Yuli Edelstein izraeli egészségügyi miniszter a hétvégén azt mondta: bár a vírus még évekig napirenden lehet, a legrosszabbon túl vannak. Nem nyertünk kiütéssel, de biztosan elmondhatjuk majd, hogy a korábban megtapasztalt válságot magunk mögött hagytuk – fogalmazott. A britek is másznak ki a gödörből Európán belül messze Nagy-Britannia áll a legjobban átoltottságban: a 100 lakosra jutó beadott vakcinák száma meghaladja a 35-t. A 67 milliós országban csaknem 23 millió embert oltottak be legalább egyszer, és már minden 70 év felettinek, idősotthonban lakónak, valamint egészségügyi és idősotthonban dolgozónak felkínálták az oltást. (A vakcinálás ott sem kötelező. ) Skóciában pedig már a 65 év felettiek 97 százaléka megkapta legalább az első adagot. 4498 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, elhunyt 88 beteg. Július végére minden felnőttet beoltanának az Egyesült Királyságban. Nagy-Britanniában december 8-án indult meg a vakcinálás, és – Izraelhez hasonlóan – egy hónappal később kezdtek csökkenni az esetszámok. A zuhanás folyamatos, az új fertőzések napi száma a kora őszi szintre mérséklődött: A napi, diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma az Egyesült Királyságban.
(Forrás: ECDC/EuroGraphics/UN-FAO/Turkstat) Az egyes országokba kiszállított oltásmennyiség a február 2-ig beérkezett adatok szerint (Forrás: ECDC - a teljes méretű grafikon ide kattintva látható) Az ECDC ezenkívül saját jelentésben fog beszámolni a tagállami oltási stratégiákról, amely egyben iránymutatással és részletes információkkal is szolgál a nemzeti egészségügyi hatóságoknak az oltások ütemezéseinek hatékonnyá tételéhez. Vakcinatérkép: így fest a világ 35 millió beadott oltás után - Infostart.hu. Az ECDC által eddig összegyűjtött adatok szerint 8, 23 millió adag vakcinát adtak be a tagországokban, bár a hivatal szerint a tényleges adatok ennél sokkal magasabbak, mivel több ország még nem közölt adatokat. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron
(Időközben már tudjuk, hogy a több újabb variáns ellen kevésbé, és különféle mértékben védenek a különféle vakcinák. ) Az oltottak és a fertőzöttek számai között van átfedés is, hiszen a betegségen átesettek közül is sokan beoltatják magukat. Jelenleg még nem jelentős mértékben, de az is bonyolítja a számok összehasonlítását és értelmezését, hogy már több országban oltanak olyan vakcinával is, amiből nem szükséges második dózis. Beszédes grafikon: koronavírus-fertőzöttek száma megyénként. Tehát azoknál az országoknál, ahol elérhető a Johnson&Johnson oltóanyaga, az egyszer beoltottak között szerepelnek teljesen védettek is. Továbbá a vakcinák hatékonysága között is nagy különbség lehet, ezt ebben a grafikonban feltüntetni nem tudjuk. Ilyen és más (mérés pontossága, számítási módszerek) eltéréseket figyelembe véve is valószínű, hogy az itt szereplő számoktól magasabb azok aránya, akik átestek már a fertőzésen. Ezért úgy gondoljuk, hogy ez az arány (a kétszer oltottak és a betegségen átesettek összege, a grafikonon a felső kettő sötétebb rész) mindenképp hasznos mutató lehet az esetlegesen bekövetkező negyedik, ötödik járványhullám nagyságának becslésére (bár ennek némiképp ellentmondanak a feljebb látható diagramon az angliai és izraeli fejlemények), illetve az egyre magasabb oszlopok reményt kelthetnek, hogy egyszer vége lehet végre ennek a rémálomnak.
(Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data) A napi halálozások száma két héttel később kezdett mérséklődni, a pozitív trend szintén folyamatos: A napi, koronavírussal összefüggő halálesetek száma az Egyesült Királyságban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data) Mi a kulcs: az oltás vagy a karantén? A járványügyi mutatók tehát látványosan és tartósan javulnak. Ez egyes helyi szakértők szerint főleg a vakcináknak, nem pedig a karanténnak, más szakértők szerint viszont a kettő együttes hatásának köszönhető. Úgy tűnik, hogy az oltások elsősorban az elhunytak és a kórházi kezelésre szorulók számát csökkentik jelentősen, és kevésbé a fertőzöttekét – azaz elsősorban a fertőzés súlyosbodását akadályozzák meg, és kevésbé a megfertőződést. (Igaz, már felmerültek kétségek is velük kapcsolatban. ) Elemzők szerint a korlátozások gyors feloldása visszafordítaná a pozitív trendeket Nagy-Britanniában, amely a világ egyik legkeményebb lockdownját alkalmazta. Bár a járvány visszaszorítása és a gazdaság megóvása látszólag nem lehetséges egyszerre – a brit gazdaság nagyot zuhan majd az első negyedévben a lezárások miatt –, az Institute for Government brit tanácsadó intézet vezető közgazdásza szerint valójában nincs akkora ellentmondás a két cél között.
