Copyright 2022 - Liszt Ferenc Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Csengetési rend óra 7:50 – 8:30 óra 8:40 – 9:20 óra 9:35 – 10:15 óra 10:25 – 11:05 óra 11:15 – 11:55 óra 12:05 – 12:45 óra 12:50 – 13:30 Délutáni foglalkozások 12:45 – 13:25 13:25 – 14:05 14:05 – 14:45 14:45 – 15:25 Támogassa Ön is adója 1%-ával iskolánk Alapítványát: Adószám: 18517958-1-02 Számlaszám: 50300099-15200206 << Április 2022 >> H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
A csengetési rend: 1. óra 8:00 – 8:45 2. óra 9:00 – 9:45 3. óra 10:00 – 10:45 4. óra 11:00 – 11:45 5. óra 12:00 – 12:45 6. óra 13:20 – 14:00 7. óra 14:20 – 15:00 A szüneti rend felső tagozaton: ünet 8:45-9:00 reggeliző szünet, benti szünet 9:45-10:00 kötelező kinti szünet 10:45-11:00 választható kinti szünet 11:45 – 12:00 kötelező kinti szünet 12:45 – 13:20 ebéd, illetve kinti szünet Aki nem menzás, ebédjét megeheti a teremben ülve, utána ki kell mennie az udvarra 13:00 órakor. 14:00 – 14:20 benti szünet 14:20 – 15:00
Iskolánk csengetési rendje: óra 8. 00 – 8. 45 óra 9. 00 – 9. 45 óra 10. 00 – 10. 55 – 11. 40 óra 11. 50 – 12. 35 óra 12. 55 – 13. 40 óra 14. 00 – 14. 45
Normál csengetési rend: 1. óra: 08:00-08:45 2. óra: 08:55-09:40 3. óra: 10:00-10:45 4. óra: 10:55-11:40 5. óra: 11:50-12:35 6. óra: 12:45-13:30 7. óra: 13:30-14:15 Rövidített órák: 1. óra: 08:00 – 08:35 2. óra: 08:45 – 09:20 3. óra: 09:30 – 10:05 4. óra 10:15 – 10:50 5. óra: 11:00 – 11:35 6. óra: 11:45 – 12:20 Rövidített órák megemlékezések idején: 1. óra: 08:00 – 08:40 2. óra: 08:50 – 09:30 3. óra: 09:45 – 10:25 MŰSOR: 10:35 – 11:05 4. óra: 11:10 – 11:50 5. óra: 12:00 – 12:40 6. óra: 12:50 – 13:30 7. óra: 13:35 – 14:15
1. óra: 07:30-08:15 2. óra: 08:30-09:15 3. óra: 09:30-10:15 4. óra: 10:30-11:15 5. óra: 11:30-12:15 6. óra: 12:35-13:20 7. óra: 13:40-14:25 8. óra: 14:35-15:15
Ügyintézés Várjuk személyesen vagy, ha teheti, intézze e-mailben az ügyeit! : H-K: 8. 00 - 16. 30 Sz-Cs: 8. 00 P: 8. 00 - 12. 00
A hely Megközelítés A környéken A főváros környékén kirándulók és a gyerekek nagy kedvence a Pilis és a Visegrádi-hegység találkozásánál lévő, kis hídjairól és meredek sziklafalairól híres, vadregényes szurdok. Pilisszentkereszt környékén ered és Szentendrén ömlik a Dunába a Pilis leghosszabb vízfolyása, a Dera- vagy más néven a Kovácsi-patak. Dera Szurdok-Pilisszentkereszt - YouTube. A környékbeli szerb lakosság adta a pataknak a Dera nevet, amely lefordítva rést, hasadékot jelent. Ennél találóbban nem is lehetne leírni azt a jelenséget, amit Pilisszentkereszt déli határában láthatunk: a víz mély vájatot ásott a mészkőbe, melyet két oldalról már-már függőleges sziklafalak vesznek körbe. A szurdok alján sejtelmes, mohával fedett, óriási kődarabok fekszenek, mintha a mesebeli óriások kavicsokkal dobálóztak volna hajdanán. Kétoldalt, a meredek sziklafalon megkapaszkodó fák lombjai még a legnagyobb kánikulában is megőrzik a hűvöset a völgyben. Érdemesebb azonban csapadékosabb időben jönni, hiszen az ide medret vágó patak nyaranta akár teljesen ki is szárad (vagy a mélyben, a mészkő belsejében csörgedezik).
