Antebellum: A kiválasztott (Antebellum) 2020-as amerikai film Rendező Gerard Bush Christopher Renz Producer Raymond Mansfield Műfaj horrorfilm thrillerfilm Főszerepben Janelle Monáe Eric Lange Jena Malone Jack Huston Kiersey Clemons Operatőr Pedro Luque Gyártás Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol Játékidő 106 perc [1] Forgalmazás Bemutató 2020 [4] 2020. szeptember 9. (Franciaország) 2020. szeptember 17. (Dánia) [5] Bevétel 6, 9 millió amerikai dollár [2] [3] További információk weboldal IMDb Az Antebellum: A kiválasztott (eredeti cím: Antebellum) 2020 -as amerikai horror - thriller, amelyet Gerard Bush és Christopher Renz írt és rendezett játékfilmes rendezői debütálásukban. A főszerepben Janelle Monáe, Eric Lange, Jena Malone, Jack Huston, Kiersey Clemons és Gabourey Sidibe látható. A film 2020. Antebellum: A kiválasztott - ISzDb. szeptember 18-án jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban Video on Demand szolgáltatáson keresztül. Általánosságban vegyes kritikákat kapott az értékelőktől, akik úgy érezték, hogy a film nem váltotta be a benne rejlő lehetőségeket.
Lionsgate | QC Entertainment | Horror | 6. 3 sFilm IMDb Horrorfilm tartalma A sikeres írónő, Veronica egy szörnyű valóság csapdájában találja magát, és fel kell derítenie az észbontó rejtélyt, mielőtt túl késő lenne. Antebellum: A kiválasztott - Amerikai horror - 2020 - Teljes film adatlap - awilime magazin. Az Antebellum – ami szó szerint háború előtti kort, állapotokat jelöl (és ami Amerikában konkrétan a polgárháború előtti időszakra utal) – egy déli ültetvényen játszódik, állatok módjára tartott fekete rabszolgák és kegyetlen gazdáik között. Itt ismerjük meg Veronicát (Janelle Monáe), akire a többiek megmentőként tekintenek, közben mindenki furcsán viselkedik és értelmetlen dolgokat mond – ám ezek a mondatok aztán később értelmet nyernek... Rendezte: Gerard Bush, Christopher Renz, Főszereplők: Janelle Monáe, Eric Lange, Jena Malone, Eredeti cím: Antebellum
Egy 21. századi afroamerikai nő arra ébred, hogy rejtélyes módon egy déli rabszolgaültetvényen találja magát, ahonnan menekülnie kell. Cselekmény Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! Szereplők Szerep Színész Magyar hang [6] Veronica Henley/Eden Solecki Janka Blake Denton szenátor Tarján Péter Elizabeth Hámori Eszter Jasper százados Varga Gábor Julia Kokas Piroska Dawn Gabourey Sidibe Kocsis Mariann Nick Henley Marque Richardson Rada Bálint Purcell T. C. Matherne Moser Károly Daniel Robert Aramayo Baráth István Szőke kislány Arabella Landrum Bak Julianna Filmkészítés 2019 márciusában jelentették be, hogy Janelle Monáe csatlakozott a film szereplőgárdájához, a filmet Gerard Bush és Christopher Renz rendezte az általuk írt forgatókönyv alapján. 2019 áprilisában Eric Lange, Jena Malone, Jack Huston, Kiersey Clemons, Tongayi Chirisa, Gabourey Sidibe, Robert Aramayo és Lily Cowles csatlakozott a filmhez. [7] 2019 májusában Marque Richardson követte. Antebellum a kiválasztott videa. [8] A forgatás 2019 májusában kezdődött a louisianai New Orleans környékén.
A film producerei között olyan szakemberek is találhatóak, akik korábban a Tűnj el! vagy a Mi című filmek esetében is hasonló posztot töltöttek be.
Veronica, a sikeres író csapdába esik egy borzasztó helyzetben, és még mielőtt túl késő lenne, meg kellene tudni oldani a rejtélyt.
