Nemzetközi Magyar Matematikaverseny Nagydobrony, 2004. március 15-20. 2004. március 15-20-a között Kárpátalján, Nagydobronyban került megrendezésre a XIII. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. A versenyen a Kárpát-medence öt országából 161 magyar diák mérte össze tudását matematikából és köthetett egy életre szóló barátságot egymással a versenyt körül vevő sok-sok program kapcsán. Kirándulások kapcsán eljutottunk Ungvárra, Munkácsra, Husztra, Beregszászra, emlékezetes gyalogtúra keretében feljutottunk a vereckei hágóra, de leszállhattunk a szlatinai sóbányába is. Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó iskola 18 tanulója is részt vett a versenyen, és nagyon eredményesen szerepeltek, ez úton is gratulálunk nekik! A versenyen, mint a nemzetközi matematikai diákolimpián dicséretet, III. ; II. Petőfi Sándor Gimnázium Bonyhád &Raquo; Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Bonyhád Nyílt Nap. és I. díjat adott ki a régióvezetőkből álló zsűri. A diákjainak eredményei: 9. évfolyam: II. díjat kapott: Bonyhád, Petőfi Sándor Református Gimnázium III. díjat kapott: Györök Péter Kaposvár, Táncsics Mihály Gimnázium dicséretet kapott: Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium 10. évfolyam: Csorba János Győr, Apor Vilmos Gimnázium Ureczky Bálint Németh Zsolt 11. évfolyam: Eckert Bernadett Tar Péter Fodor Bálint 12. évfolyam: Birkus Róbert Galánta, Kodály Zoltán Gimnázium Zanaty Péter Hegyháti Máté Pál Ágnes Berczédi Balázs Eger, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Antal László Eger, Szilágyi Erzsébet Gimnázium.
Tolna megyében, a Völgység szemet gyönyörködtető, változatos domborzatú környezetében ékszerdobozként emelkedik gimnáziumunk szecessziós főépülete. Az iskolát a jelentős számú evangélikus lakosság szándéka szerint 1806-ban alapították Sárszentlőrincen. 1806 és 1853 között ún. Schola Trivalis, vagyis három évfolyamú kisgimnázium volt. Ebben az időben, 1831-33 között volt itt kisdiák Petrovics Sándor. A lőrinciek ma is őrzik a nagy költő emlékét. Bonyhád petőfi sándor gimnázium onlap. 1870-ben a Völgység akkori virágzó fővárosába, Bonyhádra telepítették át, majd 1935-ben átadták az idős fákkal díszes belső udvar egyik ékességét, az internátus új épületét, mely a kor színvonalán igazán modernnek számított. Az államosítás után, 1949-ben az intézmény felvette egykori kisdiákja, Petőfi Sándor nevét. 210 éve kiemelkedő tanáregyéniségeket vonz, akik " … tanítványaikat nemcsak tanítani, hanem nevelni, komoly és atyai bánásmódban, igazságos osztályzatban részesíteni, az iskolai törvények megtartását követelni, az ifjúságot az iskola falán kívül is figyelemmel kísérni" – szellemben dolgoznak.
Felvidéki mesemondó verseny a Solymár Imre Városi Könyvtárban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva ← Korábbi bejegyzés
Örömmel konstatáltuk, hogy az Erdős Pál Matematikai Tehets éggondozó Iskola diákjai közül 43-an vettek részt iskolájuk képviseletében. Még nagyobb örömmel számolhatunk be róla, hogy nagyon sikeresen szere peltek. A sok - sok díj is arra utal, hogy az Ő sikereikben az iskolánkban folyó munka is szerepet játszik. A kitűnő helytállást az is bizonyítja, hogy a négy évfolyamból háromban, - -konkrétan a 9. évfolyamon Éles András, 10. évfolyamon Szűcs Gergely és a 12. évfolyamon Honner Balázs - évfolyamán a legtöbb pontot érte el, mellyel az első két diák egy-egy brüsszeli különdíjat kapott (a 12. évfolyam a kiutazás időpontjában érettségizik). A verseny nagyon magas színvonalú volt, a feladatok nehézsége meghala dta a tanulmányi versenyek szokásos nehézségi fokát, melyről - a honlapunkon - mindenki meggyőződhet. A négy napos rendezvény a város által nyújtott lehetőségeken kívül vetélkedők, kulturális műsorok és kirándulás is szerepelt. Baleset a Petőfi Sándor sugárúton – torlódásra kell számítani : hirok. Köszönet érte a rendezőknek. A részletes eredmények a következők: 9. évfolyam Név Iskola I. díj Éles András Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen III.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabonabehozatalra szorult A tervgazdálkodás fontos eleme a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést. A tétel összegző lezárása A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása, a kulákok üldözése, a kitelepítések, internálások, a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat), a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek, ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. (ÁVH) Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte, általánossá vált a női munkások alkalmazása is. Rákosi korszak - Mutassa be a Rákosi-korszak gazdaságpolitikáját!. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba, nehézipari központokba, mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás.