A szurdok bizonyos részein a növényi hordalék miatt, nagyobb a föld szervesanyag tartalma, ami kedvez a Fekete-Bodzának, de még más cserjefajnak is, mint pl. a Mogyorós hólyagfának, vagy a Nadragulyának. A szervesanyag tartalom miatt, nagy a föld nitrogéntartalma is, ami teret enged a Bükk, Gyertyán, a Hegyi-juhar és a Korai-juharfáknak is. Az út során találkozhatunk 2 db. tájékoztató táblával is, ami a környék földtani történelméről tájékoztat minket. Nem is nagyon van mit ragozni a helyen, valóban kellemes itt a séta. A képek tükrözik a válozatosságát, amit a fahidakkal igyekeztek díszíteni. Dera Szurdok körtúra 2# hosszú. Ahogy elérjük Pilisszentkeresztet úgy érünk a szurdokból ki, ahol egy kis ösvényen jobbra fel tudunk menni a turista utat szegélyező dombra. Innen föntről tudjuk szemlélni a szurdok lombszintjének a sziluettjét, illetve Pilisszentkereszt városát. Ez a porhanyós domb, amire felmentünk, sok mindenről mesél nekünk a kialakulását illetően, ugyanis tele van őstengeri maradványokkal. Ez a kis túra egy 30 perc alatt könnyedén teljesíthető.
Pilisszántó P+B (296 m) Koordináták: DD 47. 676894, 18. 884781 DMS 47°40'36. 8"N 18°53'05. 2"E UTM 34T 341234 5282556 w3w ///diákláúróerelt Itiner: Először a zöld kerékpáros jelzést kövessük a Ziribár-dűlőnél lévő visszafordítóig. Ezután pedig a kék kerékpáros jelzés mentén haladjunk Pilisszentkereszt központjáig. Leírás: Szántó-nyereg - Ziribár-dűlő (PB5) Terep: murvás út, köves dózer A főutat keresztezve a parkolóval szemben kezdődő Hlinki utcában indítjuk a túrát. Az iparterületen átvágva a bal oldali csendes kis utcában haladunk tovább hétvégi házak és nyaralók között a zöld kerékpáros jelzést követve. Az utca végén jobbra kanyarodva beérünk az erdőbe, ezután köves, erdei talajon gurulnak tovább a kerekeink. Pilisjárók: Séták Pilisszentkereszt határában - a Szentkút és a Dera-patak szurdokvölgye. Jobbra a házak között kitekintve látványos kilátásban lehet részünk a Vörösvári-medence irányába. A táj miatt amúgy sem unatkoznánk, de a technikás, köves út végképp gondoskodik erről. Minden méteren alaposan oda kell figyelni, hogy milyen nyomvonalat választunk. Az utolsó ház elhagyása után sorompón kelünk át.
Dera-Szurdok Pomázról érkezve, Pilisszentkereszt előtt 1-2 kilométerre balara találunk egy kis letérőt, ami a Dera-Szurdokhoz és az ott lévő pihenőhelyhez vezető út(200m). Az első benyomásunk nagyon kellemes. Örülünk magunkban, hogy milyen jó kis helyre találtunk. A pihenőhelyről nem is tudtunk, és a legnagyobb meglepetésünkre igen rendezett állapotban volt. Több paddal és asztallal, valamint tűzrakó hellyel is rendelkezik. Ez a hely tökéletesen alkalmas rá, hogy a hétvége valamely napján kihozzuk a családot, és miután sütöttünk egy szalonnát, végigmenjünk az 1km hosszú szurdokvölgyön. Sokan csak Szurdok néven ismerik. A túraösvény az országos kéktúra része, így a kék-vonal jelölésen fog minket vinni, ami bevisz egészen Pilisszentkereszt belterületéig. A turistautat sok helyen ilyen kis fahidacskák alkotják, amelyek a szurdok egyik oldalából a másikba viszik az embert. Az szurdok közvetlenül a Pilisszentkereszt felé vezető út alatt és mentén kanyarog. A szurdok szűkössége miatt, alig hatol be a napfény, így igen párás és nyírkos a levegő.
