Nem sokkal azt követően, hogy a Montes de Oca család körüli rejtély megoldódott, Alejandro Aldama és Ana Christina szűk családi és baráti körben örök hűséget esküdtek egymásnak. Alejandro a város polgármestere lett, s amikor egy évre rá kislánya született, úgy tűnt, mindent megkapott az élettől, amire csak vágyott. Házasságuk igazi boldogságnak bizonyult, s szépségéből mit sem vesztő asszonya hamarosan újabb két gyermekkel ajándékozta meg: egy fiúval és egy kislánnyal. Anna a történet folytatódik. Ám boldogságuk nem lehetett egészen felhőtlen, mert az ország belsejét felrázó forrongások, s a Pancho Villa és Zapata által vezetett felkelők még az örökösen bágyadt sziesztában szendergő Campeche életét is megbolygatták. Akkor még nem is sejtette, hogy amikor legkisebb leánya, Ana Catherina felnő, több gondja lesz vele, mint a polgári demokratikus forradalommal és az azt követő amerikai beavatkozási kísérlettel… Nem is gyanította, hogy ármányos kezek munkálkodnak a háttérben, s tizenöt évvel később ismét rávetődik a már-már elfeledettnek hitt családi tragédia sötét árnyéka…
Az elmúlt hetek egyik legnagyobb Netlfixes sikerének számít Az örökösnő álarca című minisorozat, amelynek egy valós személy, Anna Sorokin története adott alapot. Aki még nem látta volna, annak annyit elárulunk, hogy a fiatal, 31 éves nő mindössze 25 évesen verte át a new york-i elitet azzal, hogy milliárdos német örökösnőnek adta el magát, miközben több százezer dollárnyi pénzt csalt ki belőlük. Anna Delvey, valódi nevén Anna Sorokin 2016-ban egy csapásra ismert lett, nevét pedig egy életre megjegyezte a világ, legfőképpen az a gazdag réteg, akiket elképesztő leleményességgel sikerült megtévesztenie. A csalásáról készült Netflixes széria természetesen elképesztő népszerűségnek örvend, amelynek bevételéből 320. 000 dollár (röpke 100 millió forint) ütötte Anna markát. Ám, üröm az örömben, hogy a pénz nagy részét egy bennfentes szerint a tartozásaira költötte. Anna "199. 000 dollárt (62 és fél millió forintot) használt fel a pénzből a bankok kármentesítésére, majd további 24. 000 dollárt az állami bírságok rendezésére.
Megpróbálhatunk hadakozni az idővel, de ez is csak egy szélmalomharc lenne. Legjobb, ha örülünk az ősz szépségeinek, a természet csodálatos színeinek. Nézzük az ősznek is jó, pozitív oldalát. Élvezettel betakaríthatjuk a termést, leszedhetjük a gyümölcsöket. Nem biztos, hogy a legszebbek, nem is feltétlenül olyanok, mint amilyennek elképzeltük. Kányádi sándor őszi versek. Azért megszépíti, zamatosabbá teszi őket a tudat, hogy megdolgoztunk értük! Használjuk ki a napsütésés órákat, hogy minél inkább feltöltekezünk, mielőtt még beköszönt a hosszú tél. És persze jöjjön a beígért kis versike. Kányádi Sándor: Jön az ősz Jön már az ismerős, széllábú, deres ősz. Sepreget, kotorász, meg-meg-áll, lombot ráz. Lombot ráz, diót ver, krumplit ás, szüretel. Sóhajtoz nagyokat, s harapja, kurtítja, a hosszú napokat.
Hirdetés Jöjjön Kányádi Sándor: Jön az ősz verse. Jön immár az ismerős Szél lábú deres ősz. Sepreget, kotorász, Meg-megáll, lombot ráz. Lombot ráz, diót ver, Krumplit ás, szüretel. Sóhajtoz nagyokat, S harapja, kurtítja a hosszú napokat. Köszönjük, hogy elolvastad Kányádi Sándor költeményét. Mi a véleményed a Jön az ősz írásról? Írd meg kommentbe! Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Hirdetés
Impresszum Szerkesztő: Farkas Ilona Email: Tárhely: Tá Kft. Weblapmotor: Wordpress 5. 6.
