A megkérdezettek 69 százaléka azt válaszolta, hogy nem szabad megkönnyíteni az állampolgársághoz jutást. Ennek ellenére a fiatalok nagy része szorgalmazná ezt a döntést, sőt egyébként az osztrák Zöld párt is támogatja az ötletet. A felmérésben résztvevők 82 százaléka egyetért azzal, hogy a választójog 16 éves kortól legitim, viszont több fiatal válaszadó korlátozná az idősek szavazati jogát. A nagyon idős emberek számára sokak szerint egyáltalán nincs is szükség választójogra. Jogok 16 éves kortól s kortol budapest. A dolog pikantériája, hogy éppen a fiatal válaszadók több mint 20 százaléka mondta azt, az időseket nem szabad hagyni, hogy szavazzanak. Kizárósdi A kutatás során fény derült arra, hogy többen korlátoznák az értelmi fogyatékosok szavazati jogát, továbbá távol tartanák azokat a szavazókat is az urnától, akiről ismert valamilyen politikai szélsőség. Sőt, a szavazók nagy része megvonná a szavazati jogot azoktól az osztrákoktól is, akik nem is élnek az országban. A megkérdezettek nagy része egyértelműen elutasítja, hogy külföldiek is szavazhassanak.
forrás: Délmagyarország
Nemátalakító műtét: 2 országban érhető el 16 éves kortól Nemátalakító műtétet 2 országban engedélyeznek 16 éves kor fölött, Máltán és Írországban, 13 országban 18 év fölött, a maradék 13 országban pedig nincs konkrét korhatár. Magyarországon sincs. Ilyen értelemben a magyar jogszabályok tehát akár azt is megengedik, hogy egy 16 éves fiatal hormonkezelést vagy nemátalakító műtétet kapjon a szülei engedélye nélkül. Jogok 16 éves kortól s kortol nyiregyhaza. A lap hozzáteszi: nem elsősorban jogi kérdésről van szó, hanem orvosiról. A egy példát is bemutat, Vay Blanka 30 éves elmúlt, amikor tranzíción esett át Németországban. Másfél évig az új, választott neme szerint kellett élnie, közben hormonterápiát kapott, pszichiáterhez kellett járnia, és csak ezután engedélyezték neki a műtétet.
A törvényjavaslat számos kérdést vet fel, jelen cikkünkben a törvényjavaslat jelenlegi formáját, annak csak egyes, munkajogi szempontból tisztázandó, valamint vitákat generáló rendelkezéseit elemezzük. A foglalkoztatási jogviszony tartalmáról, jellegéről röviden – kit érint? A törvényjavaslat bevezeti az egészségügyi szolgálati jogviszonyt a jogrendszerbe, a törvény pedig ennek tartalmát határozza meg. Háttérjogszabálya továbbra is az Mt. lesz, így egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (" Mt. ") a törvényjavaslatban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törvényjavaslat alapján az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni. Az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó és egyéb jogszabályban meghatározott esetekben a rezidens egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatható, így rájuk terjedne ki a törvény hatálya.
Ennek megfelelően ezeknél a szolgáltatóknál az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev. ) szerinti egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó és a jogszabályban meghatározott esetekben a rezidens egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatható. Ugyanakkor a törvényjavaslat nem érinti a közreműködés lehetőségét, vagyis a törvényjavaslat hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató – a személyes közreműködő kivételével – közreműködő egészségügyi szolgáltatót továbbra is igénybe vehet. Külön rendelkezik a törvényjavaslat – a speciális feladatkörből kiindulva – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál, illetve működtetett klinikai központnál foglalkoztatott egészségügyi dolgozókról. A honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató és foglalkoztatottjai a jogviszony sajátossága okán külön törvényben meghatározott eltérésekkel e törvény hatálya alá tartoznak.
Jelen esetben ez nem valósult meg. Azt is kiemelte, hogy a végkielégítéshez való jog nem tartozik az emberi és állampolgári jogok körébe sem. Ab: A közalkalmazottaknak jogszerű várakozásai sem lehettek Az Ab kiemelte, hogy a tulajdonjog védelmének intézménye elsősorban a már megszerzett tulajdon védelmét szolgálja. Nem kizárt ugyanakkor az úgynevetett tulajdonjogi váromány védelme sem, ilyenek lehetnek olyan vagyoni értékű jogok, mint például a társadalombiztosítási ellátás. Ilyen esetben a tulajdonjog védelméhez hasonló védelem érvényesül. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a jogalkotó a közalkalmazotti törvényben rögzített esetektől eltérő módon szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyt, így az érintett közalkalmazottaknak – függetlenül a jogviszony megszüntetés feltételeitől – nem keletkezhetett tulajdonjogi várománya sem, hiszen egy teljesen új szabályozásról van szó. Ellenkező esetben a jogalkotó a hatályos törvényeket évtizedekig nem változtathatná meg. A szabályozás alkotmányossága pedig a munkavállalókra kedvező vagy kedvezőtlen voltától teljesen független.
Kitért Rétvári Bence az oktatásra is. Mint mondta, sok országban a járvány alatt már az is eredmény volt, ha a béreket nem kellett csökkenteni a közszférában. "Mi viszont nemcsak szinten tudtuk tartani a pedagógusbéreket a válságban, hanem emelni is tudtuk tíz százalékkal, az iskolaigazgatókét pedig harminc-ötven százalékkal" - tette hozzá. Az államtitkár arról is beszélt, hogy "rövid távon egyre nagyobb nyomás lesz minden közép-európai országon, mert a gender Európa nyugati felének új államvallásává vált, míg mi a kereszténységet tartjuk az európai államokat összekötő vallási-kulturális alapnak". A vitatott magyar jogszabályról pedig azt mondta, hogy "a törvény a gyermekek védelméről szól, és biztosítja azt, hogy valóban a szülők dönthessenek, és ne bármilyen külső tényezők, Soros-szervezetek, intézmények neveljék a gyermekeket a szülők helyett, akár a szülők ellen". "Nem fordulhat elő, hogy a szülő rábízza a gyermeket egy óvodára vagy iskolára, és azt veszi észre, hogy az oda beszivárgó szervezetek az ő világnézetével szemben kezdik el nevelni a saját gyerekét" - szögezte le.
Rájuk a munkaadóval történő megállapodás alapján készült munkaszerződésben foglaltak az irányadóak.