Értékelés: 28 szavazatból A sikeres írónő, Veronica Henley (Janelle Monáe) egy könyvbemutató körút után szeretne hazatérni férjéhez és lányához. De az események megdöbbentő láncolata során Veronica egy borzalmas valóság csapdájában találja magát, amely arra kényszeríti, hogy szembenézzen múltjával, jelenével és jövőjével, és rájöjjön, hogyan csöppent ebbe a valóságba, még mielőtt késő lenne. Gerard Bush és Christopher Renz látnok filmesek, valamint a Get out és az Us producere működött közre ebben a feszült és provokatív, félelmetes fordulatot tartogató thrillerben. Antebellum: A kiválasztott (Antebellum) 2020. - Filmek. Stáblista:
Az Antebellumnak ilyen téren sincs mélysége, ergo, nagyon elgondolkodtatni se tudja a nézőt, ha már borzongatni képtelen. Hogy akkor miért érdemes megnézni? A kérdés jó. Leginkább az első félóráért, de ha esetleg azt is kihagynátok, akkor sem buktok rengeteget. Akkor már inkább nézzétek meg helyette újra Shyamalantól a…. Szóval nyugodtan kihagyhatjátok, nem maradtok le semmi emlékezetesről.
Fontos, hogy a bakhát ne száradjon ki, és a gyomokat távolítsuk el róla. A feltöltést a fagyok beállta előtt, novemberben kell széthúzni, ezután a meggyökeresedett hajtásokat levágjuk a tőről. A fektetett bujtásnál az anyanövény vesszőit sekélyen fektetjük a földbe és. E módszer eredményeként a vessző rügyei kifakadnak és hajtás növekszik belőlük. A hajtások növekedési ütemének megfelelően felkupacoljuk azokat földdel, így mindegyik meggyökeresedik a feltöltés következtében. A vesszőket vezethetjük két irányban, vagy az anyanövény körül sugárirányban, megnövelve ezzel a kihozatalt. Ezt hívjuk sugaras bujtásnak. Az almafák szaporítása szaporítással. A közönséges bujtásnál az anyanövényről a kiválasztott vesszőket a talajba ásott árokba lehajlítjuk úgy, hogy a vesszőt a talaj felszínére visszavezetjük, a földbe kerülő részt 30 cm földdel takarjuk. Ősszel a bujtást leválasztjuk az anyatőről. Egy bujtás egy szaporulatot eredményez, ezért a kihozatali arány viszonylag kicsi. A bujtás Dugványozás A gyümölcsszaporításban a leginkább elterjedt módszer a dugványozás.
Ugyanakkor a legtöbb fajta képtelen önmaga beporzására. A pollen átszállítását az olyan rovarok végzik, mint a méhek. Ezek tavaszra is ugyanolyan állapotban maradnak meg, amilyenek ősszel. Tartósítják, betömik a pórusait, hogy ne száradjon ki. Minden, ami természetellenes, káros a szervezetre" – állítja Márton bácsi. Szaporítsunk magról! A magról való szaporításhoz folyami homokot kell beszerezni, bele kell keverni a gyümölcsmagokat, rétegesen, és pincébe kell tenni. A homoknak nedvesnek kell lennie (hólé a legjobb), de túllocsolni sem szabad. A nedvesség megtartása végett keverjünk fűrészport a homokba. Minden magnak megvan a csírázási ideje. Az almának, körtének kilencven nap szükséges, a csonthéjasoknak százhúsz nap, a barack száznyolcvan nap alatt szökik csírába. "Tapasztalatom szerint két hét alatt is kicsírázik az alma-, körtemag. Fordítás 'szaporítás' – Szótár norvég bokmal-Magyar | Glosbe. Tavasszal ki kell ültetni a csemetét, és a koronaalakítást kivéve többé nem kell vele foglalkozni. Az őshonos fáknak 15–20 év szükséges, amíg teremnek, míg a kertészetben vásárolt csemeték négy-öt éves korukban hoznak gyümölcsöt. "
Vegetatív szaporítási mód, melynek során a nemes fajta rügyét (szemét) az alany háncsszövete alá helyezik oly módon, hogy a két szövet összeforradása, a rügy kihajtása lehetővé váljon. Azt a hajtást, amelyről a szemzőrügyeket szedik, szemző hajtásnak nevezzük.
"Azokat a magokat kerestem meg, amelyek nem hajlamosak a betegségekre, ezeket ültettem el, és erre oltottam a fát. Az ivartalan szaporítás legáltalánosabb módja a dugványozás. Az anyanövényről leválasztott hajtást, levelet, gyökeret, vesszőt gyökereztetjük. Lényege, hogy a növényi rész, vagyis a dugvány járulékos gyökeret fejlesszen és regenerálódjon. Kialakuljon a metszési felületen a hegszövet, vagyis kallusz, kihajtson a rügy, és létrejöjjön egy új növény. Az anyanövényről leválasztott leveles hajtásrészek - melyek lehetnek lágy és fásszárú növényekről levett hajtások - meggyökeresednek. Gyümölcsfa szaporítása vesszőről. Jellemző rájuk, hogy kevés a szilárdító szövetük, viszont sok vizet tartalmaznak. Dugványozáskor épp ez az egyik legfontosabb feladat, hogy a párologtatást csökkentsük, és pótoljuk az elvesztett nedvességet. Ezt a dugványok zárt helyen, és magas páratartalom biztosításával, hűtéssel, vízpótlással, permetezéssel lehet elérni. A hajtásdugványok kevés tápanyagot tartalmaznak, ezért szükséges a levélfelület normális működése.
