és III. készítményekkel történő klinikai vizsgálatokban is. A túlsúlyos betegek testtömeg-csökkentését szolgáló intragastricus (gyomorballon) terápiával is foglalkozom. 2014-től kapszulás vékonybél endoszkópos vizsgálatokat is végzek. Jelenlegi munkahelyek 2005 - től: Péterfy kórház I. Belgyógyászati Osztály (gasztroenterológiai, nefrológia Korábbi munkahelyek 1996 - 1999: Árpád kórház (Újpest) III. Dr. Hegede Gábor, gasztroenterológus - GeoMedical. Belgyógyászati Osztály 1999 - 2000: Erzsébet kórház Gasztroenterológiai Részleg 2000 - 2005: Péterfy kórház Gasztroenterológiai Részleg Tudományos karrier Több esetbemutatás és előadás az MGT által szervezett kongresszusokon. Szakmai tagság Magyar Orvosi Kamara Magyar Gasztroenterológiai Társaság
1988-ban végeztem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Általános Orvosi Karán. Ezt követően Budapesten belgyógyászatból és gasztroenterológiából szereztem meg a szakvizsgáimat. Jelenleg is a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet Gasztroenterológiai Szakrendelőjében dolgozom több, mint két évtizede osztályos és szakrendelői orvos minőségben. Az elmúlt több, mint húsz évben gyakorlati területeim: gyomor, vastagbél betegségek, reflux, fekély betegség, epeúti és hasnyálmirigy betegségek, motilitás, gyulladásos bélbetegségek, IBS, CRC, szűrőprogramok. 1997-től végzek endoszkópos vizsgálatokat állami szakorvosi ellátás keretein belül, 2014-től magánorvosi rendelés keretein belül. Dr. Hegede Gábor gasztroenterológus - Árvai-Barta MED magánklinika. Ezek a következők: diagnosztikus célú endoszkópiák, és terápiás célú endoszkópiák (pl. polipok eltávolítása, vérzéscsillapítás, emésztőtraktusba került idegentestek eltávolítása, PEG táplálószonda és jejunális tápszonda endoszkópos behelyezése). Jelenlegi munkahelyek Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet Gasztroenterológiai Szakrendelő
Munkám során nagy tapasztalatra tettem szert a reflux – és fekélybetegség, vékonybél felszívódási zavarok, gyulladásos bélbetegségek kezelésében, gondozásában. A gyulladásos bélbetegségek ma legkorszerűbbnek elfogadott terápiája a biológiai kezelés, mely a beteg számára relatíve kényelmes és rugalmas kezelési forma. Péterfy kórház gasztroenterologia . Ezen körbe a colitis ulcerosa és a Crohn betegség sorolandó. A biológiai kezelés feltételei megléte esetén a magánszférába tartozó betegeim számára is biztosítani tudom ezen terapiát. A vastagbél daganatok szűrővizsgálata, a műtét utáni nyomnkövetés is fontos része munkámnak.
2001-ben főorvosi beosztást, 2005-ben az E-Belosztály Gasztroenterológiai részleg vezető főorvosi címét kaptam meg. Kórházi munkám fekvő- és járóbeteg ellátásból áll. 1998-tól a XVI. kerület gasztroenterológiai járóbeteg szakrendelését is végzem. 1986-tól tagja vagyok a Magyar Gasztroenterológiai Társaságnak. Nős vagyok, két gyermek édesapja (gyermekeim 39 és 25 évesek), kedvenc időtöltésem az irodalom, a zene és a sport (tenisz, futás). Feleségem szintén egészségügyi dolgozó, budapesti kórházi belgyógyászati osztályon főnővér. Mindkét lányom az egészségügyi pályát választotta: az idősebb végzett konduktor (mozgássérült gyermekekkel foglalkozó mozgásterapeuta), a másik leendő konduktor (egy év múlva végzi el a Pethő Intézetet). Szakmai tevékenységem köre a következő: diagnosztikus és terápiás gyomor -, vastagbél -, epeúti- és hasnyálmirigy endoscopia (ezeken belül pedig a fekély-, polyp, daganat, epeúti kövesség diagnosztika, stb. ). Lehetséges új módszerként alkalmazom kóros kövérség esetén, alternativ megoldásként az endoscopos gyomor-ballon behelyezést.
