Teljesen kiégett egy szombat este keletkezett tűzben az ajka-tósokberéndi katolikus templom harangtornya, és az oltáshoz használt víz is károkat okozott az épületben - közölte a Veszprémi Érsekség vasárnap az MTI-vel. A tűzben a Szent István király templom 25 méter magas és hat méter átmérőjű tornya teljesen kiégett és a harangokat tartó szerkezet is súlyosan károsodott. A három harang a helyén van, azonban megsérülhettek. A tájékoztatás szerint a templom belsejében a tűz nem okozott nagy károkat. Az oltáshoz használt jelentős mennyiségű víz azonban befolyt a templomtérbe, ahol a tűzoltók egy kisebb gödröt ástak, majd az abba összegyűlt vizet nagy teljesítményű szivattyúval távolították el. A közleményben Udvardy György veszprémi érsek jelezte, hogy az elmúlt hetekben nem történtek munkálatok a templomban. Az érsek a főegyházmegye honlapján közzétett videóban elmondta: a vasárnapi szentmisét a templom közelében levő ifjúsági házban tartották. Teljesen kiégett az ajka-tósokberéndi katolikus templom harangtornya - webbulvar.hu. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik.
Az erősen korrodált karabély maradványokat és lőszereket a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították - közölték. Egyelőre vizsgálják, hogy van-e köztük restaurálható darab. Figyelem! Veszprémi érsekség hírei hirei eigo. A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Temetése 2022. március 16-án, szerdán lesz Pannonhalmán. Hamvait a Káptalan-teremben […] 2022. február 24-én Oroszország megtámadja Ukrajnát. Február 26-ától a Pannonhalmi Főapátság gyűjtést indít a háború elől menekülők megsegítésére. Március 1-én megérkezik az első menekült család Láziba, a plébániánkra. Március 5-én hajnalban Szent Márton hegyéről elindul egy zsúfolásig telepakolt kisbusz Ukrajnába, Karácsfalvára. Március 6-án egy adományokkal teli transzportert tudunk Győrbe, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyűjtőpontjára küldeni. […] Az ökumenizmusért, a békéért és a vallásközi megértésért végzett szolgálata elismeréseként, és mert fáradhatatlanul tett a baráti kapcsolatért Ausztriával, Kurt Schubert-emlékdíjjal tüntették ki Várszegi Asztrik emeritus főapátot. A püspökatya 2022. Veszprémi érsekség hire london. március 3-án, csütörtökön Ausztriában, Kismartonban vette át az elismerést. Mint mondta nem várt, megtisztelő egyben örömet jelentő meglepetésként érte a kitüntetés. A díjat a bécsi […] Vajon milyen érzés lehet, egyik pillanatról a másikra egy kis táskába összepakolni a legszükségesebbeket, majd fogni a családot, a gyermekünket és elindulni az ismeretlenbe?
Friss hírek Tovább Rovatainkból ajánljuk 2022. április. 08. 08:45 A V4-es kormányfők közül csak Orbán Viktor nem utazott el eddig Ukrajnába. 2022. 10:26 MTI Egy-egy sávot fognak részlegesen lezárni, az FKF azt kéri az autósoktól, hogy segítsék a BKV-autóbuszokat a sávváltásban. 2022. 07. 22:42 Hazai - suzukai - pályán ment rekordidőt az újdonság, amelynek érdekessége, hogy pontosan még mindig nem árulták el, milyen motort használ... 2022. 21:45 A szakértők számításai alapján így a rezsicsökkentés fenntartása családonként idén már 320 ezer forintba kerülhet. 2022. József Attila Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola – ekif-bp.hu. 20:22 MTI / Először ismerte el orosz állam tisztviselő, hogy komoly veszteségeket szenvedtek az Ukrajnát megszálló orosz erők.
Előbbi polgárai inkább a társadalmi-gazdasági jólét megőrzésére koncentrálnak és próbálják feldolgozni Koszovó elvesztését, Oroszországot pedig leköti a kelet-ukrajnai konfliktus, valamint a Közép-Ázsiából érkező iszlám szeparatizmus féken tartása. A boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. Akkor vajon cinkelt lapokkal játszik-e Dodik, vagy tényleg komolyak a politikai szándékai? A szándékai komolyak, de a megvalósításukhoz nem rendelkezik minden eszközzel. Az új állam létrehozásához, a párhuzamos közigazgatás fenntartásához, ha békésen is valósulna meg, rengeteg pénzre lenne szükség. Jelenleg 20 százalék feletti a munkanélküliség, a fiatalok körében közel 50%-os, mindkét entitás területéről folyamatos a kivándorlás. Egy lehetséges embargó, vagy kényszersorozás ezeket a negatív folyamatokat tovább generálná. A negyed évszázaddal ezelőtti véres események még élénken élnek az emberek lelkében, békére, kiszámíthatóságra vágynak.
Nehéz megállapítani, ki volt a legnagyobb hunyó, de az biztos, hogy erős a mezőny. Ha kíváncsi arra, milyen, amikor bebizonyosodik, hogy a nagyhatalmi érdekek tort ülnek alapvetőnek hitt emberi ösztönökön, akkor lesz türelme végigolvasni a cikket. Oroszország nem akar hallani a népirtásról Több mint egy hétig húzódó vita után Oroszország megakadályozta, hogy a BT határozatban ítélje el a srebrenicai mészárlást. Moszkva ezzel a szavazást ellenző szerbeket segítette ki az ENSZ-ben. Parlamenti képviselő lett Karadzic lánya A háborús bűnök miatt nemzetközi törvényszék előtt álló egykori boszniai szerb vezető lánya annak a pártnak a képviseletében jutott be a törvényhozásba, amelyet az apja alapított. Kegyelmet kért a boszniai szerbek volt elnöke Idő előtti szabadlábra helyezését kéri a háborús bűneiért Svédországban elítélt és fogva tartott Biljana Plavsic, a boszniai Szerb Köztársaság korábbi elnöke - közölték szerdán hivatalos források.
