{p}A tűzelhalás baktériumos fertőzése a korábbi évek tapasztalatai alapján – az időjárási viszonyoktól függően – május elejére várható. A Maryblyt számítógépes program az első kritikus időpontban, a virágzás idején adja meg a fertőzés várható időpontját. A baktérium növénybe jutásához négy feltétel szükséges: virágzó fa, megfelelő hőösszeg, kellő mennyiségű csapadék (több mint két és fél milliméter) vagy felületi vízborítás a virágokon, valamint hogy a napi hőmérséklet három egymást követő napon meghaladja a 18 Celsius-fokot. Meggyfa, tűelhalásos fertőzés, permetezés, növényvédőszer,csonkolás. A hajtásnövekedés időszakában a fertőzést a virágzáskor a növénybe jutott baktériumtömeg indítja el. Az első tünetek a fertőzés után kettő-négy hét múlva jelentkeznek. A kórokozó a szél, az eső, az öntözővíz, a rovarok és a virágpor segítségével terjedhet tovább. Az ember a fertőzött növényi részekkel, metszőollóval, fertőzött szaporítóanyaggal terjesztheti a betegséget. A fertőzés gyanúja is bejelentésköteles, ezért haladéktalanul értesíteni kell az illetékes megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálatot tünetek észlelésekor.
A virágzás kezdetekor és sziromhulláskor foszetil hatóanyagú szer használható. Növényvédő szerrel történő védekezés esetén mindenképp tekintettel kell lenni az élelmezésügyi várakozási idő betartására.
Ez pedig óvatosságra kell hogy intse a termesztőket, hiszen a birs növényvédelme eszerint nehezebb, mint az almáé vagy a körtéé. A másik nagy ellenség a monília, amely már virágzáskor elértékteleníti az ültetvényt, mert nemcsak virághalált okoz, hanem hajtáshervadást is. {p} A kifejlődő gyümölcsöket ismét támadja a monília. Nem beszélve az almamoly és a keleti gyümölcsmoly támadásairól. Ezenkívül egy sor aknázómoly is felüti fejét a ókori birslegendából annyi igaz, hogy a szakírók szerint a gyümölcs Kréta szigetéről származik, és a görögök, majd a rómaiak terjesztették el Európában; a távolabbi géncentrumok is mediterrán jellegű földrajzi helyek. Ez az alapja annak a tapasztalatnak, hogy a birs érzékeny a téli fagyra, jelentős fagykárokat vábbi nehézség, hogy korábban öntermékenynek hitték a birset. Tűzelhalás vagy monília monilia elleni. A szakirodalmi adatok ellentmondásosak. És az is, hogy a házikertekben magányosan álló birsfák többsége rendszeresen és bőven terem, viszont a hetvenes, nyolcvanas években létesített "fajtatiszta", vagyis egyetlen fajtát tartalmazó birsültetvények rendre terméketlenek egyik megoldás a talányra Mády Rezső fajtakutatótól ered, aki bebizonyította, hogy a Bereczki nevű birsfajta önmeddő.
Az igazi Bereczki birset, amely öntermékeny, átkeresztelték Bereczki bőtermőre. A fajtaválasztáskor nagyon kell figyelni erre, mert óriási különbség van a két birs között, mondhatni: ég és föld. Hazánkban tizenöt-húsz évvel ezelőtt mintegy százötven hektár birsültetvény volt. A szakírók ötezer tonnára becsülik az akkori termést. Tűzelhalás vagy monília monilia sitophila. A rendszerváltozás óta számottevő, nagy birsültetvény nem létesült. Az említett alföldi birsgyümölcsös tízhektáros, de a tűzelhalás miatt az elkeseredett gazdák a kivágást sem tartják elképzelhetetlennek. {p} Ugyanakkor a birs értékes gyümölcs, majdhogynem gyógynövénynek számít. Keresztes Ferenc kertészmérnök szerbiai szakkönyvet fordíttatott magyarra, amelyből kiderül, hogy a birs magas pektintartalma megköti a sugárzó anyagokat a szervezetben, tehát méregtelenít. A daganatos betegségek kockázatát csökkentheti a rendszeres birsfogyasztás. Virágjából szemgyulladást csökkentő teát készítenek, magjából, sőt a nemezes szőréből is kivonatokat állítanak elő. A gyümölcsök C-vitamin-tartalma eléri a harminc milligrammot száz grammonként, vagyis megközelíti a citromét.
A világjárvány óta még nem volt akkora tömegrendezvény, mint szombaton Csíksomlyón. A távolságtartás miatt nehéz megbecsülni, hányan voltak, de sok tízezernyien bizonyosan. Az 1989-es romániai rendszerváltás óta egyszer fordult elő, hogy nem tudták megrendezni Csíksomlyón az ötszáz éves múltra visszatekintő zarándoklatot – tavaly, a koronavírus-világjárvány miatt. Idén sem volt biztos, hogy lesz, igazából csak két héttel az esemény előtt dőlt el, hogy meg lehet tartani. Csíksomlyói búcsú 2021-ben (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba) Csíksomlyói búcsú 2021-ben (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba) A feltételek is folyamatosan változtak: először úgy volt, hogy csak a csíkszeredai lakosok mehetnek, és rajtuk kívül összesen 22 ezer máshonnan érkező zarándok. A hatóságok részéről felmerült az is, hogy csak oltási igazolvánnyal lehessen részt venni, de ezt az ötletet később elvetették. A külföldiek részvételét először nem engedélyezték, aztán azt mondták, az erdélyi testvértelepülésük keresztaljához csatlakozhatnak a távolról érkezők.