Pécsett az orvoskaron 1924-ben indult meg az oktatás és a betegellátás. Ezzel egyidőben alakultak meg a klinikák különálló saját laboratóriumai. A klinikai laboratóriumok közül kiemelendő a Belklinikáé, amelynek vezetője 1926 és 1940 között az a Jendrassik Lóránd volt, akinek neve elsősorban a klasszikus bilirubin meghatározásról vált ismertté. 1947-től 1960-ig a Jendrassik tanítvány Halász Mihály egyetemi magántanárt bízta meg az egyetem a belklinikai laboratórium vezetésével. A nagyobb klinikai egységek - mint a Sebészeti klinika, a Gyermekklinika, Idegklinika, Szülészeti és Nőgyógyászati klinika – ebben az időben nemcsak kutatási, hanem saját klinikai diagnosztikus laboratóriummal is rendelkezett. Laboratóriumi Medicina Intézet | Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar. A klinikáktól igazgatásilag független, önálló, rutin diagnosztikus feladatokat ellátó központi laboratóriumi egység létrejötte csak később, az 1966-os évhez kapcsolódik. Történetünk további követésében szembetűnnek azok a névváltozások, amelyek jól tükrözik azt a fejlődést, ami az évtizedek során a jelenlegi Laboratóriumi Medicina Intézethez vezetett.
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Bővebb információk » Rendben
De letettem róla, hiszen ehhez kell egyfajta lélekerő is. Bár azt mondják, hogy hozzá lehet szokni a dologhoz, persze ugyanúgy megviseli az orvosokat is egy-egy eset, de én mégis azt gondolom, hogy erősebbek, mint az átlagemberek. De az is lehet, hogy ezt hívják hivatástudatnak? Nem tudom. PTE KK - Laboratóriumi Medicina Intézet. Vannak orvos ismerőseim, nem is egy, ráadásul különböző területekről, akik azért meséltek már egy-két dolgot nekem is, és elég nagy nyomást helyez az emberre ez az egész, de ők kitartanak, mert segíteni akarnak másokon. Szoktam tehát olvasgatni a korai orvoslásról is érdekes cikkeket és elég megdöbbentő, hogy viszonylag rövid idő alatt (néhány évtized), eljutottunk oda, ahol ma vagyunk. Például azt nézzük, hogy már az ősidők óta mindent gyógynövényekkel gyógyítottak és ez nagyon sokáig meg is maradt: mindenféle betegségre, akár ismerték, akár nem, gyógynövényeket és azok keverékét adták. Számomra az egyik legmegdöbbentőbb dolog a mai napig az, hogy mindenféle beavatkozást fájdalomcsillapítás nélkül végeztek el egy időben.
Az Intézetben végzett laboratóriumi vizsgálatokat a csatolt szolgáltatási jegyzék tartalmazza. Az Intézet feladata továbbá a laboratóriumi diagnosztikai elméleti és gyakorlati ismeretek oktatása orvos, gyógyszerész, egészségügyi főiskolai hallgatók graduális képzésében, valamint szakorvos, szakgyógyszerész és klinikai biokémikus posztgraduális képzés illetve folyamatos továbbképzés keretében. Diákkörös és PhD hallgatók laboratóriumi diagnosztikai tárgyú tanulmányainak, illetve kutatásainak biztosítása, valamint laboratóriumi asszisztensek, diagnosztikai analitikusok és technológusok szakirányú képzése ill. Laboratorium medicina intézet. továbbképzése. Új laboratóriumi műszerek, eszközök, eljárások és reagensek kipróbálása, beállítása, véleményezése, aktív részvétel a laboratóriumi diagnosztika fejlesztésében. Közreműködés a kliniko-farmakológiai kutatásokhoz és tanulmányokhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzésében. Egyetemen belüli kutatóműhelyekkel való együttműködések erősítése, hazai és nemzetközi pályázatok keretében tudományos kutatások végzése és a kutatás eredményeinek terjesztése hazai és külföldi folyóiratokban, bel-és külföldi tudományos kongresszusokon, és egyéb tudományos fórumokon a labordiagnosztika területén.