Mindezeket a kertésznek figyelembe kell venni a vetésnél vagy a mag begyűjtésénél. Például a rózsánál vagy a hársnál un. viaszérésben kell magot gyűjteni, mert ekkor még nem alakulnak ki a csírázás-gátló anyagok, így nem fog a mag elfeküdni, azaz még a gyűjtést követő évben, nagy százalékban kikel. Egészséges, jó tulajdonságokkal rendelkező anyanövényekről érdemes szedni dugványt. Ha nagyobb mennyiségre van szükségünk, akkor az anyanövényt erőteljesen metsszük vissza, hogy sok dugványozásra alkalmas hajtást hozzanak. Ha csak egy-egy dugványra van szükségünk, egy ág visszametszésével is megoldható. Méretük különböző lehet. Általánosságban elmondható, hogy legalább két szárcsomót (levél vagy levélpárt) tartalmazó dugványt készítsünk. Minden esetben egy szárcsomó alatt vágjuk le, az alsó leveleket eltávolítjuk, és ez a rész kerül a földbe. A kalluszosodás a szárcsomóknál hamarabb elkezdődik. Gazdaboltokban, mezőgazdasági szaküzletekben lehet beszerezni Incit néven. A lágyszárútól egész a nehezen gyökeresedő örökzöldekig különböző betű vagy szám kombinációval vannak megjelölve.
Dugványozás - hajtásdugvány - gyökereztető közeg - Fikusz szaporítása Hortenzia szaporítása Kertészet Bőm Tamás honlapja - Szaporítás Dugványozás: megkülönböztetünk fás, félfás, zöld illetve gyökérdugványozást. Ez utóbbit olyan növényfajoknál használjuk, amik képesek gyökérdarabról reprodukálódni. Ezt onnan tudhatjuk, hogy általában gyökérsarjat hoznak, azaz a földben elkúszó gyökereik messze a növénytől, kihajtanak. Legjellemzőbb példák erre az akác, trombitafolyondár, de könnyen szaporítható ilyen módon a selyemakác is. Kivitelezésének módja, hogy ősszel vagy kora tavasszal gyökereket szedünk fel a talajból, majd ezeket kb. 5-7 cm-es darabokra vágjuk, úgy, hogy a későbbiekben meg tudjuk különböztetni, a tetejét és az alját. A teteje az anyanövény felé eső rész, amit vízszintesre vágunk, az alja pedig a távolabbi rész, amit ferdére vágunk. Általában a teteje a vastagabb része a gyökérnek, de ezt nem minden esetben lehet megállapítani. A feldarabolt dugványokat kiszáradástól védve tároljuk a tavaszi dugványozásig.
"Azokat a magokat kerestem meg, amelyek nem hajlamosak a betegségekre, ezeket ültettem el, és erre oltottam a fát. Tőzeg és perlit keveréke: Mindkét közeg önmagában is kellően levegős, jó a víztartó képességes. A tőzeg szálas, rostos, ezáltal javítja a keverék szerkezetét. 4 rész perlithez 8 rész tőzeg jó keverési arány az igényesebb növények gyökereztetéséhez. Mint azt már fent írtam, a dugványoknak szükségük van a párásításra, melyet legegyszerűbben úgy érhetünk el, hogy "zárt térbe" helyezzük. Ez lehet fóliasátor, fólia alagút, félbevágott pet palack, leselejtezett akvárium, nagyobb nejlon zacskó, stb., a lényeg, hogy a dugványok párás helyen legyenek. Természetesen, a párával együtt jár a gombás megbetegedés is, ezért szükséges időnként szellőztetni is. Nem szerencsés, ha a növények levele hozzáér a nejlonhoz vagy az üveg falához, mert így a párakicsapódáskor keletkezett nedvesség a leveleken marad, ami a gombás megbetegedésekhez vezethet. Aki nagyobb mennyiségben szeretne saját dugványt előállítani, érdemes fóliát vagy fólia alagutat készítenie.