Talán ők lehettek a kalandozó hadjárataink vezetői, a körülöttük eltemetettek pedig egy válogatott közösség — a magyar fejedelmi kíséret tagjai. Koponyalékelés Alighanem sokan elborzadnak a koponyalékelés szó hallatán, pedig egyes műtéteknél ma is alkalmazzák a koponyaűri nyomás csökkentésére. A beavatkozás nem volt ritka a honfoglalás kori Kárpát-medencében, és persze akkor is megvolt a maga sajátos szerepe. Pénzek színes világa: A honfoglaló magyarok pénzei Amikor a magyar pénzverés kezdeteiről beszélünk, joggal jutnak eszünkbe elsőként Szent István veretei. Érdemes azonban megismerni, milyen vert pénzeket ismerhettek a honfoglalók. Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum régész-numizmatikusa mesél a korabeli Európa érméiről. Honfoglalás kori ékszerek tisztítása. A honfoglalók egy napja Az animációs film segítségével beleshetünk egy honfoglaló jurtába és a település egy napjába: hogyan vadásztak, temettek, éltek egykor őseink. Szenzációs honfoglalás kori leletet találtak Jászberényben! Hazánkban mindössze két süvegcsúcsot őriznek, ami honfoglaló eleink süvegének dísze volt, és amihez hasonlót a vikingek és ruszok viseltek csak.
Mint a feltárásról készült filmen is látható volt, talajvíz nehezítette a leletmentést. A mozgóképeken megfigyelhető, hogy a sírból szarvasmarha koponyát emelnek ki a feltárók. A pártákat Pelles Edit restaurálta. Danuta jó állapotú pártáján mikroszkóppal megfigyelte, hogy az aranylemezt textilre és bőrre erősítették a korabeli ékszerkészítők. Tetőtől talpig feldíszítve Egy honfoglalás kori temetőt is találtak a területen a Múzeum partnerei, a Salisbury Kft. régészei - vette át a szót Kocsis-Buruzs Gábor régész. Ötven lelet került elő. Egy, a Danutához hasonló korú kislány maradványait találták, tetőtől talpig feldíszítve. Honfoglalás kori réz fülbevaló | Szkíta webáruház. Ruhájának maradványaiból megállapítottuk, hogy bíborral festett selyemkaftánja volt. Lábbelijét kicsi csizmaveretek díszítették, a kaftánján ruhadíszek sorjáztak nyakig. A gazdag díszítésű ruhákból tudható, hogy előkelő család gyermeke volt. Három sírban találtak leleteket, köztük 1-2 milliméter vékony, hideg domborítással készült, ruhadíszítő ezüst lemezeket. Mint a régész elmondta, ez az anyag rendkívül képlékeny, hidegen is jól alakítható.
A hetedik században élt az a tíz év körüli, előkelő családból származó kislány, Danuta, akit az aranypártával temettek el. Sírjától hét méterre találtak egy másik sírt, egy felnőtt nő maradványaival. A feltárók a Malvin keresztnevet adták neki. A sírból aranyozott ezüstlemezből készült párta, ezüst gyűrűk, és ezüstlemezből készült gyöngyök kerültek elő. Csodálatos honfoglaláskori leleteket állítanak ki » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A sír legértékesebb lelete a nyakban viselt amulett, egy átfúrt bizánci aranypénz. Ezeken kívül női mindennapi használatai tárgyakat is találtak a sírban, mint vaskést, bronzcsipeszt, orsógombot, és orsókarikát. Mint a feltárásról készült filmen is látható volt, talajvíz nehezítette a leletmentést. A mozgóképeken megfigyelhető, hogy a sírból szarvasmarha koponyát emelnek ki a feltárók. A pártákat Pelles Edit restaurálta. Danuta jó állapotú pártáján mikroszkóppal megfigyelte, hogy az aranylemezt textilre és bőrre erősítették a korabeli ékszerkészítők. Ezüstlemez ruhadíszek a honfoglalás korából Danuta az aranypártával, korhű öltözetben Danuta pártája Csiszolt csont övcsat Tetőtől talpig feldíszítve Egy honfoglalás kori temetőt is találtak a területen a Múzeum partnerei, a Salisbury Kft.
