Vad pusztaság. Hughes 1965-ben segített megjelentetni Plath Ariel című verseskötetét, majd 1998-ban megjelentette a Plath emlékére írott Születésnapi levelek című versgyűjteményét, e gyönyörű mementót, amelyben családi életük magánmitológiáját dolgozta fel. Évekig titkolta gyermekei elől anyjuk halálának körülményeit, meg akarta védeni őket, ám egyik versében utalt arra, hogy nagyon fájdalmas gyerekkoruk volt. Hiába, fiuk, Nicholas a nyilvánosságtól elzárkózó életet élt, annyit lehetett róla tudni, hogy a biológusként dolgozó férfi édesanyjához hasonlóan maga is depresszióban szenved. 2009-ben, negyvenhét éves korában öngyilkosságot követett el alaszkai otthonában, csaknem ötven évvel azután, hogy édesanyja és mostohaanyja is öngyilkos lett. És a legenda tovább gyűrűzik: két évvel ezelőtt Plath öngyilkosságáról írt, eddig nem ismert vers került elő Plath férjének, Ted Hughes brit koszorús költőnek a tollából. A Last Letter címet viselő költemény a Sylvia Plath halála előtti három nap krónikája, és a Mi történt azon az estén?
Ez a szenvedélyesség, az érzelmi kitörések, viharok a későbbiekben is jellemezték 1956 nyarán házasságba forduló kapcsolatukat. Két eltérő kultúrájú és neveltetésű, egészen különböző habitusú művészember kötötte össze életét és sorsát, egyes irodalomtörténészek szerint ez a különbözőség vezetett később Plath öngyilkosságához. "Szeretem az embereket. Mindenkit. Úgy szeretem őket, mint a bélyeggyűjtő a gyűjteményének darabjait. Számomra minden történet, minden esemény, minden beszélgetésfoszlány: nyersanyag. A szeretetem nem személytelen, mégsem egészen szubjektív. Mindenki én szeretnék lenni, a béna, a haldokló, a szajha, aztán visszabújnék a saját bőrömbe, hogy leírjam annak az embernek az érzéseit, gondolatait, aki voltam. De nem vagyok mindentudó. A saját életemet kell élnem, mindig ezzel az eggyel kell beérnem. A saját életét meg nem szemlélheti folyton objektív kíváncsisággal az ember…" (Sylvia Plath: Naplók) Házasságkötésük után Massachusettsben, majd Bostonban kaptak tanári állást, mindketten folytatták irodalmi tevékenységüket is.
2019 végét írtunk vagy 2020 elejét, már nem tudom pontosan, amikor is vásároltam egy budatétényi plázában. Lábaim a bevásárlóközpont hátsó bejárata melletti könyvesboltba vittek. Már megint. Néha rám tör az olvashatnék, és hiába van otthon több tucat megkezdett kötetem, szerettem volna egy új regényt – teljesen mindegy, melyiket, csak venni akartam valamit. A szemem megakadt egy vertigóra emlékeztető borítón, de nem ám Hitchcock posztere volt az, hanem a kortárs költőnő műve – a fekete-fehér spirálos külső Sylvia Plath-belsőt takart. Az említett poétával az egyetemen is foglalkoztunk, hiszen angol szakos hallgató vagyok, ám a tanulmányaim alatt mindig csak a verseit elemeztük. Az üvegbura. Elolvastam az ajánlót, és rádöbbentem, hogy a sztorit konkrétan az én gondolataim (és már-már az életem) alapján vetették papírra, aztán persze arra is fény derült, hogy ez Plath egyetlen regénye. Utána meghalt. Mármint megölte magát... Még ilyet. Oké, ez jó lesz, gondoltam, és a pénztárhoz siettem.
"A saját életemet kell élnem, mindig ezzel az eggyel kell beérnem. A saját életét meg nem szemlélheti folyton objektív kíváncsisággal az ember" – írta Sylvia Plath, akinek irodalmi alkotásai és drámaian véget ért élete ma is erős hatással bír. Mándy Iván nagyra tartotta prózaírói tehetségét. Zúzódás címen megjelent verseskötete kultikus tárgy lett Magyarországon. Harminc évet és négy hónapot élt Sylvia Plath amerikai költő, író, aki nyolcvan éve, 1932. október 27-én született és 1963. február 11-én halt meg. A zajos utókor nyilvánosan taglalta öngyilkossága körülményeit. Sokan szerették, sokan nem, még többen nem értették. Csípős volt a nyelve, kiváló megfigyelő képessége. "Szenvedélytelen, fehér fényű nap ragyogott magasan az égről. Szerettem volna addig köszörülni magam rajta, míg olyan szent és vékony és lényegbe vágó leszek, mint a kés pengéje", írta Az üvegburá ban. Sylvia Plath nem érhette be félmegoldásokkal. Bostonban született, Németországból áttelepült apja a Bostoni Egyetemen tanított biológiát.