A stockholmi székhelyű ECDC, amelynek a 27 uniós tagállamon kívül Liechtenstein, Norvégia és Izland is a tagja, hétfőn tette közzé honlapján az első – még korántsem teljes – adatokat. A központ honlapján található bejelentés szerint a Covid-19 Vaccine Tracker (védőoltás-követő) nevű alkalmazás célja, hogy áttekinthetővé és összehasonlíthatóvá tegye a vírus elleni oltással kapcsolatos tagállami eljárási módszereket, stratégiákat, többek között az oltási kampányokat és az oltóanyagok területi elosztottságát. Előzetes adatokat szolgáltat továbbá a beoltottság tagállami arányairól is. Az első oltást felvevők aránya az adatszolgáltatásban részt vevő országokban – a színskála a világostól a sötétig a 0 és a 4, 1 százalék közötti aránysávot osztja fel. Magyarországon az eddig beküldött adatok szerint a lakosság 2, 2 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltás első dózisát. (Forrás: ECDC/EuroGraphics/UN-FAO/Turkstat) Száz emberre jutó kiszállított oltások száma a 0–9, 8-as skálán. Magyarországon száz emberre öt oltás jut az eddig beküldött adatok szerint.
Jelenleg rendezvényszervezőként dolgozom, széleskörű kapcsolatrendszerrel a zeneipar, sport és a kultúra területén. Több civil szervezetet irányítok: érdekképviseleti szervezetet, Pro Urbe Győr díjas városi és 3 kerékpáros egyesületet. Elkezdődött a márciusi közgyűlés (frissítve) A szombathelyi képviselő-testület, tíz napirendi pontot tárgyal nyilvánosan. Határoznak többek között az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok üzleti tervéről, maradványpénzek felhasználásáról, és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének 10 pontos kezdeményezéséről, ami a helyhatóságok jogainak visszaállítását célozza. Horváth Éva: élni és élni hagyni Soha nem vettem részt a közéletben, a szavazati jogommal éltem, de amolyan egyedüli partizánakciónak tekinthető az indulásom. Négy gyereket, köztük egy ikerpárt neveltem fel. Nemrég született meg a nyolcadik unokám. Három műszakban, szociális segítőként dolgozom, fogyatékkal élőkkel, elsősorban autistákkal foglalkozom. Megtanultam, hogy az emberek különfélék, de mindenkinek kijár az elfogadás.
A darabszámok megmutatják, hogy a britek valóban ütemesen haladnak programjukkal, Izrael azonban még így is megközelíti őket, pedig jelentősen kisebb lakossággal rendelkezik. Európai országban nem sikerült még egymilliónál többet beadni sehol sem, vannak pár százezres és pár tízezres mennyiséget szétosztó államok is. A franciák lemaradása darabszámban már nem olyan látványos, hazánk pedig több szomszédos országot is megelőz. Száz főre eső oltottak száma Ez az adat még érdekesebb, mivel azt mutatja, hogyan halad összességében az immunizáció folyamata. A január 15-én elérhető adatok szerint Magyarország nagyjából ott tart a folyamatban, ahol Németország, Izrael dominanciája azonban egészen elsöprő. Mivel ebben a statisztikában két személyként számít az is, ha valaki már megkapott két adagot az oltásból, nem mondható biztosra, hogy az ország negyede immunizálva van, de egyértelműen vezető szerepbe kerültek. Afrika lemarad Az afrikai képet sajnos nagyon könnyű lefesteni: az Our World In Data térképén a kontinens hófehér, egy afrikai országból sincsen adat arról, hogy hány embert oltottak be.
(17 idézet) Helikon Kiadó A kötet négy kisregénye időben szinte az egész Márai-életművet átíveli: A mészáros 1924-ben, az Eszter hagyatéka és a Déli szél 1939-ben látott napvilágot, a kötetet záró "krimi" a Szívszerelem (1985) pedig 2001-ben jelent meg először nyomtatásban. Valamennyi témája jellegzetesen márais: az emberi kapcsolatokat vizsgálja a sors és titok, találkozás és elvárás motívumain keresztül gazdag leírásokkal és belső monológokkal. Az Eszter hagyatéka (A gyertyák csonkig égnek mellett) az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere Nyugat-Európában. Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Magyar szépirodalom Regény Nem elég szeretni valakit. Bátran kell szeretni. Úgy kell szeretni, hogy tolvaj szándék, vagy törvény, isteni, világi törvény ne tehessen e szerelem ellen semmit. Eszter hagyateka konyv 1. Nem szerettük egymást bátran... ez volt a baj. 123. oldal Egy nőt el lehet dobni, mint egy gyufaskatulyát, mert valaki szenvedélyes, mert ilyen a természete, mert nem tudja egy nőhöz kötni magát, vagy mert magasra tör, mert eszköz számára minden és mindenki.
Meg tudom érteni... Aljasság, de van benne valami emberi. De eldobni valakit szórakozottságból, ez több, mint aljasság. Erre nincs bocsánat, mert embertelen.
1923. Április 17. -én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre. 1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást. 1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot. 1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Márai Sándor: Eszter hagyatéka/Déli szél (Révai) - antikvarium.hu. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.