A forint az idén ünnepli hetvenedik születésnapját: 1946. augusztus elsején váltotta fel a világ leggyorsabb inflációjában elértéktelenedett pengőt (illetve az átmenetként az év elején bevezetett adópengőt) - írja a Világgazdaság. Illusztráció. Fotó: Wikipedia Az árakat akkoriban rendeletben állapították meg, egy kiló kenyér 0, 96 forintba került például – ma (pontosabban tavaly decemberben) az egykilós kenyérért 262 forintot kell fizetni. Ez összességében 274-szeres árnövekedés, vagyis kétszerese az átlagosnak: az arányok eltolódtak ugyanis, így például a cukor az átlag alatti mértékben drágult hetven év alatt, míg a cigarettákért a korábbi 464-szorosát kell kifizetni ma (persze a minőség mindeközben változhatott is). A forint értéke a bevezetése és a rendszerváltás között mintegy tizedére esett, 1989 és 2015 között pedig további egytizenötödére esett vásárlóereje – így jön ki a hetven év 13 585 százalékos inflációja. Az árindex fő összetevői közül a rendszerváltásig a háztartási energia az átlag alatti ütemben drágult, míg az élelmiszerek és a szolgáltatások nagyjából annak megfelelően.
Főleg a nagy értékű tranzakciók szabványos kereskedelmi pénzévé vált, kiszorítva az addig elterjedt súlyos ezüst tömböket, amelyeket sokkal körülményesebb volt szállítani és velük elszámolni. A firenzei aranyat, és általában a vert aranypénzt néhány évtized alatt megismerték és megszerették. A középkor "dollárjává" vált. Kezdetben, a 13. században inkább a levantei kereskedelemben (a Földközi-tenger keleti partvidékein) terjedt el a forint és a genovino, mint Európában. Ennek oka, hogy az addig uralkodó nyugat-afrikai aranypénz csupán 20. 5 karátos finomságú volt szemben az új, közel 24 karátosokkal. (Spufford, p. 177) De az európai diadalmenetre sem kellett sokáig várni. A siker legfontosabb fokmérője, hogy elkezdik másolni a jó bevált terméket: egyes források szerint () a 14. században már 148 európai verdében (városban) verték a forint helyi másolatait. A leghíresebb utánzat a csaknem ugyanolyan súlyú és finomságú velencei dukát lett, amit később szülőhelyén zecchino ra kereszteltek át a 16. század közepén.
Gábor Péter Hetvenéves a forint – az új valuta születése numizmatikai szemszögből című írása ugyanezt a kérdést vizsgálja éremtani szempontból. Kiss András Ipari munkásság a hiperinflációban című forrásközlése pedig további érdekes adalékokkal gazdagítja a témakört. A harmadik blokk az 1956 – Levéltár és egyház a forradalomban címet kapta. Eörsi László Budavár 1956-os ostroma. Tűzvész az Országos Levéltárban című írása azt részletezi, hogy a forradalom idején milyen felkelőcsoportok működtek, illetve milyen harcok folytak a Vár környékén, majd az Országos Levéltár iratállományát ért jelentős kárt is taglalja. Völgyesi Zoltán Dr. Kovács Béla levéltáros életpályája és 1956-os tevékenysége című írása a későbbi országgyűlési képviselő életébe enged bepillantást. Seres Attila " Átvészelni a legnehezebb napokat". A moszkvai patriarchátus magyarországi egyházközségei 1956 őszén orosz levéltári iratok tükrében című tanulmányában érdekesen és hasznosan dolgozza fel az újonnan feltárt oroszországi forrásokat.
Augusztus 1-jén emlékeztünk meg a magyar forint bevezetésének 75. évfordulójáról. Hogy melyek is a legfontosabb és legérdekesebb tudnivalók ezzel kapcsolatban, arról Kronászt Margit történész-muzeológus számolt be. (Hangkép) A rovat további hírei: Kultúra DSTV: a "Galambok" emléke 2022. ápr. 08. Rendhagyó darabot választott a hónap műtárgyának az Intercisa Múzeum, derül ki a DSTV összegzéséből. Ezúttal a valaha felállított, majd eltávolított Galambok című alkotás egyik galambja került a középpontba. Hangkép. DSTV: sikeres játékbemutató a könyvtárban 2022. 07. Remek lokálpatrióta közösségi kezdeményezésről tudósít a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban mutatták be a Legyen tiéd Dunaújváros! nevű társasjátékot a napokban. DSTV: tanösvénytúrákat szervez az Intercisa Múzeum 2022. 06. A történelem és várostörténet szerelmeseihez szól a DSTV összeállítása. Az Intercisa Múzeum a szocreál építészet helyi emlékeihez szervez tanösvénytúrákat, derül ki Nagyné Hodik Mónika történész-muzeológus beszámolójából.