A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági hatalmat. A tétel kifejtése magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák, erőművek, bankok, külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott, az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítették elő a gazdasági rendszerváltást, a sztálini típusú gazdasági fordulatot. Rákosi-korszak gazdasága -. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították az üzemeket Megszüntették a tőzsdét, felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását – valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Az egyébiránt sikeres 1947-ben bevezetett hároméves terv végrehajtás során a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására, az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett, míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak.
Gazdaság: a háborús pusztítás, szovjet megszállás és jóvátétel miatt összeomlott • Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza • Élelmiszer-fejadag • A világgazdaság legnagyobb inflációja→ pengő elértéktelenedett ↓ Az állam megőrizte vezető szerepét a gazdaságban. 1946: szénbányákat, erőműveket, nehézipari üzemeket államosították USA visszaadta a MNB aranykészletét→ Ft bevezetése 1974: hároméves terv 1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították 1949: a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították 1949-re kiépítették az egypártrendszerű diktatúrát Magyarországon. Teljes körű államosítást hajtottak végre a mezőgazdaságban, az iparban és az oktatatási rendszerben. A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája by benjamin dévényi. A diktatúra módszere: terror és megfélemlítés • ÁVH: Államvédelmi Hatóság • Csak a párt vezetőinek volt alárendelve • Ítélet nélkül letartóztathatott a gyanúsítottakat • Kényszervallatás • Ellenőrzése alatt álltak az internáló táborok • Vezetője: Péter Gábor • Központja: Budapest, Andrássy út 60. • Internálótáborok: a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták • Kb.
fokozatosan szélesedett a mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti, gazdálkodási önállósága, a tervutasításos szerepét a gazdasági szabályozók vették át. jelentősen megemelték a mezőgazdaságban felhasználható fejlesztési források összegét, és szervezetileg is lehetővé tették az önálló szövetkezeti gépállomány kiépítését. Ezek a változások a hatvanas évek második felétől az agrárgazdaságot több mint egy évtizedre a magyar gazdaság sikerágazatává tették, s csak a nyolcvanas évek elejétől váltak láthatóvá az alkalmazott eszközök, szervezeti formák korlátai. Ipar Az 1968. évi gazdasági reform a gazdaság jobb működését elősegítő változás volt, de nem jelentette a szocialista rendszer megkérdőjelezését. megszűnt a részletes központi előírások, a tervutasítások, tervlebontások rendszere, illetve ezek részeként eszköz- és anyagelosztás. piaci jellegű eszközökkel működtették a gazdaságot 1974-ig, amikor a reformot a Szovjetunió leállíttatta. A kádári gazdaságpolitikai válsága A hetvenes években meghatározóvá vált az a tévhit, hogy a piacgazdaságokat átrendező nemzetközi cserearány-változás az olajárak 1973 utáni ugrásszerű emelkedésével hozzánk nem gyűrűzik be.
Gondoskodó, a társadalom jólétét, biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott, amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének volt köszönhető. Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott, hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. Az élelmezés akkorát javult, hogy a külföldi megfigyelők egyenesen "gulyáskommunizmusról" beszéltek. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus, a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés. Mezőgazdaság Kádár is a kollektivizálás híve volt, s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre, nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. A közvetlen tervutasítást azonban 1964-ben az MSZMP Központi Bizottságának megszüntette a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. a parasztok háztáji gazdálkodást folytathattak. Az itt megtermelt árut szabadon értékesíthették, ami miatt a paraszt érdekeltté vált a termelésben, és javult az élelmiszerellátás.