Jakab arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is, ezért a krími-kongói vérzéses láz kutatásába is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat, illetve alapkutatásokat is végeznek a vírussal. A listán szerepel még a Nipah vírus, ami Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel a fejét, de egyelőre csak Dél- és Kelet-Ázsiában okoz kisebb-nagyobb járványokat. Ez a betegség az idegrendszert is érinti, a tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. A szintén a listán szereplő ebola - Jakab Ferenc szerint - csak nagyon kis eséllyel okozhatna világjárványt. Elsősorban szoros emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szüksége a terjedéshez, ezért nem tud évek óta "kiszabadulni" Nyugat-Afrikából.
A madarakon a fiatal (lárva és nimfa) példányok érkeznek meg hozzánk, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá. A közlemény szerint az emberre a felnőtt egyedek jelentenek veszélyt, amelyek a klímaváltozás hatására egyre nagyobb eséllyel élnek túl az itteni éghajlaton. Már a kora tavaszi időszakban is előfordulhatnak példányok, ami a hazai áttelelésükre utal. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A kiemelkedően magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz jelentős egészségügyi kihívást jelent a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak. A vírus az emberek körében a fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján is terjedhet, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve.
A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát. A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e. Az ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma-egyedet találnak, jelezzék azt a e-mail-címen. A kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy több hírportálon tévesen a tarka pajzsú, kutyákon gyakori Dermacentor kullancs képe jelent meg a Hyalomma helyett. A felismerésüket segíti, hogy a Hyalomma háti felületét egyszínű sötét pajzs borítja.
A halálozási aránya 30 százalék körüli. Tanítani a kullancsfajok által terjesztett betegségeket Mielőbb el kell kezdeni a szervezett védekezést ez ellen a kullancsfaj (Hyalomma marginatum) ellen országos szinten — mondta a Blikknek dr. Kapiller Zoltán István kullancsfertőzésekre szakosodott állatorvos, a Magyar Kullancsszövetség elnöke. Ezt a kullancsfajt sokszor még a háziorvosok sem nagyon tudják megkülönböztetni más fajoktól, ezért fokozott figyelemre van szükség. "Ha fertőzött állat csípi meg az embert, akkor néhány óra alatt képes átadni nyálával a vírust. Ezért fontos, hogy a szabadban dolgozó emberek, kirándulók, természetjárók lehetőség szerint 1, 5 óránként vizsgálják át a testüket, s ha kullancsot találnak, akkor kullancseltávolító kanállal vegyék ki az apró vérszívót" – tette hozzá a Blikknek dr. Kapiller Zoltán István. A legnagyobb veszélyt a betegség kapcsán az jelenti, hogy a betegség képes emberről emberre is terjedni. A betegség fordult már elő Romániában, Bulgáriában, Németországban is, Ukrajnában pedig meglehetősen gyakori, évente több száz beteget diagnosztizálnak az állatorvos szerint.
Az Ökológiai Kutatóközpont idén tavasszal hasonló programot indít. Kérik a lakosságot, hogy az idei kullancsszezonban talált példányokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg! Amennyiben Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a kutatóknak! Az azonosításról és a beküldés módjáról további információ a weboldalon érhető el.
A tározó Fejér megyében, a Bakony hegység keleti peremén Kincsesbánya és Fehérvárcsurgó községek külterületén épült meg. A megépült létesítményeket 1972-ben helyezték üzembe. A tározó létesítésének eredeti, elsődleges célja a Gaja patak alatti alábányászott terület védelme a vízbeszivárgások ellen, másodlagos célja az árvízi csúcsértékek csökkentése volt. A bányaüzem bezárása miatt jelenlegi elsődleges hasznosítási feladata az árvízcsúcs csökkentés. A további hasznosítási feladatok a mezőgazdasági vízszolgáltatás, a sporthorgászat, a strandolás. A völgyzáró gát az eredeti Gaja meder 20+280 km szelvényében, az oldaltöltés az új Gaja meder 21+485 km szelvényében épült meg. A tározó 149, 00 mBf. i üzemvízszinten 140 ha területű és 5. 25 millió m3 térfogatú. A 154 mBf-i árvízszinten a területe 223 ha, és a térfogata 14. 25 millió m3. Top 10 - Utazási Élmények Németország legmagasabb pontján a Zugspitzén. A völgyzáró gát az eredeti Gaja meder lezárásával épült a középkori gát maradványainak a helyén. A bánya felé elszivárgó vízmennyiség csökkentésére elkészült a tározó fenékszigetelése és az ehhez csatlakozó vízzáró fal.
