Hanem aztán vágtasson ám, mert különben eloltják a gyertyáját. Az ember erre is ráállt. Ki is mentek két órakor a város végére. Akkor érkezett Döbrögi úr a hintón. Az ember odalovagolt a hintóhoz, elkiáltja magát: – Én vagyok Ludas Matyi! De aztán jól megcsapkodta a lovát. Hamar mondja erre Döbrögi úr: – Fogd ki, kocsis, a lovakat! Utána! Aki elfogja a gazembert, két aranyat kap. Menjetek, mind! A kocsis hamar felült az egyik lóra, a hajdú a másikra, utána eredtek. Döbrögi úr maga maradt a hintón, onnan nézte az üldözést. A Ludas Matyi akkor szépen melléje állt, s csendesen odamondta neki: – Nem az volt a Ludas Matyi! Hanem én vagyok az! Az úr majdnem ájultan nyeklett vissza az ülésre. De Ludas Matyi csak megadta neki a harmadik részletet is. Azután a ludak árát megint kivette a zsebéből, s megmondta neki, hogy ez volt az utolsó. Azzal Matyi eltűnt, s egy más tájon telepedett meg, ott vett magának feleséget, s még ma is él, ha meg nem halt.
A példányszám már kezdetben 200 ezer körül volt, majd néhány éven belül elérte a 400 ezret, a csúcson a 650 ezret. 1956-ra a Ludas Matyi nyitottabb orgánummá vált, új humoristák jelentek meg, mint Peterdi Pál, Somogyi Pál, Szilágyi György és Kun Erzsébet, és olyan tekintélyes szépírók is csatlakoztak újságírói közé, mint Illyés Gyula, Kónya Lajos és Örkény István. A Ludasban jelent meg először Örkény István klasszikus novellája A költészet hatalmáról. A hatvanas és a hetvenes évek elején alakult ki a lapot jellemző kifinomult, bírálva csipkelődő politikai humor, amely újdonságnak számított. Tabi László főszerkesztésében (1957-76) az élcelődés prédájává vált a Patyolat vállalat, a BKV, illetve a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsora, a politikusok ábrázolása a korábbiaknál jóval ritkábbá vált. Ebben az időben a lap szerzői között volt Galambos Szilveszter, Ősz Ferenc és a karikaturisták: Hegedűs István, Balázs-Piri Balázs, Pusztai Pál, Várnai György és Sajdik Ferenc. A lap a hetvenes években élte fénykorát, megjelent a Ludas Évkönyv is.
A fajta elkötelezettjeként 2006 és 2007 évben én irányítottam a Hungária Puli Klubban a fajta nemesítését és megőrzését, mint Tenyésztésvezető. 2011-ben Nemzetközi Küllembírói vizsgát tettem és Magyar Pásztorkutyás küllembíróként próbálok irányt mutatni Nemzeti Kincseink tenyésztésében. Tenyészetünkből számtalan Champion, Világgyőztes, Klubgyőztes, Best in Show puli került már ki, akikre nagyon szívesen gondolunk, de legbüszkébbek azokra az általunk tenyésztett pulikra vagyunk, akik családok mellett teljesítik évszázados küldetésüket és leghűbb társaik gyerekeknek, felnőtteknek és öregeknek. Tenyésztői munkánk elismeréséül a MEOE bronz, ezüst és 2008-ban aranykoszorús mestertenyésztői címet adományozott a Ludas Matyi tenyészetnek. Ezúton szeretnék köszönetet mondani családomnak, akik türelme, lelkiismeretes, precíz munkája elengedhetetlen tenyésztői munkám még eredményesebbé tételéhez. Köszönöm. Kellemes időtöltést kívánunk. Antal Ferenc, Antal-Bán Kata és a lányok Emese és Kincső.
Köszöntő Köszöntjük Önöket abból az alkalomból, hogy megtiszteltek minket és meglátogatták honlapunkat. Bízom benne, hogy ha még nem ismernék a magyar pásztorkutyák eme jeles képviselőjét érdekes időtöltésben lesz részük, ha pedig a fajtát tartó, vagy netalán tenyésztő látogatóról van szó, nekik is sok hasznos információval tudunk szolgálni az Aranykoszorús Ludas Matyi Mestertenyészetet illetően. Nevem Antal Ferenc. 1977, november 21-én születtem Karcagon. Feleségem Antal-Bán Katalin és tündéri kislányaim Emese és Kincső "hathatós" segítségével próbáljuk a puli fajtát minél eredményesebben nemesíteni. Mindketten a Szegedi Tudomány Egyetem Hódmezővásárhelyi Főiskolai Karán szereztünk Mezőgazdasági mérnöki diplomát. Én állattenyésztőként egy tejelő szarvasmarha telepen dolgozom, mint telepvezető, szakterületem a szaporodásbiológia. Kutyákkal való kapcsolatom a gyermekéveimre vezethető vissza. Mindig is magyar fajtájú kutyák őrizték kisújszállási házunkat és nagyszüleim elmondása szerint a század elején, a tanyájukon is puli ugatott.
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi szerző: Rakacaisk Lúdas Matyi II. levonás - szómagyarázat szerző: Mehesagi Fazekas Mihály: Lúdas Matyi másolata szerző: Kovacsmartonmon Lúdas Matyi 1. levonás: régies kifejezések szerző: Radnaipalma7 Lúdas Matyi - Ki mondta, kinek mondta?