Szomorú, hogy sok-sok évtizeddel haláluk után, sorsuk példázata aktuálisabb, mint valaha. Nem a Szex és New York mindig vicces fordulatait éli a világ, a trendi szingliség mintájával. Lassan a népesség fele – ezért vagy azért - egyedül él, de ha nem is él egyedül, magányosnak érzi magát. Nem kell ehhez lelki, mentális betegség sem. Sok ember érzi úgy a felgyorsult időben, kitették egy úszó jégtáblára, sorsára hagyva őt. Plath úgy tartotta Woolf segített neki, írásai nyitották meg előtte is az utat. A két írónő - közösen - a ma emberének segíthet, megtanítva, hogy ne csak alkalmankénti párhuzamos hullámzásokat éljünk meg, hanem tartós "együtthullámzást". (Horváth Judit felvétele, az Üvegburák előadásról. )
A főhősnő, Esther életútja igen rímelt Woolf külvilágot kizárni igyekvő szereplői magatartásmintáira. A lány főidőtöltése, a már a lábujjának is elviselhetetlen forró vizes kádfürdő, s ennek bódulatában a plafon repedéseinek elemzése. Hiába mutat számára menekülést az élet - egy nagyvárosi magazin novella-pályázatának nyerteseként kitörési pontot egy gyakornoki állást -, Esther nem képes élni ezzel. Visszatér anyja vidéki házába, ahol egy öngyilkossági kísérletben találja meg élete rendbe tételének egyetlen lehetőségét, amit persze elmegyógyintézeti kezelés követ. Esther szerepében Zsigmond Emőke, egyszerre kint és bent a történetben. Narrálja Plath regényének cselekményét, de játssza is a főhősnő szerepét. Leheletfinom, líraian érzéki, zavarodott, rebbenő. Érettebb pályatársait is lekörözve flörtöl a közönséggel, az első öt percben Esther mellé állítva a publikumot. Még hajának is játéka van. Grace Kellyt idéző, high society-s frizurája a karakter lelki állapotának beszűkülésével változik.
Horváth Béla főispán az 1907-es Honti Naptárban (Csáky Károly repr. ) Volt, amit kertként, szérűskertként jegyeztek, s volt olyan is, melyen pajta, csűr, "birkásház" (juhakol) állt. Egy esetben így jelölik a tulajdonhelyet: Horváth testvérek lakása. A legtöbb telek a Palástra vezető főúttól keletre eső falurészen volt, egyet pedig a nyugati oldalon jelöl a térkép. A Horváthok egykori L alakú kúriája az észak felé vezető főút jobb oldalán állt, szemben a Nedeczky-kúriával, a mai kultúrház helyén. L alakú kanapé ágy fekete szűrke - Szombathely, Vas. A Szent-Györgyi Horváth családról részletes adatokat közöl Hont vármegye monográfiája is (Borovszky, 1906), megemlítve, hogy az egykor Sopron és Vas vármegyékben birtokos család "egyik ága a XVIII. században Pest vármegyében telepedett le". A Sopron vármegyeiek 1758-ban igazolták nemességüket. A család egyik fia, Mihály 1776-ban "nyert nemesi bizonyítványt Sopron vármegyétől", 1787-ben pedig, mint jászkun kerületi táblabírót, Pest vármegyében hirdettették ki nemesként. A fent említett Mihály fiának, Horváth Miklósnak (1780–1825) láthatjuk szív alakú sírkövét a felsőtúri templomkertben, a többi nemesi sírjel sorában.
A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.
Ezek befejeztével 1882-ben Maithényi László báró főispán titkára lett. Az 1884. évi általános tisztújításkor Hont megye az Ipolysági járás főszolgabírájává választotta meg egyhangúlag. 1887-ben nyerte el a képviselői mandátumot. A szabadelvű párt híve és tagja volt a válaszfelirati bizottságnak. A kérvényi bizottság tanácskozásaiban vesz részt. Újból képviselővé választva az ipolysági kerületben, megválasztatott a VII. igazoló osztály előadójává; a VT bíráló bizottság tagjává; újból a válaszfelirati bizottságba s a kérvényi bizottságba, melynek legközelebb jegyzőjévé és előadójává választatott". A Horváth család címere. ) A XIX-XX. Konyhaszekrény l alakú olcsó, akciós árak | Pepita.hu. század fordulóján Horváth Béla Hont vármegye és Selmecbánya szabad királyi város "nagyérdemű" főispánja volt (1895–1901). Aktívan részt vett a megyei rendezvényeken; odafigyelt az egyes intézmények, mozgalmak, társulatok tevékenységére stb. A század eleji lapokban (Selemczbányai Híradó, Honti Lapok, esztergomi újságok) arról olvashatunk, hogy szülöttünket Esztergom vármegye főispánjává nevezték ki (1901-1906).
