Így a dobogó második helyét továbbra is a Kossuth Rádió, harmadik helyét pedig a Rádió 1 őrzi... Tovább >> - 2021. 09. 28. Továbbra is a Retro Rádió a leghallgatottabb Az NMHH legfrissebben közzétett kimutatása szerint továbbra is a Retro Rádió a leghallgatottabb rádió Magyarországon. A 15 évnél idősebbek körében mind a fővárosban, mind országosan jelentősen vezeti a hallgatottsági adatokat a Retro Rádió a Kossuth Rádió és a Rádió 1 előtt a 2021. április és 2021. június közötti mintavételben. 07. 29. Legendás tévés: Mohai Gábor. Elhunyt Koncsol Endre Az InfoRádió állomáshangja 66 éves volt. Életének 66. évében váratlanul elhunyt Koncsol Endre – írja a Blikk és az Infostart. Koncsol Endre a Magyar Televízióban, majd a kereskedelmi rádiók és televíziók indulásakor többnél dolgozott műsorvezető-szerkesztő-riporterként. A legmagasabb szintű "mikrofonengedéllyel" rendelkezett, amely feljogosította, hogy a közszolgálati rádióban hírolvasó-bemondóként dolgozhasson Tovább >> - 2019. 08. 05. Újabb öt évig szólhat az InfoRádió Az InfoRádió Kft.
Nehéz hónapokon van túl Ortutay Dóra, akinek hangját az elmúlt 15 évben főként kereskedelmi rádiókban, így a Sláger Rádió és a Class FM hírolvasójaként hallhattuk, de televíziós produkciókban is felcsendült sajátos hangja. Berekedt, és minden ok nélkül sokat fogyott: kiderült, pajzsmirigyproblémával küzd. A gyógyszeres kezeléseket három hónappal ezelőtt műtét követte, amelynek során szerencsére nem sérültek a hangszálai, de a hangja két árnyalattal mélyebb lett. Bár hormontablettákat kell szednie, az alakját ez nem befolyásolta, egy gramm felesleget sem szedett fel. Ezt és a sikeres felépülést életében először egy merész fotósorozattal ünnepelte meg. Nézd meg összeállításunkban a legdögösebb magyar női rádiósokat! Luxus nyaralóhelyen pihent a TV2 műsorvezetője Pazar helyen nyaralt Orosz Barbara, a TV2 Tűsarok című magazinjának műsorvezetője. A luxus nyaralóhelynek számító Garda-tó és a Comói-tó partjáról is közétett fotókat. Nézd meg, kik azok a hazai sztárok, akik a világ leggyönyörűbb pontjain nyaraltak, és milyen képeket készítettek ott!
Piaci percek 12:17, 12:47 14:00 - Délutáni Híróra + Közélet Délutáni hírpercek 15:30-15:38 Délutáni mérleg 15:18-15:28 Pólópercek csütörtök 15:50 Vívó percek hétfő 15:50 16:00 - Délutáni Drivetime Orvosmeteorológiai percek 16:17, 17:17 Fővárosi mozaik kedd, csütörtök 16:38 Tőzsdezárás 17:17 EP percek csütörtök 17:35 Esti mérleg 17:47-17:53 18:00 - Aréna (élő stúdióbeszélgetés) 19:30 - Hírek, interjúk 20:00 - Hírek, interjúk 20:30 - Hírek, interjúk 21:00 - Késő Esti Híróra I. Benne: csütörtökön 21:30 után EP percek ismétlés 22:00 - Késő Esti Híróra II. Benne: Tőzsdezárás 22:16 23:00 - Aréna (ismétlés)
Tófalu a következő helyszín, amit bemutatott a képviselő. Ebben az esetben Süli Balázs, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János fiának tehenészetéről volt szó, amiről korábban az Átlátszó írta meg, hogy több jogcímen is kaptak összesen 738 millió forintos uniós támogatást. Hadházy Ákos a tavalyi évben jelezte, hogy az OLAF-hoz kíván fordulni az ügyben. Közeledünk Budapesthez, Mendén vagyunk, 10 kilométerre Budapesttől. A mendei polgármesternek három dohánybolt van a nevén, ezen felül a polgármester és családja elnyert 150 millió forintnyi uniós támogatást vidékfejlesztésre – mutatta be előadásában Hadházy Ákos. Európai unis támogatások magyarországon. A képviselő elmondása szerint a polgármester családja a vidékfejlesztési programból falusi vendégházat és vágóhidat építhetett, azonban az apartmanház szobáit a piaci ár sokszorosáért, egy személyre 80 ezer forintért hirdetik egy éjszakára az egyik szálláskereső oldalon. Hadházy Ákos azt feltételezi, hogy talán szándékosan akarják távol tartani a vendégeket, és valójában más céllal hasznosítják az épületet, amelyet azonban három évig szállásként kell üzemeltetni a támogatás fejében.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képiviselete azt is közölte: az Európai Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott kritériumok alapján jelenleg is folytatja a vonatkozó magyar helyreállítási terv értékelését, és ahogy korábban más tagállamok esetében, úgy Magyarország tekintetében is együttműködik a nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy a magyar terv "megfeleljen a rendelet célkitűzéseinek és követelményeinek".
