Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13. ) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Kandó Kálmán régi nemesi családból származik. A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte. Kandó kálmán találmányai. Szülei a zsúfolt iskolából egy kisebb osztálylétszámú iskolába, a Kármán Mór alapította gyakorló gimnáziumba iratták át. Mivel az iskola csak két évenként indított osztályt, Kandó a hatodik osztályt kétszer végezte el. Ebben az elitiskolában érettségizett le. 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Egyik elektrotechnikai dolgozatával pályadíjat nyert negyedéves hallgatóként. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelét. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta.
Kandó még szerencsésen hazatért, és kétéves katonai szolgálat után (tanulmányai hatására a MÁV és a Ganz gyár kieszközölte Kandó felmentését a katonai szolgálat alól) a Ganz Danubius gyár műszaki-, majd vezérigazgatója lett. Kandó már 1900-ban javasolta a vasutak villamosítását. Rámutatott, hogy a megoldás csak az országos energiagazdálkodáson belül lehetséges, úgy, hogy az 50 Hz-es egyfázisú váltakozó áramot a mozdonyban háromfázisúvá alakítva táplálják a vontatómotorokat. Hazatérése után azonnal hozzákezdett a rendszer részletes kidolgozásához. 1922-ben még vezérigazgatói állásáról is lemondott, és a Ganz Villamossági Rt. Kandó Kálmán emléktábla?. műszaki tanácsadójaként kizárólag a villamos mozdonyok tervezésével, és a Villamosmozdony Szerkesztési Osztály irányításával foglalkozott. A gazdasági helyzet miatt kísérletei csak 1923. október 1-jén kezdődhettek meg a Budapest-Alag vonalszakaszon. A munkavezeték 15 kV-os, 50 Hz-es áramát a mozdonyban a fázisváltónak nevezett új villamos gép alakította át. A próbaüzem igazolta Kandó elgondolásának helyességét, egyúttal rámutatott a mozdonyon szükséges változtatásokra.
1902. szeptember 4-én nyitották meg és másnap átadták a forgalomnak. Mivel elégedettek voltak a Ganz teljesítményével, 1903-ban három, majd 1904-ben további négy mozdonyt rendeltek. Az olasz kormány, az időközben államosított vasút nagyarányú villamosítását határozta el, azzal a megkötéssel, hogy a villamos berendezések és a járművek csak Olaszországban készülhetnek. A Ganzban meghatározó banktőke semmiféle kockázatot nem akart vállalni, és önként átadta a piacot. A Wetinghouse cég megvette Kandó szabadalmait és Vado Ligure-ban mozdonygyárat épített. A gyár vezetését Kandóra bízták. Kandó elfogadta a meghívást, és több munkatársával Vadoba költözött. Két mozdonytípust fejlesztett ki Az ötcsatlós Giovi vagy Cinquanta elnevezésű mozdonyok Kandó legnagyobb számban gyártott gépei voltak. 1912-ben elkészült a 100 km/h sebességű, 2000 kW teljesítményű Trenta nevű gyorsvonati mozdony, ami a leggazdaságosabb mozdonya lett. Az I. 4-6-ossal Budapest legszebb terére – a Mechwart liget | Gardenista. világháború során 1915-ben hadiállapotba kerültünk Olaszországgal.
Igaz, a koszorú felakasztására alkalmas kampónak már csak a helye van meg.
Csak egy megálló a négyes-hatos vonalán, semmi több nem volt korábban. A közel húszezer négyzetméteres(! ) tér észrevétlen a villamos ablakából. Ganz Holding - Korszakalkotó találmányok. Éppen ezért az elmúlt évtizedekben eszembe sem jutott itt leszállni, egészen néhány héttel ezelőttig, amikor felújítás miatt le nem szállította az utazókat a villamosvezető. Hömpölyögtem a tömeggel a körúton tovább a Duna felé, amikor a Mechwart ligeti megállónál felforrt az agyvizem és a lábam magától vitt a hatalmas fák alá. Mechwart szobra dús virágbeültetések között A szökőkút hangját mind jobban hallom, itt kell lennie egynek valahol. Virágtengerben úsznak a díszfák az elegáns sétányon, ami Mechwart András mellszobra mellett vezet a hatalmasra lövellő vízsugarakhoz. Hjaj, vissza sem akarok menni a villamos sínekhez többet… Láthatóan sokan így vannak ezzel, főleg, hogy a háromszintes, 21 méter átmérőjű szökőkút szélein békésen lehet üldögélni úgy, hogy csak a hűs pára jön az arcunkba és nem a kút víze. Persze igazi felüdülés az utóbbi lett volna, de beértem az elegánsabb, kezet vízbelóbálós verzióval.
