A bajnai Sándor-Metternich kastély ünnepélyes megnyitóján részt vett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Pallagi Tibor, Bajna polgármestere, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Gulyás Gergely a bajnai Sándor-Metternich-kastély ünnepélyes átadásán elmondta, hogy a kastélyfelújítási projekt, amely több mint 2, 28 milliárd forintból valósult meg 2018 és 2021 között, egyszerre műemlékvédelem, gazdaságfejlesztés és közösségépítés. Örök-Zöld Klub – FUGA : : Budapesti Építészeti Központ | Kiállítások | Koncertek | Bemutatók | Könyvesbolt. Hozzátette, a beruházásokkal nemcsak régi szépségüket nyerik vissza történelmi épületeink, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy adottságaikhoz méltó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. Hangoztatta: ezek az épületek hirdetik, hogy a kulturális nagyság nem csupán a múltnak, hanem a jelennek és a jövőnek is a része. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa arról beszélt, ahhoz, hogy ez a kastély a mostani állapotába kerüljön, nagyon hosszú utat kellett bejárni, az épület 46 évig funkció nélkül állt, nem volt fűtve, nem használták.
A legsúlyosabb 1850-ben történt, amikor fejét egy vasrácsnak ütve úgy megsérült, hogy utána már nem is épült fel teljesen. Élete utolsó éveiben a gróf már nem is ülhetett lóra, de még a gyeplőt sem foghatta kezébe. Legendáját már életében ő maga is aktívan terjesztette, ám halála után új életre kelt az ördöglovas alakja: több irodalmi és zenei mű ihelőjévé vált. 1944-ben egy magyar kalandfilmet is forgattak róla, de talán a leghíresebb mű, amely Sándor Móricról szól, Kálmán Imre Ördöglovas című operettje. Az ördöglovas kastélya A kastélyban berendezett állandó kiállításon megismerhetjük a meglepően sokoldalú Sándor Móric életét. Kiderül, hogy a gróf több volt egy vakmerő lovason, és művészi hajlamát főként a zenében bontakoztatta ki. Zenélt és zenét szerzett, de rajongott az építészet iránt is, európai útjain minden építészeti újdonságot lejegyzett. Sándor - Metternich Kastély, Bajna. A női oldalon lányát, Sándor-Metternich Paulinát ismerhetjük meg, aki mint diplomatafeleség, a különböző állomáshelyeiken - Drezdában, Párizsban és Bécsben -egyaránt jelentős szerepet játszott, főleg mint korának ízlésformálója.
Visszaemlékezések szerint első dolga volt lóra ülni, amikor is rögtön kiderült, hogy képzés híján is ösztönösen értett a lovak nyelvén. A pallérozottság később sem vált fontossá, ami a lovaglást vagy a fogathajtást illeti, sokkal inkább vakmerősége és gyorsasága teremtette meg az ördöglovas legendáját. Hajmeresztő lovas mutatványai közül az egyik leghíresebb, amikor négyfogatos kocsijával lehajtott egy meredek lépcsőn a budai várból (a mai köztársasági elnöki rezidenciát a Sándor család építtette). Rendszeresen embereken, kocsikon ugratott át, de kastélyának erkélyéről is leugratott lovával. A szájhagyomány szerint előfordult, hogy a gróf saját palotájában is lóháton közlekedett, sőt, az újságok társasági rovatába pedig az olyan mutatványaival került be, mint amikor egyszer lóháton ügetett be egy bálterembe. Feleségével is egy tipikus ördöglovas-mutatvány során ismerkedett meg: átugratta a bécsi Práterben kocsikázó Metternich Leontine fogatát. Ezek a parádés, de korántsem veszélytelen lovas kalandok rengeteg balesettel is jártak.
Megjegyezte, hogy a kastély reneszánsz alapokon nyugvó épület, amelyben 90 centiméter magasan ez megtalálható. Az esemény házigazdája Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az európai uniós támogatás összege 1, 723 milliárd forint volt, amelyhez a magyar kormány 557 millió forintot tett hozzá. Közölte, az előkészítési munkálatok, a tervezés 2016-ban kezdődött meg, a kastély felújítása és a kiállítás berendezése pedig 2018 és 2021 között valósult meg. 1 / 12 Átadták és újra látogatható a felújított bajnai Sándor-Metternich kastély FOTÓ: Csodálatos Magyarország A Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogram keretében megvalósult fejlesztés célja az volt, hogy a bajnai Sándor–Metternich-kastély helyreállítva, régi fényét visszanyerve, széles szolgáltatási struktúrával, új interaktív kiállításokkal, közösségi kulturális térként fogadja a látogatókat. A fejlesztési terület kiterjedt a főépület mindkét szintjére, ahol valamennyi helyiségben neves külföldi mesterek által készített barokk vagy klasszicista díszítő falfestések találhatóak.
Tisztelt Hitelnet! Az lenne a kérdésem, hogy csok igénybevételénél hogyan kell számolni a megvásárolandó lakás nm-ét? Házasok vagyunk, van két gyerekünk, (4 éves, és 17 hónapos) s már próbálkozunk a harmadikkal. S úgy tudom, hogy 2 millió Ft csok jár, ha 90 nm – 160 nm házat nézünk. Kinéztünk egy 110 nm alapterületű házat, ami emeletes. Ilyenkor az emeleti rész nm-ét is hozzá kell adni? Mert ha igen, akkor átlépjük a 160 nm-t. Hogyan számoljuk a hasznos alapterületet CSOK igénylésnél? - Hitelnet. S akkor már nem jár a csok? Néztünk egy másik lakást is, az alapterülete 74 nm, ez is emeletes, ha hozzáadjuk az emeletet, akkor belefér a 90-160 nm kategóriába. Viszont az emelet nincs beépítve. Ez számít-e valamit? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Ferenc Kedves Ferenc! A családok otthonteremtési kedvezményét szabályozó kormányrendelet rögzíti a hasznos alapterület fogalmát, mely így szól: "a hasznos alapterület az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20. ) Kormányrendelet fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók: a) előszoba, közlekedő, b) nappali, c) hálószoba, d) étkező, e) konyha, étkezőkonyha, f) fürdőszoba, g) WC, h) kamra, tároló, i) gardrób, j) mosókonyha, k) kazánhelyiség és l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget" Kérdésére válaszolva, az emelet azon fűthető helyiségeit is bele kell számolni a hasznos alapterületbe, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 méter.
A tájékoztatásban az szerepel, hogy az értékhatár szempontjából az áfatörvényben foglaltak szerinti lakóingatlan (előszoba, hálószoba, nappali, konyha, fürdőszoba, kamra, kazánhelyiség stb. ) összes hasznos alapterületét kell figyelembe venni. A lakóingatlan összes hasznos alapterületébe nem számítandó bele a garázs, az üzlet és egyéb, a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség alapterülete. A hasznos alapterület számítása során az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28. ) Korm. rendelet (OTÉK) hasznos alapterület fogalma alkalmazandó. A rendelet alapján a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületen számított területéből az minősül hasznos alapterületnek, amelyen a belmagasság eléri vagy meghaladja az 1, 9 métert. Az összes hasznos alapterület számításakor az összes építményszint hasznos alapterületét figyelembe kell venni. Építményszint az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van.