A feltárást az MTA Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumba helyezték el Kaposváron, de a feldolgozás után a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkozik be először. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
A sírban az egykori ruházatból csak apró lenyomatok maradtak meg, a rekonstrukció s rajzon látható textil színe és mintakincse a korszakból fennmaradt bizánci ruhák és szövetek alapján készült. A veretek három csoportra oszthatók. A koponya két oldalán nagyméretű, préselt, aranyozott ezüstből készült veretek kerültek elő. A vereteken az árkolt középső részt egy gyöngysor övezi, amelyet egy mélyebb, aranyozott rész fog közre. A veret három lyukkal átütött szélét egy újabb gyöngysor keretezi. A koponya jobb oldalán kisméretű, aranyozott ezüstből préselt, gyöngyözött mintával díszített, kerek veretek feküdtek, megközelítően félkör alakban. Az ékszerek peremén két, egymással szemben elhelyezett lyukat alakítottak ki a felvarráshoz. Kisméretű kerek veretek a koponya jobb oldalán A váz jobb oldalán kéttagú csüngős kaftánveretek voltak. Az öntött, felületükön aranyozott ezüstveretek előlapját növényi indát imitáló minták díszítik. Nem múlt el nyomtalanul… - Honfoglalás kori leletek Pest megyében - Nem múlt el nyomtalanul… - Honfoglalás kori leletek Pest megyében Archeologia. A kaftánveretek között öt darab egyforma és egy eltérő kialakítású található.
Nos, Herlicskából válik - a szemünk előtt - a filmsorozatban megismert Matula, egyenlőre itt a kisprózai válogatásban. A szerkesztő munkája nem volt kevés:,, Fekete István elbeszéléseinek jelentős hányada ugyanis eredendően alkalomhoz kötötten látott napvilágot. A Nimród számára például rendszeresen küldött hónapnovellát, míg az Új Ember ben csaknem negyed századon át jelentek meg az ünnepi tárcái. Így a folyóiratokat és napilapokat böngészők számos Augusztus t ismernek, és Karácsony címmel is több különböző Fekete István elbeszélés olvasható. Később ezek egy részét a szerző - amikor kötetbe válogatta őket - átkeresztelte, de azt tették azok a szerkesztők is, akik az elmúlt három évtizedben a kisepikáit rendezték sajtó alá. Fokozza a kuszaságot, hogy az utóbbi évtizedekben olyan kiadványok is készültek, amelyek az első megjelenések címeivel közlik az írásokat. Mindez tájékoztató jegyzetek, illetve kísérőtanulmányok nélkül történt, ahogy a pontos és következetes forrásmegjelölésre is csupán elvétve találni példát.
Fekete István: Zsellérek (Lazi Bt., 2002) - Kiadó: Lazi Bt. Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 2002 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 265 oldal Sorozatcím: Fekete István művei Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: 963-9416-32-0 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A könyveknek is sorsuk van, állítja a latin bölcsesség, és ez a Zsellérek esetében különösen igaz. Fekete István egyetlen alkotásához sem fűződik annyi mendemonda és tévedés, mint ehhez a korai regényhez. Szerzőjét országosan ismertté tette, kitartó rajongókat és engesztelhetetlen ellenségeket szerezve számára. A kritika is felfigyelt a Zsellérekre, mivel egyes epizódjai alkalmat adtak arra, hogy a megszólalók saját politikai nézeteikről beszéljenek. A regény 1939 és 1944 között hét kiadást ért meg, és több tízezer példányban talált olvasóra. Talán legenda csupán, hogy Fekete István neve a magyar parasztságról és a Nemzeti Hadseregről írottak kapcsán a Corvin-lánc odaítélésekor is szóba került, az viszont valószínűnek látszik, hogy a második világháború után a forradalomról és a bolsevizmusról írottak miatt bántalmazta a politikai rendőrség.