Horváth Miklós (sz. 1821. ) Hont vármegye aljegyzője, főszolgabírója, alispánja, majd törvényszéki elnöke lett. Nemességét 1844-ben hirdették ki, s Felsőtúron lett birtokos. Bizonyára az ő birtokát is képezhették azok a túri beltelkek, melyeket fent említettünk, mint a Horváth-testvérek tulajdonát. A fiatalabb gyermek, Horváth Rudolf később huszárőrnagy, majd 1848-ban a honti nemzetőrség parancsnoka volt. Megemlékezik róla Bona Gábor is a szabadságharcról írt munkájában, születési helyével és idejével kapcsolatban az alábbiakat közölve: Majsa(? ), Hont m., 1807. jún. 28. L alakú konyhaszekrény olcsó, akciós árak | Pepita.hu. Valószínűleg elírás a megkérdőjelezett Majsa, s a Hont megyei Felsőtúr lehetett a születés helye. Bóna közli még, hogy szülöttünk a bécsi hadmérnöki akadémián tanult (1819–1825), s 1825-ben hadfi lett, majd folyamatosan szolgálva 1843-tól alszázados, 1845-től pedig századkapitány a 2. Hannover huszárezredben. 1848. június 19-én az Esztergom-Hont-Nógrád megyei lovas nemzetőrosztály őrnagya volt, miután október 25-én "alakulatával mozgósítják Simunich tábornok Morvaországból betört hada ellen.
Bár a hontiak sajnálták távozását, esztergomi beiktatásán népes küldöttség vett részt a megyéből. A főispánnak bizonyára nem volt ideje arra, hogy a túri birtokkal is foglalkozzon. Elfáradhatott annak irányításában édesapja is, így az lassan más kezekbe került. Az 1930-as években a falu krónikás tanítója, Szinger József írt ezzel kapcsolatban néhány sort. Tőle idézzük az alábbiakat: "Az egyik Horváth-lány Kondor ipolykeszi földbirtokos felesége lett. A Horváth-birtok 1900 körül került eladásra – megvette Jankovics Béla tésai nagybirtokos, aki azt szakszerűen kezelte és rendbe hozta. Új istállókat, a gazdasághoz megfelelő magtárt építtetett. A birtokot aztán ő is eladta egy baráti izraelita földbirtokosnak, Róthnak – aztán lánya, Róth Irma kapta meg hozományul. " (Szinger József, 1933:3) (Csáky Károly/Felvidé)
(Csáky, 2007:87-95. p. ) Ő a 2. huszárezred kapitánya volt, 1815-ben Mária Terézia-lovagrenddel tüntették ki (nemesi bizonyítványt 1807-ben nyert), 45 évesen halt meg 1825-ben. Sírjelén egy német nyelvű szöveg olvasható, mely hírül adja szolgálati beosztását, rendfokozatát, elhalálozásának idejét. Az eredeti szöveg így hangzik: "Hier ruhet Nikolaus Horvath/ KK Erster Rittmeister V. E. H. Ioseph/ Husaren Regiment N 2 Marien Theresien/ Ordens – Ritten gestorben/ Den ptember 1825/Im 45 Jahre seines Lebens". Felsőtúr – belterületi térkép a XIX. sz. közepéről, jelölve a Horváth-telkek is. (Csáky Károly repr. ) A nemesi rangra emelt huszárszázados szintén nősülés útján kerülhetett Felsőtúrra. Felesége Okolicsányi Anna volt, Pongrácz Lajos író, alispán édesanyjának, Okolicsányi Klárának a testvére (más források szerint féltestvére). Az édesanyja, Okolicsányi Pálné Horváthy Erzsébet az itteni Pongrácz-sírboltban van eltemetve. Térjünk most vissza a Túrra került Horváth Miklós utódaihoz. Két fia közül ifj.
Egy szív alakú Horváth-sírjel felirata. (Fotó: Felsőtúri Önkormányzat archívuma) Később visszavonul a szolgálattól, s a Hont megyei Felsőtúron él a szabadságharc végéig. 1849 januárjában Pesten jelentkezik a császáriaknál. 1850. május elsején őrnagyként nyugalmazzák". Ezután ismét Felsőtúron gazdálkodott testvérével a család birtokán. Léván hunyt el, 1887. január 23-án. Hogy a fent említett ifj. Horváth Miklós meddig irányította a felsőtúri gazdaságot, pontosan nem tudjuk, de Hont Vármegye Hivatalos Közlönyének egyik 1901-es számában még ott találjuk őt a legtöbb adót fizetők közt. Mint ügyvédi oklevéllel rendelkező, nyugalmazott törvényszéki elnök és földbirtokos szerepel, s az általa befizetett adó összege 829 korona 24 fillér. 1859-ben Felsőtúron született Horváth Béla, aki a közéleti pályán ért el nagyobb sikereket. Mivel országgyűlési képviselő is volt, életrajzának egy-egy adata a Magyar Országgyűlési Almanachban is olvasható. Például az alábbiak: "Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte.