Szent Lászlóhoz köthető öt helyszínt is felújítunk, például a szacsvai református templomot, a kökösi unitárius templomot és a bihari várat. Hagyományos falusi házak is megújulnak, például Bikfalván, Torockón, Verespatakon, Etéden vagy éppen Berethalmon. Ez mindannyiunk számára történelmi pillanat" – mondta Hegedüs Csilla államtitkár, a program koordinátora. A 12 útvonal 370 turisztikai látványosságot foglal magába, ebből 225 épületet fel is újítanak. Beloiannisz (település) – Wikipédia. A turisztikai-kulturális útvonalak kialakítására február 25-én meghirdetett pályázatra március 20-ig 395 javaslat érkezett. Ezek elbírálása a négy minisztérium közös rendeletében elfogadott módszertan szerint történt, egy minisztériumközi konzultáció során. Az útvonalak kialakítására 103 millió euró jut az Országos Helyreállítási Tervből. A rendelkezésre álló alapból 5 kastélyt, 5 kúriát, 10 fatemplomot, 5 bojárházat, 5 kolostort, 5 Szent Lászlóhoz köthető helyszínt, 5 római erődítményt, 5 várat, 150 népi építészeti értéket (hagyományos falusi ház) és 30 Duna-deltai helyszínt újítanak fel.
A keresztény alapokon álló demokráciában az államnak nem csak feladata, de kötelessége is a hagyományos közösségekért felelősséget vállalni, a családtól a gyülekezeteken át a nemzetig" – emelte ki a miniszterelnök. Úgy vélte: Nyugat-Európa ma "a kulturális és civilizációs talaj- és egyensúlyvesztés fázisában" van, a nagy történelmi szerep és küldetés, amit a keresztény-keresztyén európai civilizáció az elmúlt 500 évben betöltött, most gyengül és szertefoszlik, feladta a küldetéstudatát, kulturális és szellemi örökségét, egyszerűen eldobta a jövőjét. Jóváhagyták a 12 romániai turisztikai-kulturális útvonalat alkotó műemlékek listáját. "Ilyenkor eszembe jut, hogy hányan és hányszor akartak bennünket felzárkóztatni oda, ahol ma már nem építenek templomokat, csak mecseteket" – jegyezte meg Orbán Viktor. A miniszterelnök méltatta az új templom felépülésében vállalt szerepéért Bagdy Emőke szakpszichológust, aki a legnagyobb magánadománnyal támogatta az épület megvalósulását. Szólt Makovecz Imre építészről, aki – mint mondta – "élete alkonyán megálmodta a szentély", és Dósa-Papp Tamás építészről, aki folytatta és kidolgozta mestere terveit.
A kormányfő méltatta helyi közösség erejét is, mert – jegyezte meg – az épület annak hírnöke is, hogy létezik Pesterzsébeten egy olyan református gyülekezet, amely hisz a saját jövőjében. A hálaadó istentiszteleten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: a templomépítők és a templomban szolgálók felelőssége, hogy "hívjanak", azaz, hogy előkészítsék Isten és ember találkozását. Amikor azonban Isten megjelenik, akkor félre kell állniuk, mert akkor már csak Isten számít. Márki-Zay Péter családjával egy zsúfolt helyiségben szavazott - Privátbankár.hu. Úgy fogalmazott: "bennünket reformátusokat az kell, hogy jellemezzen, hogy hátra tudunk lépni, vissza tudunk vonulni, amikor a találkozás Isten és ember között megtörténik. " A református püspök megjegyezte: a történet némiképp ironikus tanítása, hogy Isten jelenléte a templomban nem a szertartás vagy az igehirdetés automatikus következménye, előfordul, hogy az egyházi rutin inkább akadályozza azt. Ezért az első templom felszentelésekor a szentlélek "kicsit félretolta" a lelkipásztorokat, hogy az emberek vele való találkozása "igazi, belső megrendülés legyen".
Streda nad Bodrogom község magyar lakosság 1910 98% 1 535 magyar lakosság 2021 52% 1 178 Népesség: 2 280 Terület: 22, 63 km² Tszf. magasság: 101 m Körzethívószám: +421 (0) 56 Irányítószám: 07631 Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Bodrogköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járás kisközség A község a Bodrogköz Szlovákiához tartozó részének legnyugatibb részén, a Bodrog-folyó bal partján, a Felső-bodrogközi szigethegyek közé tartozó Tarbucka és Bak-hegy nyugati lábánál fekszik, a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal (vasúti híd a Bodrog felett) mentén, Sátoraljaújhelytől 10 km-re keletre, Királyhelmectől 23 km-re nyugatra. Érinti a 79-es főút Újhely-Királyhelmec közötti szakasza, mellékutak kötik össze Nagykövesddel (6 km) és a magyarországi Karossal (6 km). Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Bodrogszög és Szőlőske, északról Ladmóc, keletről Szomotor, Nagykövesd és Kiskövesd, délről Felsőberecki és Karos községekkel határos.
