2000. év eleje a magyar természetvédelem gyásznapja volt, ugyanis 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. A vállalat ülepítő tavának gátja 2000. január 30-án kb. 22 órakor, mintegy 25-30 méteres szakaszon átszakadt. 100-120 ezer m3 cianiddal és nehézfémmel rendkívüli mértékben terhelt szennyvíz került a Zazar- és Lápos-patakokba, ahonnan a Szamoson keresztül a Tiszába jutva a Magyarországon eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezést okozta. Az első hivatalos, írásbeli román információ a vízszennyezésről 2000. Ma van a Tisza élővilágának emléknapja | Sokszínű vidék. január 31-én este 6 óra 20 perckor érkezett a Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségre.
Február 1. a Tisza élővilágának emléknapja. Minden évben ezen a napon emlékezünk arra az ökológiai katasztrófára, amelyet az emberi kapzsiság, felelőtlenség és nemtörődömség idézett elő 2000. Február 1-je a Tisza Élővilágának Emléknapja. január 31-én Romániában. Ezen a napon történt, hogy egy elavult, cianidos technológiával működő, aranybányászattal foglalkozó vállalat szennyvíztározójának a gátja átszakadt és a mérgező anyaggal telített víztömeg a Szamoson keresztül elárasztotta a Tiszát. A szennyvíz ciántartalma bizonyos részeken a megengedett érték 180-szorosa volt, amely óriási mértékű halállomány pusztulást, valamint a tiszai élővilág azonnali kiirtását eredményezte. A cianid egy sejtméreg, amely tulajdonképpen az oxigénfelvételt akadályozza meg, az élőlény végső soron megfullad. A ciánt és más, mérgező nehézfém vegyületeket arra használták, hogy segítségükkel kémiai módszerrel nyerjék ki a kőzetekben rejlő aranyat. E közben azonban a vállalat több hibát is vétett: a gát falát nem tömörítették kellőképpen, az ottani időjárási viszonyoknak megfelelően, nem alakítottak ki vésztározót és nem volt vészforgatókönyvük hasonló esetekre.
Jellegzetes túlélő szervezetnek bizonyultak a folyami kagyló fajok, a kavics csiga, a folyami szitakötők lárvái, a kérészlárvák és a tiszavirág is. Ezek nagy részével azonban az emberek többsége nem foglalkozott, hisz nem ez volt a leglátványosabb, legmegdöbbentőbb kép, ami az eseményeket nyomon követők szeme elé tárult. Bár szerepük az ökoszisztémában létfontosságú, s nélkülük a még túlélő fajok, egyedek sem találhattak volna újra megfelelő feltételeket, mégsem ezekért a gerinctelenekért aggódtak legjobban. Lényegesen látványosabb és megdöbbentőbb volt a halpusztulás. A folyó területéről összegyűjtött haltömeg, melyeket fehérje-feldolgozókba szállítottak, meghaladta a 150 tonnát. Ez azonban jócskán alulmúlja azt a halmennyiséget, ami összességében elhullott a folyón, hisz ez az adat mindössze az összegyűjtöttekre vonatkozik. Február 1 – a Tisza élővilágának emléknapja – MÁTSZ. A kutatók különböző vizsgálatai alapján az összes elhullás 1241 tonna volt. Ebből 33, 8% a ragadozó hal, 13, 5% a ponty, 8, 1% a kecsege és 44, 6% a növényevő és egyéb hal.