Csíksomlyói búcsú 2021. 05. 22. 14:30 A hithez, a Szűz Máriához, a Csíksomlyóhoz való ragaszkodást hirdette prédikációjában a pünkösdszombati búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános. Salamon József szülőföldje szóhasználatával élve jelentette ki, hogy "honn vannak", vagyis otthonukban érzik magukat a csíksomlyói hegynyeregben a fogadalmi búcsú zarándokai. Megjegyezte: a moldvai csángók számára Csíksomlyó évszázadokon át "a lelki oázist jelentette", ahová eljőve anyanyelvükön imádkozhattak, énekelhettek, ahol önmagukra találtak, és megerősödtek. "Amíg ez a ragaszkodás él a lelkekben Csíksomlyó iránt (... ), lesz jövőnk, hitünk, lesznek értékeink, lesz elképzelés a jövőről" - hangoztatta. Salamon József megemlítette: a csíksomlyói zarándokok kereszt alatt, sokan vándorbottal a kezükben jöttek a hegynyeregbe. Felidézte: amikor 1949-ben Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, elterjedt a hír, hogy a kommunista hatóságok le akarják tartóztatni. A gyimesbükkiek ünneplő ruhába öltözve, támaszként és oltalmazóként használt bottal a kezükben kísérték a püspöküket Csíksomlyóra.
A búcsún kevesebben vettek részt, mint a járvány előtti alkalmakkor, de a tömeg most is betöltötte a hegynyerget. Borítókép: zarándokok a csíksomlyói búcsú szentmiséjének helyszínén, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregben 2021. május 22-én Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Egymást védték a zászló és a kereszt oltalma alatt. "Továbbra is haladjunk azon az úton, amely megerősít bennünket igazi összefogásban, egységben a nagyjainkkal együtt" – jelentette ki a szónok. Arra is kitért prédikációjában, hogy ha mindenki annyi időt szánna a jó terjesztésére, mint a bűnbakok keresésére, és a maga igazának az igazolására, hatalmas lenne az előrehaladás. A búcsús szentmisét Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök mutatta be. Az idei búcsú sajátos színfoltja volt Molnár Levente székelyföldi származású operaénekes, aki a zarándoklat világi fővédnökségét vállalta. Csíksomlyói búcsú, 2021. Molnár Levente operaénekes. Fotó: MTI A világhírű bariton Máriapócsról indulva részben gyalog tette meg az utat Csíksomlyóra, és elhozta az útba ejtett közösségek imaszalagjait. Molnár Levente a mise kezdete előtt elénekelte a palóc himnuszt, és elmondta: zarándoklatát a nemzet egységéért ajánlotta fel. A búcsún kevesebben vettek részt, mint a járvány előtti alkalmakkor, de a tömeg most is betöltötte a hegynyerget.
A kormányülés után Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár tájékoztatta a sajtót a május 13-tól érvénybe lépő könnyítésekről. Elmondta: kiiktatták a korlátozások sorából azt a kitételt, hogy az egyházi zarándoklatokon, körmeneteken csak a helyi lakosság vehet részt. Így lehetővé válik az egyházi rendezvények szervezése, de ezeken be kell tartani azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Egészségügyi Minisztérium és a Vallásügyi Államtitkárság közösen fogad el. Könnyítéseket fogadott el a kormány a sportrendezvényekre vonatkozóan is. Az Ifjúsági és Sportminisztérium kezdeményezésére, az Egészségügyi Minisztérium láttamozásával a Sürgősségi Helyzetek Országos Bizottsága jóváhagyhatja hogy kísérleti jelleggel közönség előtt tartsanak sportrendezvényeket. Ezeken a rendezvényeken azok a nézők vehetnek részt, akik megkapták a védőoltást, 72 óránál frissebb negatív PCR-tesztet, vagy 24 óránál frissebb negatív antigéntesztet mutatnak be, valamint azok, akik több mint 15, de kevesebb mint 90 nappal korábban átestek a koronavírus-fertőzésen.
A hithez, a Szűz Máriához, a Csíksomlyóhoz való ragaszkodást hirdette prédikációjában a pünkösdszombati búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános. Salamon József szülőföldje szóhasználatával élve jelentette ki, hogy "honn vannak", vagyis otthonukban érzik magukat a csíksomlyói hegynyeregben a fogadalmi búcsú zarándokai. A moldvai csángók számára Csíksomlyó évszázadokon át "a lelki oázist jelentette", ahová eljőve anyanyelvükön imádkozhattak, énekelhettek, ahol önmagukra találtak, és megerősödtek. "Amíg ez a ragaszkodás él a lelkekben Csíksomlyó iránt (…), lesz jövőnk, hitünk, lesznek értékeink, lesz elképzelés a jövőről", mondta. Salamon József megemlítette: a csíksomlyói zarándokok kereszt alatt, sokan vándorbottal a kezükben jöttek a hegynyeregbe. Felidézte: amikor 1949-ben Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, elterjedt a hír, hogy a kommunista hatóságok le akarják tartóztatni. A gyimesbükkiek ünneplő ruhába öltözve, támaszként és oltalmazóként használt bottal a kezükben kísérték a püspöküket Csíksomlyóra.