1943-at írunk, már nagyban folyik a háború. Amerika a szövetségesekhez csatlakozott, lelkes fiatalemberek önként jelentkeznek tömegesen védeni a hazájukat. A sokat betegeskedő, satnya, teljesen életképtelen Steve Rogersnek (Chris Evans) már az összes barátja bevonult, egyedül csak ő maradt, hiszen folyamatosan megbukik a jelentkezéseken. Aztán egy szép napon egy német származású tudós (Stanley Tucci) felfigyel erre a kis rendkívüli emberre, és felfedezi benne azt a szellemet, amit már olyan régóta keresett. Egy meglehetősen kockázatos kísérlet alanya lesz, melynek köszönhetően a testi ereje sokszorosára nő és ezzel válhat minden idők legtökéletesebb katonájává. Így születik meg Amerika Kapitány… Az első Amerika Kapitány képregény 1941-ben jelent meg és hihetetlen nagy sikereket értek el vele, a II. világháború alatt a legkedveltebb hős volt, a füzetek több mint 200 millió példányban keltek el. A háború vége után azonban eléggé gyorsan a süllyesztőbe került és majd csak jóval később, az '50-es években hozták vissza, mint a Bosszúállók egyik legjelentősebb főhősét.
Nem értem, hogy hogy gondolhatják erről a filmről, hogy unalmas! Tele van akciókkal, egyáltalán nem vontatott, és még vicces is. Ideje lenne szerintem elgondolkodni az unalmas fogalmán. Amerika kapitány… Hát, istenem, teljesen oda vagyok érte! Nagyon tetszett ez a bátor, önfeláldozó személyisége, még a filmekben is ritka az ilyenekkel találkozni. Engem teljesen elvarázsolt ez a film, csodálatos, mindenkinek ajánlom! christine 2019. április 11., 19:13 Talán az alapötlet, talán a szereplők, de ez a rész sokkal jobban tetszett, mint az előző. Bár imádom a vh. korában játszódó filmeket, meg az ilyen katonaszerelmeket, de ez… ez nagyon bejött. spoiler Kíváncsian várom ennek a résznek a folytatását. Ó. És. Bucky. <3 3 hozzászólás moonchristal 2018. október 31., 11:06 Érdekes, nagyon sokáig nem szerettem Amerika Kapitány karakterét, talán azért, mert a kor nem volt szimpatikus, amiben ez a film játszódik, talán azért, mert annak idején az első nézésem annyira felületes volt, hogy szinte semmit nem fogtam fel belőle.
Ez többnyire nem is lenne probléma, de néhány esetben kifejezetten soknak ható eleme lett a score-nak ez a patrióta dallam. Pozitívum azonban a motívum fejlődése, hiszen úgy lesz egyre érettebb, összetettebb és hősiesebb, ahogy a történetben a vézna Steve Rogersből a showműsorok sztárja, majd pedig később a sereg hőse, Amerika Kapitány válik. A mellékszereplők témái nem lettek meghatározóak, így Vörös Koponyáé sem lett túl jellegzetes, igaz, a Kapitány ellenfelének dallama szándékosan került úgy megalkotásra, hogy zeneileg is érezhető legyen a két karakter közötti különbség, amivel pár trackben (például "Fight on the Flight Deck") el is játszott a szerző. Az akciótételek terén viszont Silvestri hozza a tőle elvárható maximumot. A Ragadozó, a Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője, A múmia visszatér vagy a Dredd bíró zenéjére emlékeztető hangulatot szinte bármikor képes újra megalkotni, így az Amerika Kapitány hoz is. Ezt a stílust hallhatjuk például az olyan jól sikerült tételekben, mint a "Kruger Chase", a "Hydra Train", a "Motorcycle Mayhem" vagy a "Howling Commando's Montage".
Delhusa Gjon (Oroszlány, 1953. augusztus 9. ) magyar énekes, zeneszerzõ és dalszövegíró. 1953. augusztus 9-én született Oroszlányban. Könnyûzenei karrierjét egész fiatalon kezdte. Mindössze 16 éves volt, amikor 1969-ben a Popfesztiválon elõadta a "Hegyek lánya" címû dalt, amellyel a tehetséges fiatalember egy csapásra ismert lett. Index - Kultúr - Delhusa Gjon legnagyobb slágere hátborzongatóan hasonlít egy görög dalra. Az 1974-es év hatalmas sikereket tartogatott a számára, hiszen ebben az évben minden addig megjelent korongja (4 kislemez és 1 nagylemez) aranylemez lett, valamint megjelent az NDK-ban egy német nyelvû lemeze is, amivel külföldön is hatalmas sikert ér el, mivel ez a korong 500000 példányszámban kelt el. Ez a lemez már a megjelenés évében megkapta a drezdai fesztivál nagydíját, ami akkoriban a legrangosabb sajtódíj volt az NDK-ban. 1975-ben az év énekesének választották az NDK-ban, ami azért is számított nagy sikernek mert e díjat eddig külföldi énekes még nem nyerte el. 1980-ig részt vett valamennyi jelentõs kelet-európai fesztiválon, melyekrõl mindenhonnan díjakkal elhalmozva tért haza.