A társulat kiemelt feladatának tekinti a táncszerető és a táncot értő fiatal közönség művészeti nevelését. A fiatal korosztály számára készült előadásaik célja a minőségi szórakoztatás mellett a klasszikus művek megismertetése és újszerű interpretálása. Lúdas Matyi története a tánc nyelvén megjelenítve valódi kuriózum, Fazekas Mihály elbeszélő költeménye a magyar irodalom egyik gyöngyszeme. A Pécsi Balett gyermekeknek szóló előadásaiban a magas színvonalú tánctechnika mellett legalább olyan fontos a humor, a játékosság; a céljuk most is az, hogy elvarázsolják a kis közönséget. Lúdas Matyi tanulságos és szórakoztató története erre kitűnő inspirációt, alapanyagot ad. Vincze Balázs rendező-koreográfusként kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Többgyermekes édesapaként jól ért a legkisebbek nyelvén; koreográfiája, a Hófehérke és a hét törpe az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb mesebalettje volt.
(fotó: György és Balázs Klári) Balázs Klári és Korda György idén ünnepli 40. házassági évfordulóját. A sztárpár kapcsolatára rendkívül sokan irigyek, bár vannak, akik a mai napig nem értik: miért nem lett Kordáéknak gyereke? A gyermektelenség nem kudarc számukra Balázs Klári és Korda György volt a legutóbbi vendége a Nagy szám című műsornak. A házaspár olyan rejtett titkokról mesélt, amelyeket eddig nem, hogy nem mertek tőlük megkérdezni, de ők magunk sem szívesen hozták szóba. A jég azonban most megtört, és a Korda házaspár kendőzetlen őszinteséggel mesélt életük, sokak számára érthetetlen pontjáról. Arról, hogy miért nem lett soha közös gyerekük. "Nem hiányzott a gyerek – emeli ki őszintén Balázs Klári. – Annyira szégyellem ezt kimondani. " Döntése mögött azonban egyéb okok is álltak. Először is az, hogy Klárinak egyedül kellett gondoskodnia édesanyjáról. Elmondása alapján teljesen úgy, mint egy gyerekről. Élete egyik legfontosabb, és talán legnehezebb feladatának tartotta ezt az időszakot.
Tudja, hogy ezért sokaknak nem szimpatikus. Balázs Klári és Korda György kapcsolata már több mint négy évtizedes, de házasságuk alatt sosem gondoltak arra, hogy közös gyerekük legyen és ezt utólag sem bánták meg. Korda szerint így is túl gyorsan elrepült az idő, az énekesnő pedig nem bánja, hogy nem lett anya, akkor sem, ha ezért mások rossz szemmel néznek rá. Hogy fogalmazzam meg finoman, mert engem annyira utálnak ezért, hogy őszinte vagyok. Én őszinte vagyok: nem hiányzott. Annyira szégyellem kimondani, de először is ott volt az anyám, akiről úgy kellett gondoskodnom, mint egy gyerekről, azon kívül arra is gondoltam és hiszek ebben, hogy így kellett lennie – mondta a Nagy szám ban Balázs Klári.
Gyurcsány Ferenc szerint tenni kell azért, hogy Magyarországon ne keressenek kevesebbet a többi munkavállalónál azok a nők, akiknek gyerekük, gyerekeik vannak. A szocialista pártelnök az MSZP nőnapi ünnepségén beszélt és elismeréseket adott át. Gurmai Zita, Gyurcsány Ferenc, Balázs Klári, Korda György. Kvartett © MTI - Beliczay László A kormányfő elmondta: tudja, hogy a nők eleve kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és ráadásul Magyarországon arányosan alacsonyabb a fizetésük, minél több gyerekük van. Példaként említette, hogyha egy nőnek nincs gyereke, akkor 8-10 százalékkal keres kevesebbet, mint egy férfi, de ha van egy vagy két gyereke, akkor már 15-17 százalékkal. Három gyerek esetében a nő negyedével keres kevesebbet, mint ugyanabban a munkakörben dolgozó férfi kollégái - tette hozzá a miniszterelnök. Gyurcsány kiemelte: semmiképpen nem a munkáltató dolga, hogy különbséget tegyen a szülők közt, azt üzenve a nőnek, hogy mivel otthon több dolga van, ezért rá kevésbé lehet számítani.
2020. szept 14. 7:25 #Korda György #Balázs Klári #unoka fotó: Varga Imre/Blikk Nehéz erről beszélni. A Balázs Klári – Korda György házaspárnak soha nem született gyereke, mert - mint mondta Klárika - annyira felfokozott élettempó szerint élnek, hogy azt a gyereket egy bébiszitter nevelte volna fel. Annak pedig nem lett volna semmi értelme. Ez azonban nem azt jelenti, hogy gyerek nélkül élték volna az életüket. Klárika szinte a sajátjaként szerette Gyuri vér szerinti lányát, Juditot. Hétvégente náluk volt a kislány, akit Gyuri édesanyjával közösen neveltek. Klárika szinte barátnője volt a gyereknek. Aztán egy tragikus esemény, Korda György édesanyjának a halála mindent megváltoztatott. A kislány elhidegült az tőlük, és ma már semmiféle kapcsolat nincs a ma Kanadában élő Judit, és az édesapjáék között. Pedig valószínűleg azóta Korda György többszörös nagyapa, akinek az unokái Kanadában élnek, és akiknek a létezésükről semmit nem tud. Hogy hogyan lett ilyen hűvös a viszony apa és lánya között, arról Balázs Klári ezt mondta: "Szeretném tisztázni, hogy ez nem azért alakult így, mert megorroltunk egymásra, csak így hozta az élet.
17 14:12 Bulvár A Korda-házaspár a negyven éves házassága során nem vállalt közös gyereket, most elárulták, miért – írja a További cikkek
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.