Pilisszentkereszt Budapest északi határától 26 km-re, a Pilis völgyében található település, Pilisszentlélek és Pilisszántó szomszédságában. A község, amely népszerű kirándulóhely, közel fekszik Dobogókőhöz, és Esztergomhoz, így a környék a számos túraútvonal mellett történelmi értékekkel és izgalmas látnivalókkal is várja a látogatókat. Hirdetés A területet a pálosok nevezték el Szentkeresztnek, a Pilis közelsége miatt kapta végül a Pilisszentkereszt nevet. Pilisszentkereszt története Pilisszentkereszt már III. Béla uralkodása alatt lakott terület volt, ugyanis a király 1184-ben alapította a pilisi ciszterci apátságot, amelynek egy 11. századi vadászkastélyt adományozott. Ebben a monostorban temették el Gertrudis királynét, II. Endre király feleségét, akit 1213-ban gyilkoltak meg. A monostor épülete és a hozzá tartozó templom a tatárjárás és a török hódoltság alatt pusztult el, a romok feltárását 1913-ban Gerencze Péter kezdte meg. A törökök pusztítása után Mária Terézia újratelepítette a helységet, német telepesekkel és felvidéki szlovákokkal.
Megközelítése: A szurdok egyik végénél nagy parkoló, táborhely, tűzrakóhelyek és padok találhatók, amely a Pomáz-Pilisszentkeresz közötti műútról könnyen megközelíthatő. Másik a parkoló felőli megközelítés, végig a szurdokon, majd a végénél egy kis ösvényen lehet feljutni a szurdokat uraló sziklákhoz. A parkolóból indulva a sáv jelzésén haladva, végig a szurdokon, majd a sávon érkezünk meg a Szentkútig. Innen a sávon juthatunk vissza a parkolóba. A túra hossza: 5km forrás: A pilisszentkereszti Szentkút A pilisszentkereszti Szentkút létezésére vonatkozó első közlés a XX. század elején, Borovszky megyei monográfiájában bukkant fel, mely a helyet a település természeti nevezetességei között említi meg. Egy 1913-ban megjelent, Pilisszentkeresztet bemutató kis könyv már bővebben írt: a "Szentkút a pomázi kocsiúttól balra, a szőlőkbe vezető kocsiúton... " található. "E rendben tartott, be is kerített forrást, amely fölé a község kis kápolnafélét is emeltetett, nem csak Pilisszentkereszt, de az egész vidék csodatevő helynek ismeri.
Dera-szurdok Van itt egy folyó, amelyet legalább négy különböző néven emlegetnek errefelé. Itt, a Kakas-hegy lábánál tör utat magának a Dera-patak - más néven Kovács-patak, Pilisszentkereszti patak vagy Pomázi patak. De Balla Antal 1771-ben készült térképén például Mélly-patak néven szerepel. Ám bárhogy hívjuk is a Dera-patak jelenti a fizikai határvonalat a Pilis és a Visegrádi hegység között. Ha gondolatban összekötjük Esztergomot és Pomázt, akkor nagyjából kirajzolódik a patak vonala. Dera-szurdok - a mi Svájcunk Amikor a szemünk elől már eltűnnek a házak és a ma már használaton kívüli mészégető kemencék, ott kezd el meredeken mélyülni és szűkülni a völgy. A Pilis leghosszabb folyóvize nem messze Pilisszentkereszttől szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során. A "dera" szó maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. Nos a Dera-patak völgye nem hazudtolja meg a nevét: a folyó 1-1, 5 kilométeres mély, meredek szurdokot alakított itt ki.