Olcsóbb és tartalmasabb élet Cornelia Rückriegel 6 éve költözött Magyarországra, egy Kecskemét melletti tanyára. Azt mondta a, hogy őt az alföldi pusztaság vonzotta, a kiszámítható időjárás és az olcsó megélhetési költségek. Itt szabadabban tarthatok lovakat, és oda lovagolok, ahová akarok, Németországban ez szigorúan szabályozott. Szerinte Magyarországon szinte mindenen spórolni tudnak a német életvitellel összehasonlítva. A takarítónőn, kertészen 70 százalékot, a cigarettán, alkoholos italokon 30 százalékot, az éttermeken pedig 50 százalékot. Nyosz.hu - Nyugdíjasok száma Magyarországon - most akkor mennyien is vannak ténylegesen?. A hölgy kiemelte: az orvosi, kórházi, gyógyszerészeti ellátás Magyarországon szuper, még a fizetős orvosi ellátás is sokkal olcsóbb, mint Németországban (pl. fogorvosok). Morális pánik a bajor tévében A betelepült németek főként a Balatonnál és az Alföldön fordulnak elő nagyobb számban. Kecskemét környékén "tanyás németeknek" hívják őket, nagyjából 20-50 családról lehet szó, akik 8-10 éve vándoroltak be. Utánpótlásuk azonban már nem nagyon van. Bár egy magyar ingatlanokra specializálódott német ingatlanos, Ottmar Heide idén májusban úgy nyilatkozott a bajor tévének, hogy ugrásszerűen megnőtt azon németek száma, akik a menekültek elől mennek Magyarországra, ezt nekünk egyetlen magyar ingatlaniroda sem támasztotta alá, illetve Ottmar Heide sem válaszolt a megkeresésünkre.
Ez jelenleg havi 28 500 forint. Ám ők nincsenek sokan - nyugtatta meg írásbeli válaszában a humántárca államtitkára Korózs Lajost, mondván: az elmúlt években, éves átlagban száz embernek állapítottak meg ekkora öregségi nyugdíjat. Megdöbbentő a valóság: ez a nyugdíjasok sorsa Magyarországon - Portfolio.hu. A nyugdíjminimum jelenleg 28 500 forint Fotó: Polyák Attila - Origo Igyekeznek közelíteni a jövedelemhez A nyugdíjrendszerben az 1980-as években - ekkor kezdett jelentősebb bérkülönbség kialakulni a gazdaságban - vezették be a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegének korlátozását, ez később a degresszív számítási szabály többsávosra bővülésével folytatódott. A járulékfizetési felső korlátot 1992-től vezették be, vagyis ekkortól korlátozta a törvény a nyugdíjjal helyettesítendő kereset nagyságát. A korlát feloldásával az aktív életszakaszban elért tényleges jövedelem pótlásához közelít a rendszer. A nyugdíjminimum szerepe a nyugdíjrendszerben, hogy aki legalább 20 év szolgálati időt igazol, és a nyugdíj alapjául szolgáló kereseteinek átlaga a nyugdíjminimum összegét eléri, az ennél kevesebb nyugdíjat nem kaphat.
