László D., a szünetben), Zuigéber (Adorján K., 25. ; Györe, 80. ), Ihrig-Farkas (Papp M., 60. ) – Kovács D. (Farkas B., 66. ). Vezetőedző: Csizmadia Csaba Gólszerző: Dárdai P. (26. ), Nikolics (42. ) Horváth Ferenc együttese a 91. percben esett Májer Milán-góllal győzte le az NB II-es Budaörsöt a péntek délelőtti felkészülési meccse. A nyertes fél vezetőedzője nyilatkozott is a találkozó után. Honvéd–Budaörs 1–0 (0–0) Budapest, Honvéd-MFA Utánpótlásközpont Honvéd: Tujvel – Lovric (Szabó T., 77. Válogatott: Rossi kedden keretet szűkít – ön kiket hagyna ki? Szava. ), Batik, Baráth, Talys – Zsótér (Banó-Szabó, a szünetben), Pantelic (Nagy G., a szünetben), Hidi (Szűcs T., 77. ) – Bőle (Májer, a szünetben), Lukic (Balogh N., a szünetben), Nagy D. (Keresztes, 77. Vezetőedző: Horváth Ferenc Budaörs: Slakta – Menyhárt (Váradi, 67. ), Gyurácz, Kékesi, Kapronczai (Gula, a szünetben), Molnár Cs. (Vankó, a szünetben), Lengyel, Sajbán M., Bognár D., Balázs (Halmai, a szünetben), Winkler (Halácsi, a szünetben). Vezetőedző: Gabala Krisztián Gólszerző: Májer (90+1
Van, aki csak a Campingeket, van, aki kizárólag versenybicikliket halmoz fel, olyannyira, hogy volt ismerőse, akinek négy különböző háza is tele volt biciklikkel. A többi családtagja be sem tudott jutni az épületekbe. Olexa Miklós, az ország első kerékpármúzeumának alapítója - Gyakorlatilag nem mer otthonról elmenni, mert attól retteg, hogy a rokonai bejutnak és elviszik, vagy kidobják a régi darabokat - meséli a kerékpáros, aki egyébként a járvány kellős közepén, tavaly nyáron tudta megnyitni a múzeumot Balassagyarmaton. Rengeteg a külföldi érdeklődő, igaz, egyelőre csak virtuálisan, mert a vírus miatt nem tudnak jönni, és a gyűjtő is, akik közül sokan saját példányokat adtak kölcsönbe, örökre. Jelenleg 150 bicikli tekinthető meg, de folyamatosan bővül a tárlat. Nagy fekete hangya. Egy korszak közlekedési eszköze / Fotó: Fortepan - Nagy Gyula - Az ember legjobb barátja az állatok között a kutya, a gépek között azonban a bicikli - vallja az egykori bútorgyáros múzeumvezető. Csepel Kerékpár bicikli
A veterán komikus – aki egyébként a fiatalabb színész régi bálványa – nem hazudtolta meg önmagát. Akárcsak a Time az év emberét, a People pletykamagazin is minden évben megválasztja a legszexibb élő sztárt. A sztori még 1985-ben kezdődött, amikor egy szerkesztőségi megbeszélésen egy Mel Gibsonról készülő anyag került szóba, és valaki felkiáltott: "Istenem, ő a ma élő legszexibb férfi! " Egy másik munkatárs pedig lecsapott a dologra, és felvetette, hogy ez lehetne a főcím. Végül persze nemcsak a cikk főcíme lett ez, hanem díjat alapítottak a frappáns cím köré – amit először, 1985-ben természetesen Gibson nyert meg. Később olyan színészeket tüntettek még ki többet közt, mint Tom Cruise, Sean Connery, Keanu Reeves, Brad Pitt, George Clooney, Chris Hemsworth, Idris Elba, tavaly pedig Michael B. Loki: 1. évad - A komisz isteneknek is jár a megváltás lehetősége - Geekz. Jordan. Paul Rudd. Forrás: Alexi J. Rosenfeld / Getty Images Az idei, szerdán kihirdetett győztes, Paul Rudd ( Spinédzserek, A Hangya -filmek, a közelgő Szellemirtók – Az örökség) egyébként kicsit meglepő választás, hiszen igaz ugyan, hogy jóképű férfi, és elképesztően jól tartja magát (52 évesen nagyjából 35-nek tűnik), de azért nem pont ő ugrana be elsőre a legszexibb férfi a világon címről.