Megjelenésekor valóban ősz van, és mert e kiadvánnyal véget ér egy igényes kiadói-irodalomtörténészi vállalkozás, a kényszerű téli pihenő következik. Ha visszatekintünk az elmúlt tíz esztendőre, szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy jelentős munkát végeztünk. A kritikai kiadás igényével válogattuk, rendeztük sajtó alá és gondoztuk Fekete István szövegeit. A korai regények többsége először jelent meg hiteles újrakiadásban, a versek, az elbeszélések és a publicisztikák az írói hagyaték ismeretében és a bibliográfia segítségével tematikus kötetekben láttak napvilágot. Sorozatunk csaknem teljessé tette: nemcsak gazdagította, de árnyalja és kutatásra érdemesnek is mutatja a magyar irodalom egyik jelentős életművét. Ajánló Fájdalmas kimondani, de a szegedi Lazi Könyvkiadó Fekete István-életműsorozata utolsó kötetéhez ért. Nem feltétlenül tematikus megfontolásokból, hanem mert az örökösök másnak adták az összkiadás jogát. Attól valószínűleg nem kell tartani, hogy rossz kezekbe kerül az oeuvre, ám a Sánta Gábor szerkesztői munkájának köszönhetően kritikai hozzáértéssel gondozott szövegek és az egységes külcsín biztosan vagy zsinórmértékül szolgál a jövőbeni kiadásokhoz, vagy egyszerűen hiányozni fog.
Matula és egyebek Lazi Könyvkiadó 2011, Szeged Szerkesztő: Sánta Gábor Fekete Istvánt elsősorban regényíróként tartjuk számon, míg az elbeszélőt lényegesen ritkábban emlegetjük. Ennek talán az a legfőbb magyarázata, hogy nehéz tájékozódni elbeszéléseinek mindeddig feltérképezetlen rengetegében. A megjelenés előtt álló bibliográfia segítségével azonban az életmű immáron áttekinthetővé vált, lehetővé téve olyan tematikus kiadványok sajtó alá rendezését, amelyek meghatározott szempontok - figurák, tárgykörök és elbeszélésmódok - szerint mutatják be az író gazdag kisepikáját. Mostani kötetünk huszonöt olyan Fekete István-írás gyűjteménye, amelyekben a Paczolay, Herlicska és Matula nevű közismert hős szerepel. Az alakjukhoz köthető elbeszélések zöme eredendően tárcaként látott napvilágot, így a kötött terjedelem alapvetően meghatározta az ábrázolás- és elbeszélésmódot. A hangulat és a rajz mind nagyobb jelentőséget kap, és szinte magától értetődő a visszatérő figurák szerepeltetése. Ezeket nem kellett újra és újra bemutatni, a folytonosságot kedvelő olvasók pedig ismerősként köszönthették őket.
S a mindig szemérmes írónál ez a regény, mint a falu fölé hajló szőlőhegy az erjedő must illatával, megtelik az egyetemista fiú és a még fiatal özvegy szerelmének beteljesülésével. " Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Az asszony Feketéhez fordult, hogy mint intéző csináljon valamit. Az író pedig elment a falu kovácsához, és minden ház kéményére csináltatott füstelterelőket. Akármilyen problémával fordultak hozzá, ő mindig segített, adott tűzifaelőleget, vagy amire szükség volt. A saját javadalmazásából minden nap több liternyi tejet adott a szegény gyerekeknek, az ajkai katolikus templomot az ő szolgálati telkének kertjében építhették fel. Amikor a vidék két nagy ura, a nagybirtokos és a bányatulajdonos összevesztek, akkor is Fekete csinált rendet. A vita miatt ugyanis az ajkai uradalmi gyerekeket kitiltották a bánya által üzemeltetett egyetlen iskolából, és azok csak hosszú kilométereket gyalogolva tudtak egy másik intézménybe járni. Fekete addig tárgyalt a bányaigazgatóval, amíg az vissza nem engedte a gyerekeket. Ezer ilyen apróság van, amik mind példamutatók: emberek, hát így kellene élni! " Az eredeti forrás: → Beküldte: Antal Miklós