19 dec 2021. 12. 19. Az SZTFH az állam gyorsreagálású egysége Az SZTFH az állam gyorsreagálású egysége a nemzeti önrendelkezés megtartása a kiemelt állami feladatok tekintetében. Ez a legfőbb célkitűzése a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának - nyilatkozta a Figyelőnek Biró Marcell, az új hatóság elnömzetközi szinten is bevett megoldás az állami csúcshatóság felállítása, amelynek célja a nemzeti önrendelkezés megtartása, illetve... Bővebben... 19 nov 2021. 11. Megalakult a Koncessziós Tanács A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény értelmében megalakult a Koncessziós Tanács, amely első ülését csütörtökön tartotta. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága keretében működő Koncessziós Tanács feladata az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása, továbbá a koncesszióra vonatkozó jogszabályok alkalmazását elősegítendő ajánlások, iránymutatások, közlemények, tájékoztatók kiadása és útmutatók készítése. A Tanács... 01 okt 2021. 10.
Ennek az autonómiának az indoka az önálló szabályozó szerv által végzett speciális szabályozó hatósági tevékenység, amely egyesíti magában a jogalkotás és a hatósági jogalkalmazás jellegzetességeit. [1] Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának létrehozását megelőzően két önálló szabályozó szerv működött: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A hatóság szervezete A hatóság elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki, a hatóság legfeljebb négy elnökhelyettesét a hatóság elnöke kilenc évre nevezi ki.
A 2021. július 01-jén lépett hatályba a 2021. évi XXXII. törvény új központi költségvetési szervet hozott létre: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát. A hatóság 2021. október 01-jén kezdte meg a működését, azonban már az Országgyűlés előtt van a feladatköreinek bővítésére vonatkozó törvényjavaslat.
A jövőben a Hatóság fogja ellátni a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatokat, a bírósági végrehajtói szervezet felügyeletét, csakúgy mint a felszámolással, a dohánytermékek kiskereskedelmével, illetve a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos egyes tevékenységeket. A Hatóság feladata A Hatóság, amely ún. fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, a felügyeleti és hatáskörébe utalt feladat ellátásért felelős hatóságként fog működni. A Hatóság létrehozásának célja az állam egyes kizárólagos gazdasági tevékenységi körébe tartozó, illetve egyes közhatalmi jellegű szabályozott tevékenységek vonatkozásában a fogyasztóvédelmi, hatósági ellenőrzési, és felügyeleti jogkörök megerősítése, egy erős és egységes szabályozó állami szerepvállalás biztosítása. Az új intézmény az Országgyűlés ellenőrzése alá rendelt önálló szabályozó szerv, amelyen keresztül megvalósul az érintett területek hatékony állami kontrollja. A Hatóság számára feladatot csak törvény vagy – önkormányzati rendelet kivételével – törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.
Így például a Hatóság elnöke felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes jogszabályokat. Hasonlóképp szabályozza a végrehajtó kölcsönös áthelyezésre, felmentésére, továbbá szolgálata folyamatosságára és megszűnésének megállapítására, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat. A törvénymódosítások mellett érdemes lesz figyelemmel kísérni a szabályozási területhez kapcsolódó kormányrendeletek módosítását is. A cikk szerzője:
Ha közülük valaki igényt tart az ajánlott áron az ingatlanrészre, akkor vele kell megkötni az adásvételi szerződést. Vevői oldalról aggályt okozhat, hogy az egyes tulajdoni hányadok más-más piaci értéket képviselhetnek az ingatlan műszaki állapotától, felszereltségétől függően, így előfordulhat, hogy a tulajdoni hányad piaci értéke jelentősen alacsonyabb, mint amelyet az adott lakás képviselne, ha önálló helyrajzi számon helyezkedne el. Így védhetők ki az osztatlan közös tulajdon okozta problémák Amíg nincsen vita abból, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanon álló lakások tulajdonosai mikor, hogyan, milyen mértékben és arányban használják az ingatlant, addig talán fel sem merül, hogy ebből valaha gond is lehet. Közös vagyon, különvagyon, öröklés – kérdések válás utáni új házasságkötésnél - BLOG | RSM Hungary. A tulajdonosok azonban megváltozhatnak, kicserélődhetnek egy-egy adásvétel után, és az új lakók, nem biztos, hogy ugyanúgy gondolkodnak ezekről a dolgokról, mint a korábbiak. Ezért fontos, hogy már a kezdet kezdetén fektessük le az alapvető szabályokat, és foglaljuk írásba a közös használat szabályait és kereteit.