E tekintetben a keleti és dél-európai tagállamok többsége gyengébben teljesít, bár azt is meg kell jegyezni, hogy a támogatások legnagyobb része hozzájuk érkezik, ami komoly adminisztratív terheket ró az ezzel foglalkozó állami intézményekre. Mindenesetre az adatok azt sugallják, hogy a pénzmennyiség növelése önmagában nem elegendő látványos eredmények elérésére. A források igazán hatékony felhasználásához szükséges az intézményi környezet javítása is, vagyis növelni kell a források elköltésének átláthatóságát és az adminisztratív kapacitásokat. Intézményi minőség és a 2014-2020-as uniós források elköltése közötti összefüggés. Az Európai Uniós előcsatlakozási támogatások controlling rendszere Magyarországon - mfor.hu. Forrás: WGI adatok és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok részletes tagállami kimutatásai alapján[6] | © Mérték Médiaelemző Műhely Az elmúlt 15 év tapasztalataiból alighanem sokat tanultak a tagállamok és maga az Európai Unió is. A tagállamoknak növelniük kell intézményeik adminisztratív kapacitását és működési hatékonyságát. Ebbe beletartozik a pártatlan működés, a pénzek elosztásának átláthatósága, a támogatások teljesítmény alapú odaítélése és persze egy erős ellenőrző hatóság, így például a független ügyészség, amely feltárja és szankcionálja a visszaéléseket.
Megoszlanak a vélemények, hogy kitűzött céljuknak megfelelően vajon az uniós támogatások tényleg csökkentik-e a területi egyenlőtlenségeket és segítik-e a hátrányos helyzetű térségek gazdasági növekedését. Az Európai Bizottság által kiadott hetedik kohéziós jelentés szerint ugyan uniós szinten az utóbbi években némileg csökkentek a területi egyenlőtlenségek, azonban a legfejlettebb területek gyorsabban növekedtek a kevésbé fejlettekhez képest, holott utóbbiak a támogatások legnagyobb kedvezményezettjei. Gazdaság: Orbán keveri a szezont a fazonnal az uniós támogatások ügyében | hvg.hu. Hatékonysági problémák Mi lehet az oka annak, hogy az uniós források nem vagy csak részben teljesítik a kitűzött céljaikat? Az egyik lehetséges tényező, hogy főként a keleti és déli tagállamokban a támogatások jelentős hányadát olyan infrastrukturális beruházásokra, például autópályákra és vasutakra költik, amelyek indokoltak ugyan, de hosszú távú hatásuk a gazdasági növekedésre kérdéses. Ezzel szemben a pénzek kisebb részét fordítják humán tőkére (oktatásra és képzésre), valamint kutatás-fejlesztésre és innovációra, holott a tartós gazdasági felzárkózáshoz az ezekbe való befektetés növelésére lenne szükség.
Tanulságos, hogy míg az ellenzéki táborban 90 százalék körüli az Európai Egészségügyi Unió támogatottsága, addig a bizonytalanoknál is 70 százalék, de még a nemzeti hatáskörök kapcsán érzékeny fideszes szavazók 29 százaléka is pozitívan nyilatkozott. Utóbbi azért is érdekes, mert amikor csak arról kérdezték őket, hogy adnának-e több befolyást az Európai Uniónak az egészségügy területén, akkor még kevesebb, mintegy 20 százalékuk jelezte egyetértését, amikor azonban már a konkrét programról kérdezték őket, jóval támogatóbbak voltak. Ujhelyi István és Pulai András a sajtótájékoztatón egyetértett abban, hogy a különbség a kormányzati propaganda beágyazottságából adódik: amikor általánosságban kell válaszolni szuverenitást érintő kérdésekre, akkor a kormánypárti tábor alapvetően a fideszes narratívát követi, amikor azonban attól részben eltérő módon megfogalmazva, de például konkrétan az egészségügy működésének európai szintre emeléséről kell válaszolniuk, már átlépnek a kormányzati sablonokon.