Mint ismert, Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya eredetileg harmincas bő keretet hirdetett a nyári Európa-bajnokság előtt, de a harmincas névsorból Hangya Szilveszter megsérült, így az ausztriai edzőtáborban az elmúlt napokban már csak 29 játékos készült. Nagy fekete hangya film. A 29 játékosból 26-an kerülhetnek be a végleges az Eb-keretbe. A kapitány kedden hirdeti ki, kiket nevez be a június 11-én rajtoló kontinensbajnokságra, de olvasóink a korábban indított szavazásunkban továbbra is voksolhatnak, kik kerüljenek be a névsorba, illetve kik maradjanak ki a jelenlegi keretből. Szavazásunkat kedden, a 17 órára tervezett hivatalos kerethirdetés előtt zárjuk le.
Ahogy a fotózás széles körben elérhetővé vált, a viktoriánus korban alakult ki egy szokás, mely ma már különösnek hat, a 19. században azonban senki nem lepődött meg elhunyt gyermekek, családtagok műtermi fotózásán, akár még az élő családtagok társaságában. Még olyan szerkezetet is alkottak, mely a holttestet álló vagy ülő helyzetben tartotta. A fotón utólag gyakran rajzoltak szemet az elhunytnak, hogy élethűbbnek hasson a fotó. A post-mortem fotók gyakran megrendítőek a mai kor számára, elsősorban a 19. században gyakori gyermekhalálozás miatt elhunyt csecsemők és kisgyerekek ilyen módon történő megjelenítése miatt. Forrás: A hagyomány néhol ma is él, többek között az Amerikai Egyesült Államokban ismert jelenség az elhunytak fotózása, vagy az elhunyt kisbabákkal való közös fotózkodás. PT
A gyerekek viszolygás nélkül ülnek halott testvérük mellé, vagy épp fogják meg a kezét, ölelik át. A halál – mivel igen gyakori látogató volt a viktoriánus kori otthonokban – nem számított akkora tabunak, mint manapság. Az ilyen post mortem fotográfiák kiemelt helyet foglaltak el az otthonokban. De nem csupán esztétikai értékük volt, komoly szerepet játszottak a gyász feldolgozásában is. Általuk egy pillanatra visszatekinthettek az elhunytra, úgy láthatták, ahogy emlékezni szerettek volna rá - csodás, szép emléket állítva így neki. A post mortem fotográfiáknak nem csupán esztétikai értékük volt, komoly szerepet játszottak a gyász feldolgozásában is Forrás: Flickr A történelem ismétli önmagát A 20. század elején a gyorsabb, olcsóbb fényképezés rohamos elterjedésével kiszorította nem csupán a díszes dagerrotípiákat, de magát a halál utáni fotózást is. A szülők gyermekeikről még életükben készítethettek akár több képet is, egy-egy családi portré sem jelentett már luxust. Ezzel pedig lényegében érvényét vesztette ez a hagyomány.
Ez a műfaj a tudattalanról szól, emiatt pszichológusként is közel állt hozzám" – mesélte. A horror zsánere azért is vonzotta, mivel azzal heves érzelmeket lehet kiváltani a közönségből, meg lehet mozgatni a nézőket, fel lehet kavarni a tudattalanjukat, és ez számára fontos, amikor filmet forgat – tette hozzá. A Post Mortem a Magyar Nemzeti Filmalap 600 millió forintos támogatásával készül a Supermodern Filmsúdió gyártásában, producere Lajos Tamás. A forgatókönyvet Zánkay Piros írta Bergendy és Hellebrandt Gábor, a film kreatív producerének alapötlete nyomán. Tomást Klem Viktor (A Viszkis, Veszettek), Annát pedig Hais Fruzsina játssza, a további szerepekben mások mellett Schell Judit, Anger Zsolt és Hámori Gabriella látható majd. A forgatást 41 naposra tervezik, a felvételek november végén kezdődnek, és várhatóan február végén fejeződnek be. "A film döntő többségét a szentendrei skanzenben forgatjuk le, de lesz még több külső helyszín Budapest vonzáskörzetében, és stúdióban is dolgozunk majd.
A Post Mortem az első magyar horrorfilmként szeretne bemutatkozni, ám a törekvés sajnos csak kísérlet marad. Az idén Oscarra jelölt alkotás bizonyos pontig jól is működne, ha nem akarna annyi látványelemet kipróbálni. Az egész sokkal inkább kísérletezésnek tűnik, mint kísértethistóriának. A film a 20. század elején játszódik, az első világháború után, amikor a spanyolnátha is szedte áldozatait. Főhősünk Tomás (Klem Viktor), akinek a munkája a halottak fotózása. Mai szemmel ez a "hivatás" már önmagában is kellő félelemfaktort adhat. A 19. századi viktoriánus korban viszont nem volt szokatlan az ilyen fotók készítése, hiszen nagyon nagy volt gyermekhalandóság, az oltások hiánya miatt gyorsan terjedtek a betegségek, és sokan vesztették el szeretteiket. Bizonyos esetekben pedig épp a tetemről készült fotográfia volt az első és utolsó kép is az elvesztett rokonról, ami emlékként maradt meg a gyászoló családnak. A fényképész célja pedig az volt, hogy minél életszerűbben állítsa be a halottat.