Március végén naponta ötszáz ember halhat meg Magyarországon koronavírus miatt – jósolták szűk egy hónapja a Bill Gates alapítványa által támogatott Institute for Health Metrics and Evaluation járványmodellező szakemberei. A becslést több hazai szakértő is túlzónak vélte, és később az alapítvány is módosította, napi négyszáz körüli halálozást vetített előre, a legfrissebb, április elején módosított előrejelzés pedig úgy számol, hogy a halottak száma nem lépi át a napi háromszázat. Korrigáltak az amerikai szakértők: nem lesz napi 500 koronás halott Magyarországon | 24.hu. Az igazsághoz tartozik, hogy egyszer már átlépte, március 30-ára 302 elhunytat jelentett az operatív törzs, azóta viszont csökkenő tendencia látszik. Az alapítvány előrejelzése alapján a következő napokban még folyamatosan megközelíti a háromszázat az elhunytak száma, de nem lépi át, majd nagyjából három hét múlva kezd el meredeken csökkenni a mutató. Úgy vélik, július 1-jére 31, 5 ezer magyar áldozata lesz a koronavírusnak. Eddig csaknem 22 ezren vesztették életüket a járvány miatt idehaza. Koronavírus A tényleges fertőzöttek száma akár kilencvenhétszerese is lehet annak, mint ahányan a hivatalos statisztikákban megjelentek.
Régió: Borsod-Abaúj-Zemplén Kapcsolattartó: Telefon:06/70-774-5395 Telefon: E-mail: mutat Adatlap frissítve:2017-03-15 20:21:01 Forrás: Vízterület: 80 ha Bojlis tó információk: Általános ismertető A Hoór-völgye víztározó Mezőkövesd határában, a bogácsi út mentén elterülő halban gazdag, mesterségesen kialakított vízfelület, mely kiváló horgászási lehetőséget biztosít az érdeklődőknek. A tározó szintén biztonsági feladatot lát el, megvédi Mezőkövesdet a hirtelen áradásoktól, illetve öntözési lehetőséget is biztosít. Mérete 60 és 120 hektár között változik, a vízgyűjtő terület csapadékosságának függvényében. A rengeteg benne maradt fának és akadónak, valamint területének köszönhető nagy halmegtartó ereje. Alkalmanként megfelelő időjárási viszonyok esetén a pontyok is leívnak. Horgászat Árak Általános horgászrend Környék leírása Megközelíthetőség Váltás nagyobb térképre Cím Helyszín Mezőkövesd (Környéke) Település Foglaltsági táblázat Nincs foglaltsági tábla kitöltve. Videók
• Egy 19. századi elbeszélés szerint ezt a hegycsúcsot 1854-ben Ferenc József császár ajándékozta a Német Szövetségnek, amikor Poroszország királya I. Vilmos Bécsben házasságkötése alkalmából felkereste. • Az osztrákok szerint 26 méterrel magasabb a hegycsúcs, mint ahogyan a németek tudják, mivel az egyik fél az Adriai-tengert, míg a másik az Északi tengert veszi viszonyítási alapnak. • A Zusspitzén 1366 és 2959 méteres magasságok között hat turista és menedékház várja a túrázókat. • Az első meteorológiai megfigyelő állomást a hegy csúcsán 1899 júliusában adták át, amit egy rövid megszakítás kivételével (II. világháború) azóta is használnak. • A német oldalról épült hegyi vasutat 1930-ban adták át és Garmisch-Partenkirchenből vezet fel a csúcsra. A feljutás kb. 10 percig tart és egy oda-vissza jegy 48 Euroba kerül. • Osztrák oldalról 1926 óta egy drótkötélpályán lehet feljutni a hegy tetejére. A felnőtt jegy ára 18 Euróba kerül. • A síelőket 2000 éés 2720 méter között 10 kilométernyi kék és piros sípálya várja.