Fotó: REUTERS/Thomas Peter Ismét több lakott területet lőttek az éjjel az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkivnál, a megyeszékhely határában fekvő Derhacsi településen. Az előzetes adatok szerint három polgári személy vesztette életét és heten sebesültek meg - közölte hétfőn a régió kormányzója. Az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy Oleh Szinyehubov kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon közölte még, hogy a megyében a leghevesebb harcok változatlanul Izjum városánál zajlanak. Egyúttal hozzátette, hogy az orosz csapatok napról napra nagy erőket veszítenek Izjumnál. A Harkivtól délre fekvő Lozova településről az ukrán hatóságok elkezdték az ott lakók kimenekítését - írta a megyei vezető. Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye katonai adminisztrációjának vezetője arról adott hírt, hogy Rubizsne településen orosz lövedék csapódott be egy templomba, két pap megsérült. Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója közben arról számolt be, hogy az orosz csapatok már elhagyták Csernyihiv város könyékét, így az ukrán hatóságok viszonylag biztonságos útvonalat tudtak nyitni a megyeszékhelyt elhagyni kívánó lakosok, illetve oda irányuló humanitárius szállítmányok számára.
A meleg, száraz idő és az erős szél kombinációja "éhes szörnyeteggé" változtatta a szerdán este felcsapó lángokat - fogalmazott Alejandro García, a tűzoltási feladatokkal megbízott regionális Plan Infoca hatóság műveleti vezetőjének helyettese. A lángokban egy 44 éves tűzoltó életét vesztette. A hatóságok gyújtogatás gyanúja miatt indítottak vizsgálatot az erdőtűz ügyében. Augusztus végéig a spanyolországi bozóttüzek 74 260 hektárt perzseltek fel, ami az utóbbi évekhez képest átlagon felüli, de még így is elmarad a 2012-es év pusztításától, amikor 190 ezer hektár égett le. (MTI)
Lomnici 2006 őszi rendőrrterrorról szóló vándorkiállításról a Kossuth Rádióban 2021-06-27 00:01 Ákos: a fiatalok által kelt új életre az Eucharisztikus Világkongresszus himnusza 2021-06-23 08:30 2021-06-12 21:57 Néhány oltóhelyen már holnap elindul a 12 és 16 év közöttiek oltása 2021-06-04 16:37 Egyes külföldi nyaralásról hazatérő magyarok is komoly veszélyt jelenthetnek 13:13 Fény derült Mikszáth Kálmán szülőföldjének titkaira Fény derült Mikszáth Kálmán szülőföldjének titkaira
A december 18-i adás tartalmából Hétfő esti műsorunkban először a Különben magyar költő vagyok című, Radnóti Miklós levelezését tartalmazó kötetről kérdezzük Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténészt, majd Boros Csaba zenésszel beszélgetünk a Republic Felmelegítlek a szívemmel című koncertjéről. Vendégünk lesz még Barabás Lőrinc trombitás-zeneszerző, aki hamarosan jótékonysági koncertet ad az ELLÁTÓházban, végül Jónás Vera énekes és Nagy Emese táncos beszél a Jónás Vera Experiment x MA•ZE show című rendezvényről, melyet az A38-on láthatnak majd az érdeklődők. Belépő – Kossuth – December 18., hétfő, 20:11 Műsorvezető: Bicsák Eszter Szerkesztő: Házi Hunor Tovább a műsoroldalra >>>
Úgy érzem, az elmúlt évtizedek munkája köszön vissza a Táncsics-díjban" – mondta a szerkesztő-riporter. B. Tóth Erika, a Kossuth Rádió miskolci tudósítója a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának Sajtó Díját kapta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés március 14-i ünnepségén. A Kossuth Rádió tudósítója az elismerést a Napközben című műsorban elhangzott Gyermekbántalmazásról szóló, a Vasárnapi Újságban a Szervátültetés témakörét feldolgozó és a Közelről című műsorban az Ikerkutatással foglalkozó riportért kapta. Kossuth Rádió Archives - RADIOSITE.HU. "Nemcsak a tudományos témák állnak az érdeklődésem középpontjában, hiszen nagyon sok szociális riportot készítettem már életemben. Engem az ember, az emberi élet, az emberi érzések érdekelnek. Ezek azok a dolgok, amik megfognak" – árulta el B. Tóth Erika.
A konferencia során a személynévjog alapkérdéseinek áttekintését követően a hazai személynévadás és személynévhasználat főbb területeit vették sorra az előadók, egymás mellé téve nézőpontjaikat. A magyarországi keresztnévadásnak, a családnév-változtatásnak, a kisebbségi magyar névhasználatnak és a honosításnak, valamint a hazai nemzetiségek keresztnévadásának a témakörei kerültek a középpontba, páros előadások formájában: először a jogi és közigazgatási, majd nyelvészeti megvilágításban. A elhangzott előadások nyomtatott és online formában az ELTE és a Magyar Nyelvtudományi Társaság névtudományi folyóiratában, a Névtani Értesítő ( LINK) 2016. Személynevek és államigazgatás – konferencia az ELTE BTK-n. évi 38. számában fognak megjelenni. A konferenciához kapcsolódó háttérbeszélgetések a rádióban: 2015. jún. 9., 20:00: Belépő (Kossuth Rádió); 2015. 30., 09:30: Napközben (Kossuth Rádió).