26 külföldi fesztiválon 13 díjat nyert a legjelentősebb magyar horrorfilm. A Post Mortem egy olyan korban játszódik, amikor a halottak fotózása egy teljesen elfogadott dolog volt, a magyar falvakban pedig ezt tetézte a gyorsan szájról-szájra terjedő horrorsztorik. Egyáltalán nem bánnánk, ha végre a magyar filmkultúra elhagyná az erőltetett gagyi vígjátékokat. Bergendy Péter új, eddig 13 díjat nyert filmjét, a Post Mortemet október 18. -án mutatják be a magyar mozik. Összesen 524 snittben számítógépes effektek és Trónok harcában és a Bosszúállók: Ultron korában is dolgozott kaszkadőrök jelenetei emelik a film nívóját, és látványra olyan, mintha egy nagysikerű amerikai produkciót látnánk. Na meg persze hangulatra is. Klem Viktor és Hais Fruzsina főszereplése mellett olyan sikeres magyar színészek vettek részt benne, mint Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Ladányi Andrea és Reviczky Gábor. Rendszeres olvasó vagyok, A kísértetek mozgásait az 1918-ban spanyolnáthában elhunyt Egon Schiele rajzai inspirálták, a halottakat pedig kortárs táncosok és néptáncosok alakítják, mert ők fegyelmezetten tudnak bánni a testükkel, így a halottak esetleges, akaratlan mozgását is jól el tudták játszani.
Az így kapott fényérzékeny lemezt a kamerába helyezték, és exponáltak. A kezdeti időkben ez akár 30 percet is igénybe vehetett, de az 1840-es évekre ez lerövidült 30-60 másodpercre. A kész képet, vagyis lemezt légmentesen záródó, míves védőcsomagolásba helyezték, mivel a levegővel érintkezve igen sérülékenynek bizonyult, oxidálódott. Az ilyen jellegű fotókon – a felnőttek mellett – rengeteg kisgyermek is látható. Akkoriban még nagy volt a gyermekhalandóság; a diftéria, a tífusz, a kolera kíméletlenül szedte apró áldozatait, és a gyermekágyi halál is igen gyakori volt. Szívszorító nézni, ahogy a szülők magukhoz ölelik díszes pólyába helyezett csecsemőjüket, mintha csak elringatták volna, ő pedig békésen aludna az ölükben. Vannak olyan képek, amelyen a gyermek már a koporsóban fekszik, de a többségén élőként ábrázolják őket. Az ágyban, alvás közben, széken ülve, sőt sok esetben élő rokonaik, testvéreik körében, mintha csupán egy szokványos családi portré lenne. Vannak olyan képek, melyen a gyermek már a koporsóban fekszik, de a többségén élőként ábrázolják őket Forrás: Flickr Mintha csak élnének Néhány, mai szemmel nézve kifejezetten zavarba ejtő képen, a fotós kitámasztotta a halott gyermek szemét, azt a látszatot keltve, hogy a kép készítésekor még életben volt.
– Finoman szólva sem jellemző, hogy magyar rendező horrorfilmben gondolkodjon. Honnan jött az ötlet? – Gyerekkoromig nyúlik vissza a történet. Már akkor megkedveltem a horrorfilmeket, és bár a rendszerváltás előtt itthon még egyáltalán nem vetítettek ilyeneket a mozikban, nekem mégis volt szerencsém látni néhány emblematikus darabot. A teljes negligálás oka egyébként az volt, hogy a horror a szocializmusban burzsoá műfajnak számított; az 1973-as Az ördögűző, amit a mai napig a műfaj csúcsának tartok, például csak 1989 után volt látható Magyarországon. Később, pszichológushallgatóként is sokat foglalkoztam a témával, sőt, a diplomamunkámat is erről írtam: a horrorfilmekben megjelenő szimbólumokat vizsgáltam, illetve hogy milyen típusú emberek kedvelik ezeket. – És mi derült ki a kutatásaiból? – A horrorfilmekben ugyanolyan tudattalan tartalmak, ősi jelképek, emberi archetípusok tűnnek föl, mint például a mesékben. Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy a tudattalanunkban lévő emlékek, traumák, elfojtott vágyak időnként feltörnek, és ezeknek a feltöréseknek a megtestesülései a horrorfilmek.