Sőt, azok száma is jelentősen emelkedik majd a vizsgált évek alatt, akik elérték vagy meghaladták a 100 éves életkort: a mostani 106 ezerről a számuk több mint 500 ezerre nő 2050-re. A becslések szerint Magyarországon 2050-re meghaladja a 40%-ot az 55 évesek vagy a felettiek aránya a teljes népességen belül. Hírek - Nyugdíjas Parlament. Az időskori függőségi ráta tavaly Luxemburgban volt a legalacsonyabb 20, 6%-kal, míg a legmagasabb értéket Olaszország érte el több mint 35%-kal. Sajnos a 2050-ig tartó időszakban ez a függőségi ráta csak még gyorsabban növekszik, különösen Szlovákiában, Írországban, Lengyelországban és Spanyolországban. Harminc év múlva az EU-s tagországok felében fogja meghaladni a függőségi ráta az 50%-ot, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 2 aktív korú fog majd eltartani egy nyugdíjas korút ezekben az országokban. Magyarországon 1990-ben még 20% körül volt a függőségi ráta, tehát akkor még 5 aktív korú tartott el egy idős embert idehaza. Ez az arány tavalyra 30% körülire romlott, 2050-re pedig nálunk is elérheti az 50%-os értéket.
Tudtad, hogy Magyarországon 2050-re meghaladja a 40%-ot a legalább 55 évesek aránya a teljes népességen belül? És azt, hogy 30 év múlva már csak két aktív korú tart el egy nyugdíjast? Az Eurostat friss elemzésében azt nézte meg, milyen a nyugdíjasok élete és helyzete az EU-ban, ebből többek között kiderül az is, hogy itthon a 65 évesek hátralevő várható élettartama a férfiak esetében 14 év, a nők esetében pedig 18 év környékén van. Az érdekesebb ábrákból szemezgettünk mostani cikkünkben. 2018 elején az EU-s tagállamokban 512 milliónyian éltek, ez az előrejelzések szerint 2044-re 525 millióra növekszik. Csakhogy nem a fiatalok lesznek többen, hanem az idősek. A 65 évesek és annál idősebbek aránya a teljes népességen belül a tavaly év eleji 101 millió főről 149 millióra emelkedik 2050-re. Érdekes módon maga az idősebb társadalom is egyre öregszik, a becslések szerint a 85 évesek és a felettiek száma az EU-ban 2018 és 2050 között több mint duplájára nő, a mostani 14 millió körüliről közel 32 millió főre 2050-re.
Az akkori válasz szerint a 2016. április 30-i adatok alapján 43 ember kapott 500 ezer és egymillió forint közötti öregségi nyugdíjat. Rétvári ehhez hozzáfűzte: az 500 ezer és egymillió forint közötti összegű nyugdíjakat nagyon hosszú, 47 évet meghaladó szolgálati idő alapján, átlagosan közel 67 éves életkorban igényelték. A Rétvári Bence államtitkár által közölt statisztika szerint félszázan kapnak félmilliónál többet Fotó: Tuba Zoltán - Origo Az egymillió forint feletti nyugdíjat pedig 50 év szolgálati idő alapján 69, 5 éves biztosítottak igényelték. A magas összegű nyugdíjban részesülők 5-10 évvel a nyugdíjkorhatáruk után igényelték a nyugdíjat, vagyis ennyivel rövidebb lesz a nyugdíj folyósításának várható ideje, és ennyi idővel tovább fizettek magas kereset után járulékot - írta az államtitkár.
Az adatok szerint a 65 éves vagy a feletti idős nők körében gyakoribb, hogy egyedül élnek, EU-s átlagban 40% körüli volt az egyedül élő idős nők aránya az egy fős háztartások körében, míg a férfiaknál ugyanez az arány csupán 22%-ot tett ki. Nagyjából ezek az arányok a magyar helyzetet is fedik. A 65 év és a felettiek körében EU-s átlagban mintegy 60%-ot tesz ki azoknak az aránya, akik saját lakásban vagy házban laknak és nincs jelzáloghitelük, mintegy 20% piaci áron bérli otthonát, míg mintegy 10% pedig kedvező áron bérli azt. Magyarországon közel 90% azoknak az időseknek az aránya, akik saját házban élnek jelzáloghitel nélkül, akik pedig bérelnek, azok többsége kedvező áron tudja ezt megtenni Mennyi évünk van még hátra nyugdíjasként? A születéskor várható élettartam folyamatosan nő az EU tagországaiban, az 1960-as évek óta mindkét nem esetében 10 évente átlagosan több mint 2 évvel. Az adatok azt mutatják, hogy a születéskor várható élettartam esetében a nemek közötti egyenlőtlenség is csökkenni látszik, ugyanis az utóbbi időben a férfiak várható élettartama gyorsabb ütemben nőtt, mint a nőké.