Habár Németországnak az 1919-es versailles-i béke tiltotta a tengeralattjárók építését, a Harmadik Birodalom az 1930-as évek újrafegyverkezése során ezt a kitételt is megszegte. Miután 1939. szeptember 3-án Nagy-Britannia hadat üzent Németországnak (Lengyelország szeptember 1-jei lerohanása után), az új erőre kapott U-Boot flotta le is csapott: az Írország közelében járőröző U–30 elsüllyesztette az SS Athenia nevű brit utasszállító hajót, miután tévesen kereskedelmi hajóként, illetve annak álcázott hadihajóként azonosította. Így zárult be a gyűrű Magyarország körül | 24.hu. A hajón 112 ember vesztette életét, köztük 28 amerikai. A brit tartalékflotta 133 hajója a dél-angliai Weymouth-öbölben, 1939. Innentől a helyzet csak súlyosbodott: Nagy-Britanniát az az igen valós veszély fenyegette, hogy a Kriegsmarine képes lesz elvágni a külvilágtól, és megakadályozni a fontos nyersanyagok, élelmiszer és más szükséges ellátmány tengeri importját, amivel gyakorlatilag a szigetország gazdaságának és infrastruktúrájának összeomlása következett volna be.
Versaillesi Békerendszer
Kölcsönös védelem és semlegesség
A három állam Magyarországgal szembeni együttműködése az év második felében is folytatódott, sőt kezdett szerződéses formát ölteni. A Csehszlovák Köztársaság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság képviselői 1920. Orbán Viktor: Elkezdődött az EU-csúcs – diplomáciai nagyüzem a békéért | hirado.hu. augusztus 14-én Belgrádban olyan szövetségi szerződést írtak alá, amelynek kulcsmondata így hangzott: "Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyikét Magyarország részéről nem provokált támadás érné, a másik Fél kötelezi magát, hogy […] a megtámadott Fél védelmére siet. " A szerződéshez csatolt szigorúan titkos katonai egyezmény ennél is tovább ment. Ugyanis nemcsak közös védelmet írt elő magyar támadás esetére, hanem azt is, hogy ha a két aláíró állam egyike megtámadná Magyarországot, a másik
köteles szövetségese iránt semlegességét megőrizni, és Magyarország határán nem kevesebb mint két mozgósított hadosztályt tartani. A magyar vezetés érzékelte, hogy egy olyan ellene irányuló regionális együttműködés van kibontakozóban, amely, ha két másik szomszédja is csatlakozik hozzá, Magyarországot gyűrűbe fogja zárni.
Emmanuel Macron elmondta: úgy döntött, kapcsolatban marad Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, "amennyire tud és amennyire szükséges" azért, hogy "meggyőzze őt, mondjon le a fegyverekről", valamint hogy "megelőzze a konfliktus kiszélesedését". Az államfő arra is figyelmeztetett, hogy a háború hatással lesz a francia gazdaságra. A mezőgazdaságunk, az ipari és gazdasági ágazataink meg fogják érezni. A gazdasági növekedésünket is biztos, hogy sújtani fogja a olaj, a gáz és a nyersanyagok árának emelkedése, és ez hatással lesz a vásárlóerőnkre
– mondta az elnök. "A háború Európában mostantól nemcsak a történelemkönyvekben és a tankönyvekben olvasható, hanem itt van a szemünk előtt" – hívta fel a figyelmet. Versailles i béke utca. Az ukrajnai háború gazdasági következményei miatt a francia elnök szerint "történelmi döntésekre" van szükség ahhoz, hogy Franciaország és Európa függetlenebbé váljon energetikai téren, és biztosítani tudja a védelmét. Üdvözölte, hogy Európa már eddig is egységet és eltökéltséget mutatott, s ezzel "új korszakba lépett" – mondta.
Eladó tégla lakás - XIII. kerület, Hegedűs Gyula utca #32790471
XIII. kerület, Hegedűs Gyula utca
Eladó tégla lakás
Ár
73, 90 millió Ft
198, 35 ezer €
Alapterület
73 m 2
Szobák
3 + 1 fél
Ingatlan állapota
újszerű
Építés éve
1950 előtt
Komfort
összkomfortos
Energiatanúsítvány
nincs megadva
Emelet
2
Épület szintjei
5
Lift
van
Belmagasság
3 m-nél magasabb
Fűtés
gáz (cirko)
Légkondicionáló
Rezsiköltség
Akadálymentesített
Fürdő és wc
egy helyiségben
Tájolás
délkelet
Kilátás
udvari
Erkély mérete
Kertkapcsolatos
Tetőtér
nem tetőtéri
Parkolás
utca, közterület
Leírás
Kettő az egyben eladó...
Budapest, XIII. kerület, Hegedűs Gyula utcában, a Vígszínház közelében, Szent István körúttól egy saroknyira ELADÓ egy 73 nm-es, KÉT ÖNÁLLÓ LAKÁSSÁ (43 + 30 nm) alakított, TELJESKÖRŰEN FELÚJÍTOTT, II. emeleti, udvari lakás, cirkó fűtéssel, ALACSONY REZSIvel. Felszereltségére jellemző:
-klima berendezés
-fürdőszobában: páramentesítő rendszer
-a konyha új bútorzata gépesített (elektromos főzőlappal, sütővel, elszívóval, hűtőszekrénnyel felszerelt)
- mindkét lakás külön bejárattal rendelkezik, mindkettő amerikai-konyhás nappalira és hálószobára tagolódik.
