Ráadásul a VR-headsettel rendelkező játékosok a Croft udvarházat virtuálisan is bejárhatják – igaz, a Blood Ties ezen utolsó aspektusát még nem tudtuk kielemezni szemüveg híján. A Rise of the Tomb Raidert, a főjátékot magát elsősorban a 2013-as, a sorozatot új életre rugdosó alcím nélküli Tomb Raider és az akció-kalandjátékok jelenlegi doyenje, az Uncharted-széria kontextusában lehet kielemezni. A 2013-as Tomb Raider egy viszonylag valósághűre tervezett Lara Croftot dobott le a frontvonalra, egy fiatal, tapasztalatlan nőt, aki reális, emberi érzésekkel rendelkezik, és akit a rettenetes körülmények formálnak majd. A 2013-as Tomb Raider gyakran jobban hasonlított túlélőhorrorra, meg "torture porn"-ra, mint akció-, vagy kalandjátékra, de a borzalmaknak, amiken Lara keresztülment, megvolt a dramaturgiai funkciója: a rendkívüli megpróbáltatások véstek a naiv lányból gyilkos régésztanoncot. A történetnek ez az ok-okozati gerince, illetve az, hogy Lara önhibáján kívül keveredik a horrorba, különböztetik meg a mostani Tomb Raider-sorozatot az Unchartedtől: Lara Croft Nathan Drake-kel ellentétben nem hat cseppet sem szociopatának.
Lara fegyverarzenálja a sztori előrehaladásával egyre bővül, bár mennyiségi szempontból szerencsére sosem esik át a ló túlsó oldalára: a készítők tisztában voltak vele, hogy a fegyverek választékának épp annyira kell szűkösnek maradnia, amennyire a feszültséget fenn kell tartani. Persze választhatjuk a lopakodós módszert is: ez, a környezet adta lehetőségekkel kombinálva betegesen szórakoztató gyiloklehetőségeket biztosít. Hosszú távon sajnos a lopakodós módszer fenntarthatatlan, egyes helyeken egész egyszerűen lehetetlen láthatatlannak maradnunk. Akinek nem elég a főjáték, az elmerülhet, mint egy jeges tóban, az "Expedíciók" játékmód-változataiban, amelyek mind egyfajta variációját adják a fő játékmenetnek: van, hogy magasabb pontszám megszerzése céljából újrajátszhatsz egy fejezetet, van, hogy ellenséges bázisokat kell megsemmisítened, és van, hogy zombikkal kell leszámolnod – mert természetesen a zombimánia kedvenc régészkisasszonyunk világát is elérte. Ez a Lara's Nightmare játékmód, ami ebben a kiadásban debütál, és ahogy említettem egy zombimészárolós küldetést jelent a Croft-udvarházban.
varguc96 (csendes tag) – 12 éve regisztrált 21 pozitív értékelés 2022-03-21 22:20 2 órája Győr csomagküldéssel is 5 000 Ft Állapot: használt Szándék: kínál Eladóvá vált a kb egyszer használt Tomb Raider lemez. Ez egy kvázi gyűjtői kiadás volt, melyben a tokban megtalálható egy mini artbook is. A lemez kb egyszeri telepítésre volt használva. FoxPosttal postázom 1500 Ftos költséggel, vagy személyesen Győrben átvehető. Köszönöm Hirdető: varguc96 +21 Üzenek a hirdetőnek Megvásároltad tőle? Értékelem Problémás a hirdetés? Jelentem
Nem felhasználóbarát dolog ez az időszakos exkluzivitás, de ha már el kell fogadnunk, hát akkor ilyen minőségben kérnénk minden további megvalósítást!
Erősödnek a jobboldali hangok a nyilvánosságban, legújabban pedig a közösségi médiában építkeznek hatékonyan konzervatív felületek – mutatott rá Szánthó Miklós, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány elnöke az Igazságháborúk című konferencián. A Magyar Nemzet riportja. – Médiahelyzet: Túlsúly vagy egyensúly? – ezzel a címmel tartotta meg előadását az Igazságháborúk című konferencián Szánthó Miklós. Szánthó Miklós: minden eszközzel fellépünk a Facebook véleménydiktatúrája ellen – MINDEN SZÓ.hu. – A sajtó az ellenség – idézte Nixon amerikai elnök egy hetvenes években tett, később kiszivárgott mondatát az Alapjogokért Központ igazgatója, aki az eseményen a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökeként beszélt. Elmagyarázta, hogy az egykori elnök ezzel a kijelentésével a progresszív, marxizmussal kacérkodó nyugati liberális sajtóra utalt, amely már akkor uralta az amerikai nyilvánosságot. Szánthó Miklós helyzetelemzése szerint a magyar nyelvű médiatartalmak tekintetében egyensúlyi helyzet felé tartunk, azonban jobboldali médiatúlsúlyról nem beszélhetünk. – A posztkommunista struktúrák megtörésének vagyunk szemtanúi – jelentette ki az igazgató.
Üde egy dolog lesz, nagyon. És akkor még azt is halljuk, hogy a Kúria nem nőtt fel intellektuálisan a feladathoz. Ezzel így kiegészítve előttünk áll a bunkó, kekeckedő, ellenzéki bíróság bájos képe, amely ráadásul akadályozza a törvényhozást is azzal, hogy ilyen ítéletekkel maga hoz törvényeket – a Fidesz szerint – és íme, előkerült a kalapból a nyuszi, a jogalap, miért is kell őket megrendszabályozni. És ez lesz, tehát meneküljön, ki merre lát. Lehet, hogy én vagyok figyelmetlen, vagy nem nagyon nézek birodalmi teleképet, de még életemben nem hallottam sem az "Alapjogokért Központ" nevű műintézményről, sem pedig annak deli igazgatójáról, bizonyos Szánthó (sic! – lásd Csörgheő Csuli/Úri muri) Miklósról, de Isten segedelmével tegnap ez is megtörtént, és rögvest hatalmas örömöket okozott nekem. A fiatalember büszkén vallotta be, hogy kurva, a NER kurvája. A dolog a következőképpen zajlik: a megidézett műintézmény két dolgot csinál, pénzt kap a Fidesztől, cserébe elmondja mindenkinek a Fidesz véleményét, és erre büszke.
A köztévé egyik értekezletén rögzített hangfelvételeket tett közzé a tavalyi EP-választási kampány időszakából a Szabad Európa. A 2019. március 4-én készült felvételen – mint az a gyűjtéséből is kiviláglik – az egészen észak-koreai hangulatú kommentárjairól ismert Bende Balázs vezető szerkesztő beszél a külpolitikai rovat munkatársainak arról, mit vár el a kampányban tőlük. A következő a szituáció. Mindenki tisztában van vele, hogy május végén európai parlamenti választások vannak, és biztos vagyok benne, hogy senkit nem ér váratlanul, ha azt mondom, hogy bizony ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják. Ha ez a kijelentés valakit váratlanul ér, az most menjen haza. Bár a tavalyi EP-választáson semmilyen ellenzéki összefogás nem volt, az ellenzéki pártok külön listákon indultak, Bende kissé zavaros szófűzéséből is világos, hogy azért az MTVA talált olyan politikai szereplőt, akit támogathat: Akit ez nem ér váratlanul, azoknak az a kijelentés sem lehet váratlan, hogy az intézmény, ha támogatja, az azt jelenti, hogy ennek megfelelően dolgozunk mindannyian.