A hormonok különböző kémiai anyagok, melyeket különböző szerveink termelnek, és a többi szervünkre is kihatással vannak. A hormonok főbb szabályozó funkciói az anyagcsere és a szaporodás. Főbb hormonjaink: pajzsmirigy hormonok, női nemi hormonok, férfi nemi hormonok, inzulin. Mit okozhatnak a különböző hormonok zavarai: hangulatingadozások testsúlyproblémák (indokolatlan, hirtelen hízás, fogyás) hajhullás depresszió menstruációs ciklus zavara férfi/női meddőség menopauza jelei nemi jelleg megváltozása vagy annak elmaradása A hormonvizsgálatoknál fontos tudni, hogy a különböző hormonok szintjei normál körülmények között is jelentős ingadozást mutathatnak. Emiatt fontos, hogy az eredményeket mindig endokrinológus szakorvos értékelje ki, a tünetek, a kórelőzmény, családi anamnézis ismeretében. Pajzsmirigy hormonok: A pajzsmirigy hormonok felelősek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak működéséért, a fehérjeszintézisért, testünk hőszabályozásáért, az oxigén fogyasztásért, hatással vannak a koleszterinszintre, felelősek továbbá a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer, illetve a bőr megfelelő működéséért.
Az inzulin igen fontos hatással bír a vércukorszint normalizálásában, így nagy problémákat okozhat, ha a kelleténél magasabb a szintje. Innen ugyanis már csak egy ugrás a 2-es típusú cukorbetegség, ráadásul a női nemi hormonok szintjét is jelentősen befolyásolja, így könnyen menstruációs zavarokat és meddőséget is okozhat. A témában dr. Bérczy Juditot, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosát kérdeztük. Női nemi hormonok és szerepük A női nemi hormonok fő feladata egyrészt a másodlagos nemi jellegek kialakítása, a menstruációs ciklus szabályozása, a terhesség létrejöttének és megtartásának támogatása, valamint a tejtermelődés elősegítése. A két legfontosabb női nemi hormon az ösztrogén és a progeszteron. Az ösztrogén felelős a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért, valamint a peteérésért, így a ciklus első felében termelődik fokozottan. Terhesség esetén szintje megnő, hiszen akkor már a placenta is termeli. Gondot általában a magas szintje okoz (ösztrogéndominancia), mivel olyan betegségek kialakulásáért felelős, mint pl.
18 Az Ön által megtekinteni kívánt tartalmunk olyan elemeket tartalmaz, amelyek az MTTV. (2010. évi CLXXXV. törvény) által rögzített besorolás szerinti V. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Csak akkor tekintse meg, ha elmúlt 18 éves. Főoldal Életmód Szex Cikkek 5 furcsa tény a csiklóról A női csikló, vagyis a klitorisz meglehetősen érzékeny szerv, ami a szexuális ingerlés egyik legjobb célpontja. De vannak ennek az apró szervnek igen érdekes tulajdonságai! A nők általában nem beszélnek az erekciójukról, pedig akár meg is tehetnék, mert bizonyos értelemben nekik is van - szexuális együttlétnél a csikló is megmerevedik és kissé megnő - magyarázza Dr. Vincenzo Puppo. (Ha valaki szeretne többet tudni a csiklóról, akkor Dr. Puppo Anatomy and Physiology of the Clitoris, azaz A csikló anatómiája és fiziológiája című könyve megfelelő olvasmány. ) A összegyűjtött 5 meglepő tényt a női csiklóról, amelyből többek között az is kiderül, hogy a klitorisz kis péniszként viselkedik.
A progeszteron hiánya fogamzási nehézségeket okozhat. Alacsony ösztrogénszint esetén az ovuláció ritkává válhat, egyes esetekben teljesen megszűnik. Luteinizáló hormon (LH): előidézi a peteérést, stimulálja a hormonok termelődését a petefészekben. Az LH kiváltja az FSH által érlelt tüsző további érését és középidőben a tüszőrepedést, az ovulációt. Ennek hatására jön létre a sárgatest a petefészekben, ami progeszteron hormont termel. Az ovuláció előtt 24 órával az LH értéke megemelkedik, ezzel jelezve a termékeny időszakot. Follikulus stimuláló hormon (FSH): serkenti a petefészek tüszőinek érését. Koncentrációja a vérben, fordítottan arányos az ösztrogén szinttel és a petefészek működési fokával. Alulműködése következtében menopausa, petefészek kimerülés, ovuláció kimaradás lehetséges. Emelkedett értéke következtében előfordulhat: klimax, alacsony progeszteronszint, PCOS, IR, Schmidt-szindróma, petefészek/here daganat, kemoterápia/sugárkezelés (mely érintette a petefészkeket). Szintjét leggyakrabban meddőség esetén szokták ellenőrizni.
Úgy érzed, hogy a hormonjaid önálló életre keltek? Szabályozd őket természetes módon, a Fenuplast segítségével! Mit okozhat a hormonegyensúly felborulása? A női szervezet hormonegyensúlyának felborulása számos kóros állapot (fájdalmas menstruáció, cikluszavarok, petefészekciszták, nemi vágy csökkenés, makacs túlsúly, meddőség, vetélés, stb. ) oka és fenntartója lehet. A hormonegyensúly kibillenésének a szintetikus készítményeken (fogamzásgátlók, hormon-készítmények) túl fontos oka az ösztrogén hatású mesterséges vegyületek elterjedése is, amelyek életünk minden területén, napi szinten jelen vannak. További ok a tartósan fennálló stressz és túlterheltség, valamint a lelki egyensúlyvesztés is. Ösztrogén és progeszteron A női szervezet ciklusos működését legfőképpen két nemi hormon határozza meg, az ösztrogén és a progeszteron. A nők testi és lelki egészségét e két hormon egyensúlya – valamint az azokat termelő mirigyek működése – alapjaiban befolyásolja. Ösztrogént több szerv termel, ellenben a progeszteron kizárólag a nők petefészkében termelődik, a tüszőrepedés után kialakuló sárgatestben.