Hegedűs Gyula Utca Mozi 10
Ács Aurél 1922-ben kilépett a vállalkozásból. [6] Általuk tervezett épületek: Gizella út 47. (1910), [7] Hegedűs Gyula utca 64-66. (1911), Hegedűs Gyula utca 73. (1911), Markó utca 7. (1912), [8] Magyar utca 27. (1913). [9]
Az építtető
Flamm Mór Miksa (1869. 02. 26. – 1934. 10. 16. )[ 10] műépítész, bérháztulajdonos 1898-ban kezdett önállóan dolgozni építészként. Nevéhez a főváros több kerületében is köthetők épületek. Ő tervezte a Kossuth Lajos utca 17. szám alatti bérpalotát (1902), [11] a Szív utca 39. számú bérház átalakítását (1906). [12] Építészcége székelt többek között a Váczi körút (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) 48. (1898), [ 13] a Rottenbiller utca 3. (1902–05), [ 14] a Kossuth Lajos utca 17. (1905–08)[ 15] számok alatt. A Budapesti Mérnöki Kamarából 1932-ben kilépett. Testvére volt Flamm Samu, a MÁV műszaki főtanácsosa. [16]
Későbbi tulajdonosok, lakók, üzletek, vállalkozások
Flamm Mór Miksa a Budapest Czim- és Lakásjegyzék 1913-as kiadása alapján eladta – még az előző évben – az épületet Klein Berthold városi tanácsos, nagykereskedő és bérháztulajdonosnak.
Hegedűs Gyula Utca Mozi Kecskemet
Budapesti mozik
Magyarország, Budapest, Budapest
Budapest, 1989. november 8. Az Ipoly mozi bejárata a XIII. kerületi Hegedűs Gyula utcában. MTI Fotó: Demecs Zsolt
1939-ben nyílt meg, az akkori Csáky utca 65-ben (később Hegedűs Gyula utca) az IPOLY MOZI, befogadóképessége 399 fő volt. Az 1944-45-ös szünetelés után az MKP mozijaként üzemelt tovább, változatlan névvel. Tatarozás miatt zárva volt 1965 július 1-től, újranyitás: 1965 november 25-én. 1988 január 14-én, a Bounty című film volt az eredeti működésben az utolsó üzemnap, másnaptól már zárva volt. Ebben az időszakban már folyamatban volt egyes filmszínházak átadása szerződéses üzemelésre: ezzel összefüggésben 1988 április 16-án a mozi újra megnyílt. Kissé a régi mulatókra emlékeztető módon, ugyanis előadás közben pincérek ételt-italt szolgáltak fel. Végül 1990 május 23-án (amikor az Amerikai feleség című film ment) az Ipoly mozi megszűnt. Készítette: Demecs Zsolt
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-908931
Fájlnév:
ICC: Nem található
Bővített licensz
15 000 HUF
Üzleti célú felhasználás egyes esetei
Sajtó célú felhasználás
Kiállítás
Alap licensz (letöltés)
2 000 HUF
Választható vásznak: Bővebben
Bézs, Replace Premium
Fehér, Replace PE 260
Választható méretek:
Választható papírok: Bővebben
Matt, Solvent PPG230
Fényes, Solvent PPG230
Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium
Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium
Választható méretek:
Hegedűs Gyula Utca Mozi Plusz
Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Cím:
1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 3
Web:
Több évtizedes hányattatás után immár eredeti fényében és pompájában ragyog a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amelyet olyan lélegzetelállító szépségben sikerült helyreállítani, mintha vadonatúj volna. Holott ez az épület már 150 éves: nem sokkal a kiegyezés után, 1870-1872 között épült. S hogy mi szükség volt a szomszédban álló Dohány utcai zsinagóga mellett még egy zsidó templomra? Mert az akkori budapesti zsidóság egy kisebb, konzervatívabb része túlságosan modernnek érezte az újítás igényével fellépő neológia "fellegvárát", a Dohány utcai zsinagógát, ezért olyan zsinagógát akart építtetni magának, ahol az ortodox zsidók is otthon érzik magukat. A sors fura szeszélye, hogy az 1870-es évek elején éppen a konzervatívabb zsidóságnak sikerült olyan modern épületet emeltetnie, amelynek az új, innovatív építészeti megoldásai ma is méltathatók. A Rumbach utcai zsinagóga ugyanis a maga korában valószerűtlenül modern, könnyűszerkezetes technológiával készült: a fiatal, akkoriban még alig 30 éves tervezője ugyanis azt találta ki, hogy az épületet vaspántszerűen egymásba fonódó, fém tartóelemek tartják majd össze.
Az akkor még ismeretlen bécsi fiatalembert Otto Wagnernek hívták, s ha a Rumbach zsinagógát alaposabban szemügyre vesszük, megértjük, hogy az építész miért vált hivatásának világhírű mesterévé. A bizánci és mór jellegzetességeket mutató, a vörös, a kék és az arany színeiben pompázó épület kívülről leghangsúlyosabb eleme a vörös csíkokkal szegett, sárgás színű homlokzata, amelyen minaretekre emlékeztető kis kupolás tornyokat láthatunk; belül pedig az épület legmeghatározóbb eleme a csodálatos kupolája, amely a belső térnek egyszerre kölcsönöz lélegzetelállító mélységet és magasságot. A teljes egészében állami forrásból finanszírozott helyreállítás során a megmaradt elemeket eredeti mivoltukban újították fel, de voltak olyan építészeti elemek, amelyeket rekonstrukció útján kellett pótolni. Érdekesség, hogy a Tóraszekrény előtti mozaikpadló újonnan készült, mégis eredeti: ennek magyarázata az, hogy az alkotást évtizedekkel ezelőtt felszedték, a mozaik darabokat viszont egy művész megőrizte – most pedig kockáról kockára újra kirakta!