Megnövekedik a gesztusok, kiszólások szerepe. A költői képek helyett monumentális tablók, drámai betétek, megszakított eseménysorok dúsítják a versszöveget. Megbillen a jelentéktelen és a lényeges aránya; a csapongó gondolatban keverednek a személyes sors emlékei a mitologikus és történelmi időkkel stb. Ugyanakkor a nyelv felszínén és a verskompozícióban történő megújulás ellenére erőteljesen opponálja a posztmodern értékrelativizmusát, jelezve, hogy az emberi élet legfontosabb kérdései nem veszítenek jelentőségükből. A könnyed, szórakoztató stílusú Konkrét költemény című vers például egy régi kalendárium Márton-napi időjóslását idézi a mottóban, s egy huszadik század végi életképpel indul: a lépcsőházba, ahol a versbeli költő lakik (aki nagyon hasonlít a valóságos Kányádira), hajléktalan költözik. Kányádi Sándor őszi versei - Meglepetesvers.hu. Az önironikus vers frivol kérdése, hogy viszonylagos jólétben élve befogadja-e a hajléktalant, követi-e a példázatos személyek döntését, édesapjáét, Márton Áron püspökét vagy tours-i Szent Mártonét.
Ács Kipikopi kalapács, korán kél a kicsi ács. Karján fűrész, kicsi fejsze: kiköszörült jó szekerce. Bőrtarsolya tele szeggel, állványon éri a reggel. Takács Kipikop, nem kalapács: korán kel a kis takács. Vetélője veteget, másokat is költöget. Keze alatt három vég vásznat sző meg három gép. Kovács korán kél a kis kovács. De egy kovács nem kovács: csak két kovács egy kovács. Egyik fogja a vasat, másik ver rá nagyokat. Kipikopi döndeleg: addig üsd, amíg meleg! Kányádi Sándor versei - jó válogatást kívánunk!. Szakács Kipikopi kopogás. Tán még alszik a szakács? Kicsi kovács, kicsi ács, gépe mellől a takács, mind egyszerre kérdezi: kész van-e a reggeli? Mi lennék? Tavasszal somfa lennék talpig aranyban állva, biztatón mosolyognék a zsendülő világra. Nyáron eperfa lennék, tágas udvaron állnék, aki alám ül, annak jól fogna egy kis árnyék. Ősszel almafa lennék, piros almákat termő, nem is csak egyetlen fa, hanem almafa-erdő. Ilyenkor télen aztán gyertyán vagy fenyő lennék, hogy aki fázik, égő tüzemnél melegedjék. Ne félj! Ne félj, ne félj! Múlóban már a tél.
Bár a rendszerváltozás után Kányádi költészetében az "örök emberi" kérdések kerülnek előtérbe, továbbra sem utasítja el a "közteherviselés" költői felelősségét. A társadalmi változás ellentmondásosságát szarkasztikus kuplédalban ( Kuplé a vörös villamosról), a Valaki jár a fák hegyén (1997) című válogatott ("egyberostált") kötet egyik új darabjában énekli meg. Ugyanitt jelent meg az életmű egyik fontos világképösszegző darabja, a kötetcímadó költemény is, melyben megerősíti az ember transzcendenciaigényét. Kányádi költészetében a transzcendens istenkép szorosan összeépül a kereszténység lelki, morális örökségével, a református biblikussággal, a népi vallásossággal, a teremtés-végítélet pedig a tudomány egyes téziseivel. Három őszi vers Kányádi Sándortól. Ennek az összetett rétegzettségnek és összesimulásnak a reprezentatív darabja a vers ("vajon amikor zuhanok / meggyújt-e akkor még az én / tüzemnél egy új csillagot // vagy engem is egyetlenegy / sötétlő maggá összenyom"). Azonban a hivő ember tapasztalata szerint a létben szorongó ember a megsemmisüléssel szemben nincs magára hagyva, világunk oltalom alatt áll, azaz "valaki jár a fák hegyén".