A helyi újságok nagy részét egyébként a bulvár-műfaj fedi le, de ezeken a platformokon jellemzően jobboldali politikai, Vučićnak kedvező hangok is megjelennek. Az I szerint a szerb államhoz közel álló helyi bulvárlapok egy része, köztük az Informer azt írja: "Ukrajna megtámadta Oroszországot". Mint szemlézik, a cikkben az áll, hogy Donbászban bombák zuhannak civilekre, nincs áram és víz, az ukránok pedig az Oroszországon belül található határátkelőt ágyúzták – írják. A lap álláspontja szerint az "amerikaiak káoszba taszítják a világot"– áll a szemlében. Mint megírtuk, az ukrán válság mellett még egy komoly konfliktus alakult ki Európában. Bosznia-Hercegovina két entitása közt hónapok óta feszült a helyzet, Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke rendszeresen kampányol a szerb térség függetlenítéséről, február 10-én pedig az entitás parlamentjének képviselői megszavazták azt a törvényt, amely a Boszniai Szerb Köztársaságban egy különleges jogi és ügyészi tanácsot hozna létre.
Mirolad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke világossá tette a Financial Timesnak adott interjújában, hogy nem igazán törődik a nyugat-európai országok és az USA elvárásaival, és tovább kívánja bővíteni a szerb közösség autonómiáját a központi szarajevói hatalommal szemben. Ezzel szerinte csak visszafordítják az elmúlt évek fokozatos centralizációját, amelyet külső hatalmak kényszerítette országára az 1990-es évek jugoszláv polgárháborújának lezárulása után. A nyugati vezetők úgy vélik, hogy a boszniai szerbek elmozdulása a közös hatalom felől destabilizálhatja az egész Nyugat-Balkánt, mert függetlenedési törekvéseket indíthat el a másik két etnikumnál is, és belekeverheti Szerbiát és Horvátországot is egy a térség határait átrendező konfliktusba. Dodik határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ki akarja-e vonni a boszniai Szerb Köztársaságot a központi boszniai intézményekből, a közigazgatásból és a hadseregből. A baloldaliként indult politikus a brit üzleti lap értékelése szerint egyre inkább nacionalistává vált az elmúlt időszakban, ugyanakkor állítása szerint radikális lépései nem jelentik az, hogy az erőszakot is megengedhetőnek tartaná céljai elérése eszközeként.
Persze, Amerika akkor még nem látta tisztán, meddig terjed a szerb politika lojalitása. Vagy az elnöki tanácsadók történelmi ismeretei voltak hiányosak, és nem számoltak azzal a már többször bebizonyosodott ténnyel, hogy a szerb politika csak ritkán és kizárólag érdekalapon szegődik a Nyugat mellé, Oroszországhoz viszont akkor is hűséges, amikor látszólag eltávolodik tőle. Az 1990-es évekhez képest a helyzet megváltozott. "Belgrád felismerte, hogy már nem a Nyugaté a jövő, és egyre kevésbé igyekszik leplezni orosz barátságát" Az ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása előtt is Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára jelentkezett be Belgrádban konzultációra, és nem amerikai párja. Időközben Washingtonban is megvilágosodtak, és újabban az albánokba helyezik bizalmukat. Ám a régi bűnök visszajárnak, s a délszláv térségben létrehozott válsággócokat Moszkva Belgrádon keresztül bármikor kihasználhatja ellenük, és sajnos Európa ellen is. "Bosznia-Hercegovina a daytoni keretek között működésképtelen, és hiába gondolják Washingtonban, hogy azoknak megváltoztatásával életképessé lehet tenni" A boszniai szerbek nem akarják, és vezetőjük, Milorad Dodik már nem az Egyesült Államokba, de még csak nem is a nyugat-európai fővárosokba, hanem Moszkvába jár tanácsokért.
Közigazgatás [ szerkesztés] A Szerb Köztársaság 7 régióra oszlik: Képek [ szerkesztés] Lásd még [ szerkesztés] Brčkói Körzet Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 1156858469749780006 LCCN: n97117415 GND: 4441595-3 NKCS: ge547076
"Ha be akarnak lépni valahová, az az országuk belügye. De más kérdés a mi reakciónk. Hogy mit várunk, azt Ukrajna példájával mutattuk meg. Ha fenyegetés támad, válaszolunk rá - jelentette ki az orosz nagykövet. " A mostari Öreg-híd. Fotó: Depositphotos Kalabukov a 444 cikke szerint nem tartja reálisnak, hogy Bosznia NATO-taggá váljon, mert "az országban nincs konszenzus" a témáról. A háromnemzetiségű, etnikailag és politikailag is igen megosztott országon belül az oroszok - hasonlóan Putyin egyetlen uniós szövetségeséhez, Orbán Viktorhoz - a szerb entitást támogatják. A NATO-tagság kérdése a Boszniát szétfeszítő konfliktusok közül is az egyik legerősebb: a Szerb Köztársaság vezetése mereven ellenzi és minden eszközzel akadályozni igyekszik azt. Volt, hogy a választások után emiatt nem tudott hosszú ideig működő kormány felállni. Az orosz nagykövet talán megnyugtatásul annyit tett hozzá ehhez, hogy Moszkvának jelenleg nincs akcióterve Boszniával kapcsolatban, és az orosz fél "a stratégiai és geopolitikai helyzet elemzése után" reagálna ilyen helyzetben.