Amennyiben az új házas felek az ilyen esetet a jogszabálytól eltérően rendeznék, például azt szeretnék, hogy az új házastárs különvagyonának hasznát (amely a fentiek szerint alapvetően közös vagyon lesz) csak a közös gyermekek örököljék, vagy hogy a korábbi házasságból született gyermekek ne részesüljenek az új házastárssal vállalt terhekből, úgy erre érdemes megoldást keresni. Ez a kérdéskör akár végrendelettel is rendezhető, de lehet az új házasság megkötésekor vagy az életközösség során bármikor házassági vagyonjogi szerződést kötni, vagy akár konkrét vagyontárgyak vonatkozásában is rendelkezni. KORMÁNYHIVATALOK - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal - Közérdekű adatok - Hirdetmények. Házassági vagyonjogi szerződés – mikor, miről, hogyan? Házassági vagyonjogi szerződést – a köznyelvben "házassági szerződést" – házasulók és a házastársak is köthetnek, azaz a házasságkötés előtt és a házassági életközösség alatt is létrehozható, valamint a házastársak által módosítható és meg is szüntethető. A házassági szerződés érvényességi feltétele, hogy azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.
Ha pedig a szabályozás…
Közélet Publikálva: 2022. január 14. 13:09 Fotó: Demeter Dávid / NAK A magyar agrárium valamennyi szereplőjét képviselik azok a szervezetek, amelyekkel a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) megállapodást kötött a május 20-ára kiírt agrárkamarai választásokra – hangsúlyozta Jakab István, a Magosz elnöke az aláírási ceremónián. A Magosz 2013-ban 11 szervezettel együtt vállalt fontos szerepet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakításában, majd 2017-es kamarai választások előtt pedig további hat szervezet csatlakozott a szövetséghez. Ez azegyüttműködés sikeres, azóta is folyamatos, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy mostani kamarai választások előtt is a Magosz mellé áll az a 17 meghatározó ágazati szakmai, érdekképviseleti szervezet, amelyek lefedik a teljes agrár-, élelmiszer- és erdőgazdaságot – hangsúlyozta a megállapodás aláírása előtti beszédében Győrffy Balázs, a Magosz alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A közös tulajdon, társasháztulajdon jogi problémái. Mint mondta, a Magosz nemcsak jelölő szervezet, hanem a NAK kiemelt stratégiai partnere, így napi rendszerességű kapcsolat van a két szervezet között.
Vízvezeték-szolgalom Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy vízvezeték átvezetési szolgalom esetében mi határozza meg a szolgalmat adónak a telekhasználatért járó összeg nagyságát? Van-e erre vonatkozóan szabályozás, vagy mi a gyakorlat? A szolgalmak tekintetében különbséget kell tenni, hogy a szolgalom alapítására közérdekből vagy a szomszédos ingatlan tulajdonosának az érdekében kerül sor. A közérdekű szolgalmak esetén a kártalanítási kötelezettséget a Ptk. kimondja. A konkrét szabályokat a különböző ágazati jogszabályok határozzák meg (pl. villamosenergia törvény, hírközlési, vízgazdálkodási stb. ). Amennyiben a kártalanítás összegében a felek nem tudnak megállapodni, úgy azt a bíróság állapítja meg. Az összeg meghatározása szakértői feladat. A forgalmi érték csökkenését kell ilyenkor figyelembe venni. A gyakorlatban az adott területrész tekintetében négyzetméterre vetítve számolják ki az értékcsökkenés összegét. Amennyiben a szomszédot megillető szolgalomról van szó, a törvény kártalanítási kötelezettségről nem rendelkezik.