SZIGETI FERENC: NYILVÁNVALÓ AZ EGYEZÉS A Bors Szigeti Ferencet, a Karthago együttes vezetőjét kérte fel szakértőnek. A zenészt megdöbbentette a hasonlóság. "Ha ez nem egy görög nyelvű Nika-átdolgozás, akkor nagyon nehéz véletlen áthallásról vagy utánérzésről beszélni. A görög énekes a net szerint 1973-ban publikálta ezt a számát, azt nem tudom, Gjoni dala ennél később vagy előbb jelent-e meg, de az eredetiség szempontjából ez perdöntô. Persze lehet azt mondani, hogy a görög népzene és az abból képzett popdalok sajátosságai, jellegzetességei sokszor egyformák, hasonlóak. Megyei Lapok. Itt azonban minden túlzottan "klappol". A zenekari rész, azaz a buzuki- avagy gitártéma szinte hangról hangra ugyanaz, az ének dallama itt-ott némi eltéréssel ugyan, de összetéveszthetetlen, ahogy az egész dal felépítése, szerkezete, az alapharmóniák fűzése, a tempó és végül a szám jellegzetes hangulata. Sőt még az énekes hangszíne is erőteljes hasonlóságot mutat. Ezt még az is elsőre meghallja, aki nem foglalkozik zenével. "
Pásztor szerint Hatvani Emese csak a dalszöveget írta, így ő nem érintett a kérdésben, azonban elég érdekes, hogy a delhusás verzióban is szerepel Jorgosz, ki mindig énekel. Ez azért érdekes, mert Miciasz dala épp egy olyan Jorgoszról szól, aki soha nem énekel. Delhusa gjon eredeti neveu. De itt még nincs vége, Pásztor egészen parádés érveléssel próbálja elmagyarázni, hogy miért hasonlít annyira egymáshoz a két dal: Van áthallás a két dalban, aminek egy része a speciális hangszer, a buzuki játékmódjából is adódik. Tagadhatatlan némi egyezés, de hogy honnan van, azt őszintén nem tudom. Azt egyébként én mondtam, hogy feltétlenül kell a dalba buzuki, mert anélkül nem görög a görög. Annyit tudok hozzáfűzni, hogy életemben nagyon sokszor előfordult, hogy éjszaka felriadtam arra, hogy megírtam életem nagy slágerét. Aztán amikor reggel felébredtem, rájöttem, hogy az a nagy sláger egy Coldplay-dal Az esetet egyébként tényleg árnyalja az, hogy Delhusa 1981-ben engedélyezte egy Katevasz nevű görög énekesnek, hogy feldolgozza a számát, vagyis legalább Görögországban fel kellett volna tűnnie valakinek, hogy gyanúsan hasonlítanak egymásra a dalok.
A férfi már 11 éve házas, felesége segít neki kiválogatni a szettjéhez illő cipőket, lánya pedig gyakran kölcsönkéri apja tűsarkúit. A férfi a koronavírus miatt csak feleannyi időt tölt az irodájában, mint eddig, de ettől függetlenül ugyanolyan aprólékos odafigyeléssel válogatja ki a ruháit, mint előtte. Ahogy említettük: szereti a szoknyákat férfiingekkel párosítani, ezen a képen pedig szinte még a szájmaszkja színe is passzol az outfithez. Na és hogy miben van, amikor otthonról dolgozik? Na jó, ez egy elég buta kérdés volt, természetesen akkor is tűsarkúban és szoknyában van. Delhusa gjon eredeti neve 80. Bryan hangsúlyozza, attól, hogy még magassarkú cipőt és szoknyát hord, egy teljesen átlagos heteroszexuális férfi, bár sokan talán azt hinnék, sem homoszexuálisnak, sem biszexuálisnak, sem drag queennek nem tartja magát.
Annyit tudok hozzáfűzni, hogy életemben nagyon sokszor előfordult, hogy éjszaka felriadtam arra, hogy megírtam életem nagy slágerét. Aztán amikor reggel felébredtem, rájöttem, hogy az a nagy sláger egy Coldplay-dal" – magyarázza Pásztor. A helyzetet még érdekesebbé teszi, hogy Delhusa 1981-ben engedélyt adott egy Katevasz nevű görög előadónak arra, hogy feldolgozza a Nika se perimenót, és a Na m' Agapas Tora a YouTube-megtekintések alapján talán még slágernek is számíthatott annak idején Görögországban. Delhusa gjon eredeti neve de. Tehát ha itthon nem is, ott biztos feltűnhetett valakinek a hasonlóság Mitsziasz dalával. "Megnéztem az 1981-es görög feldolgozás kreditjeit is, és az Editio Musica volt a kiadója, ami jelenleg is a Universal tulajdona, ők értékesítették a jogokat Görögországba. Na most ott, ahol az 1973-as, tehát hat évvel korábbi Me lene Giorgo című dal született, senki nem jött rá, hogy egy ilyen vagy hasonló dal már volt? Úgy gondolom, hogy az történt, hogy valamilyen szinten sikerült beletalálnunk a görög érzés- és hangulatvilágba" – zárta mondandóját Pásztor.