Én nem tudom, hogy mások, hogy vannak vele, de én gyakran elgondolkozom azon, hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy ebbe a korba születtem, és nem a középkorban, vagy még korábban. Ennek nyilvánvalóan több oka is van, de az egyik legnyomósabb az, hogy ezekben a korokban az orvoslás nagyon gyerekcipőben járt még. Laboratóriumi medicina intérêt public. Persze, tudom, hogy az akkori legjobb tudás szerint jártak el minden esetben, de tény, hogy borzasztó kiforratlan volt még akkor ez a tudományág. Orvosnak lenni pedig, már akkor is nagy presztízzsel járt. Igazából, engem nagyon érdekel ez a téma, nagyon sok orvosos sorozatot néztem már – most is épp nézek egyet -, és persze dokumentumfilmeket is szoktam követni, ebben a témakörben. És hát, csak úgy, néha eszembe jut ez-az, aminek utána olvasok és olyankor teljesen el tudok veszni az érdekesebbnél érdekesebb cikkekben. Szerettem volna orvos lenni mindig is, és néhány évvel ezelőtt alaposan el is gondolkoztam rajta, hogy bele kellene vágnom a dologba, mert szerintem egy csodás hivatás, arról nem is beszélve, hogy elképesztő dolgokat képesek véghez vinni egyes orvosok, na meg persze, nagyon érdekes is.
Éppen a meggyőződése miatt, azon a klinikán, ahol praktizált, bevezette a kötelező kézmosást, amit egy darabig mindenki be is tartott, és valóban többen maradtak életben. Ám ez valamiért nem volt elég bizonyíték a többi orvos számára, és szépen elkezdték elhanyagolni a kézmosás gyakorlatát, és újra ott voltak, ahol elkezdték. Azt mondják, hogy ennek akár az is lehetett az oka, hogy az orvosok – ugye a presztízs – nem akarták elfogadni azt a tényt, hogy számtalan betegüknek ők maguk okozták a halálát. Ezt egyébként végül is, ezt valahol meg tudom érteni, bár azt már kevésbé, hogy az ego győzedelmeskedett a józan ész felett. Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság On-line. Szerintem, fantasztikus és elképesztő az, hogy a fentiektől eljutva, hol tart ma az orvoslás és az orvostudomány! Számomra egyenesen csodálatos, hogy például képesek már szöveteket pótolni, sőt, akár alkarban fület növeszteni porcokból, szerveket kicserélni úgy, hogy évtizedekig működjenek is tökéletesen. Bár sajnos, még ma sincs mindenre megoldás, de én hiszem, hogy előbb-utóbb meg fogják találni például a rák ellenszerét is, még akkor is, ha most azt gondoljuk, hogy ez teljes képtelenség.
És ha jól láttam, akkor kesztyűt sem viselt, hanem csupasz kézzel végezte a beavatkozást. Ez nyilván nem az ő hibája, akkor így működtek a dolgok, ez volt a megfelelő eljárás. De, ami még ennél is megdöbbentőbb volt számomra, hogy az öltözékük is utcai ruha volt. Laboratóriumi medicina intézet debrecen. Gyakorlatilag öltönyben – ugyan zakó nélkül – műtött. És hát, azt ugye tudjuk, hogy a sterilitás mennyire fontos. Pár napja olvastam is egy cikket, valamilyen évforduló kapcsán, Semmelweisről. Ezelőtt nem tudtam, hogy mennyire elutasítóan és ellenségesen fogadták a felfedezését, miszerint a kézmosással elkerülhetők a végzetes fertőzések – gyakorlatilag arról volt szó, hogy az a klinika, ahol dolgozott egyben gyakorlati hely is volt, és boncolásokat is végeztek, ami után nem mostak kezet és átvitték a betegekre – ugye a szülő anyákra – a kórokozókat. Annak ellenére, hogy nem álltak rendelkezésre a megfelelő eszközök az elméletének bizonyítására, csak a megfigyeléseire és az elkészített statisztikákra tudott alapozni, mégis szentül meg volt győződve arról, hogy igaza van, amit évekkel később be is bizonyítottak, természetesen.