A keringési rendszer egészsége határozza meg, a vér milyen hatékonyan tud oxigént és tápanyagot juttatni a test sejtjeihez. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a vérkeringést, és milyen jelek érzékelésekor érdemes kivizsgáltatni magad. Tényezők, melyek befolyásolják a vérkeringést Vérnyomás A vérnyomás az a nyomás, melyet a vér fejt ki az erek falaira a keringés során. A vérnyomást a szisztolés - első - és diasztolés - második - értékkel szokás jellemezni. Hat hatékony módszer az agyi keringés javítására - Magas vérnyomás July - Az agyi keringési gyógyszerek fejlesztése a nyak osteochondrozisához. Az első szám, a szisztolés vérnyomás azt a nyomást mutatja a kar fő artériájában, ami a szív összehúzódásakor alakul ki, a második szám, a diasztolés vérnyomás a szívverések közötti szünetben mérhető nyomást mutatja. Az American Heart Association szerint felnőtteknél a normális vérnyomás szisztolés értéke nem több, mint 120 Hgmm, a diasztolésé pedig nem több, mint 80 Hgmm. Az ennél alacsonyabb vérnyomású emberek érezhetik gyengének a keringésüket, illetve tapasztalhatnak ebből fakadó tüneteket, például gyengeséget, hideg végtagokat, hirtelen felállásnál jelentkező szédülést.
Minél több a C-vitamin, annál több a kollagén, annál stabilabbak az érfalak. Az állatok azért nem kapnak szívrohamot, vagy agyvérzést, mert testükben elegendő mennyiségben állítanak elő C-vitamint. Mi, emberek ebből a vitaminból egyetlen molekulát sem tudunk előállítani, ráadásul gyakori, hogy étrendünk túl kevés vitamint tartalmaz, ezért érrendszerünk meggyengül.
Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája az orvosi kezelés és az életmód jelentőségére hívta fel a figyelmet! A lábakban megjelenő érszűkület stádiumai 1. stádium Eleinte még nincs panasz, a betegség lappang, például a hosszú éveken át masszívan dohányzókban vagy fel nem ismert cukorbetegekben. Ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de kórisme felállítását adó, úgynevezett doppler vizsgálat még negatív. A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív doppler vizsgálat adott pillanatban megnyugtató, mégis ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy olyan betegség, amely ekkor még nagyrészt megelőzhető. Kezelés az agyi vérkeringés diabetesben, Cukorbetegség szövődményeinek kivizsgálása és kezelése - Cukorbetegközpont. Az doppler (ultrahangos) vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást.
A gumókat nem szükséges vastagon befedni földdel, elég egy vékony réteg. Amennyiben olyan talajba kerülnek, mely könnyen kiszárad, akkor az ültetési mélység legyen 2-3 cm-rel mélyebb. A betakarítást a virágzás után tehetjük meg. A növény föld feletti részét húzzuk ki, majd a gumókat forgassuk ki a talajból. Kép forrása: Hirdetés Hirdetés
Egy svájci chipsgyártó cég készít ebből a burgonyából chipset, de később több ország is elkezdett chipset gyártani belőle. Svájci kék burgonya (Forrás:) Svéd kék: először Angliába került be a 19. században, majd később innen terjedt el a skandináv országokba. Svédországban, Finnországban és Dániában nagyobb területeken is termesztik ezt a dekoratív burgonyafajtát. Közepes, vagy nagy gumókat nevel, melyek kissé szögletes alakúak. Svéd kék burgonya (Forrás:) Maja hajnal: ezt a burgonyát egy Skót kutatóintézetnek köszönhetjük. Sarga burgonya felhasználása. Közepes méretű, hosszúkás- lekerekített krumplikat nevel, melyek sárga színűek. Különlegessége, hogy sokkal gyorsabban megfő, mint a többi burgonyafajta, így párolásra is ideális. Maja hajnal burgonya (Forrás:) Forrás:,
Magyarországon a negyedik legtöbbet fogyasztott élelem a burgonya. Cikkünkből kiderül, mekkora területen termelünk burgonyát, melyek a leggyakoribb fajták és néhány érdekességről is olvashat! Burgonyatermesztés hazánkban Hazánk burgonya termő területe a környező országokhoz képest elhanyagolható, összesen 22 ezer hektár körül mozog (példaként említsük meg, hogy Romániában is 228 ezer hektáron folyik burgonyatermesztés…). Éves szinten egy magyar ember átlagosan 60 kilogramm burgonyát fogyaszt el, így némi utánaszámolást követően látszik, hogy még ez a csekély termőterület is képes fedezni hazánk teljes burgonyaszükségletét. A sokszínű burgonya. A legjobb termőterületek a Duna-Tisza közén, a Nyírségben és a Belső-Somogyban találhatóak meg. Növényismeret A burgonya (Solanum tuberosum) Peru és Chile hegyvidéki területeiről származik. Európába az 1540-es évek környékén került be, a 16-17. században már elterjedt Afrikában és Ázsiában is. Ez a legfontosabb olyan termesztett növényünk, amely nem gabonaféle. A burgonya egy egy éves termesztésű, lágy szárú növény, amely a föld alatt hozza az étkezésre alkalmas gumóit.