Állat- és növényvilága az eltérő környezeti feltételeket biztosító élőhelyeknek köszönhetően rendkívül gazdag és színes. Naptárunkban egy, főként a Tisza élővilágát érintő, igen szomorú évforduló is kapcsolódik hozzá: január 30-án lesz 15 éve a tiszai ciánszennyezésnek. A tiszai ciánszennyezés az egyik legsúlyosabb magyar természeti katasztrófa volt. 2000. január 30-án a nagybányai (Románia, Máramaros megye) román-ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalattól került a Szamos egyik mellékfolyójába, a Láposba, rajta keresztül pedig a Szamosba és a Tiszába 100 ezer m³ mérgező anyag, cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz. Az Aurul bányavállalat ciános kioldással nyert ki aranyat és ezüstöt a környékbeli fémbányák meddőhányóiból, A katasztrófa baleset következménye volt. A ciános technológia ugyanis (amelyet ekkor egyébként a fejlettebb országokban már nem használtak) nagyon vízigényes, s a használt, mérgező mosóvizet ülepítés után újra felhasználják. Az ülepítő egyik gátjának egy 25 méteres szakasza azonban 2000. január 30-a átszakadt.
Másfelől, a Tisza tulsó partján, Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Köztök egy csak a nyilás, azon át Látni távol kis falucska tornyát. Boldog órák szép emlékeképen Rózsafelhők usztak át az égen. Legmesszebbről rám merengve néztek Ködön át a mármarosi bércek. Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe Egy madár csak néha füttyentett be, Nagy távolban a malom zugása Csak olyan volt, mint szunyog dongása. Túlnan, vélem átellenben épen, Pór menyecske jött. Korsó kezében. Korsaját mig telemerítette, Rám nézett át; aztán ment sietve. Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. Lelkem édes, mély mámorba szédült A természet örök szépségétül. Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. – Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: "Szegény Tisza, miért is bántjátok?
2021. nov 16. ORIGO CÍMKÉK - hatékonyság. 20:44 #Koronavírus #vakcina #Pfizer #Szputnyik V Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond, amikor találkozott az Ifjú Tudósok című televíziós vetélkedő zsűritagjaival a minisztériumban 2021. november 8-án / Fotó: MTI/Soós Lajos Az emberi erőforrás miniszter a mai miniszteri meghallgatásán a vakcinák hatékonysága mellett arról is beszélt, hogy nem jósok és celebek, hanem "dedikált tudósok" véleményére alapozva döntöttek arról, milyen vakcinákat alkalmazzanak. Ma tartották a parlament népjóléti bizottságában Kásler Miklós éves miniszteri meghallgatását, ahol az Emmi minisztere először beszélt részletesen a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságáról. ( A legfrissebb hírek itt) Az beszámolója szerint az emberi erőforrás miniszter arról beszélt, hogy Magyarországon az immunitás két komponensét, a sejtes immunitást és a humorális immunitást az oltások előtt és után 30 nappal, majd a második oltás után harminc nappal és három hónap után mérték 4500 ember esetében.
Mi az összefüggés az összetevők, a savasság és a tisztítási hatékonyság között? Lehet-e egyszerre hatékony és környezetbarát egy WC tisztító? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az egyesület - olvasható közleményükben. Egyre hatékonyabb a magyar élelmiszeripar A magyar élelmiszeripar hatékonysága és jövedelmezősége évek óta töretlenül növekszik, amit az is mutat, hogy bár ezt az ágazatot is hátrányosan érintette a 2020-as év, jelentős visszaesést nem eredményezett, sőt a cégek nyereségei növekedtek - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Világgazdaság pénteki számában megjelent interjúban.
A kutatás a teljesen beoltott (azaz a kétszer oltott) és az oltatlan lakosság adatait vetette össze. A kutatási időszakban 5 vakcina hatékonyságát vizsgálták. Két mRNS vacina: Pfizer-BioNTech, Moderna, egy inaktívált vakcina: Sinopharm és két vektor vakcina: Sputnik-V és AstraZeneca. A Jansent azért nem, mert nem állt rendelkezésre elegendő vizsgálati idő. A harmadik hullám teljes idejében körülbelül 9500 halálesetet kerültünk el a vakcináknak köszönhetően. Az egyes vakcinák eredményessége: Igen magas, 97. 52%-os hatásosság: Sputnik-V, mely azt jelenti, hogy az oltatlanokkal szemben a Sputnik vakcinával oltottak több mint 20-szor kisebb eséllyel haltak meg a tavasz során, mint oltatlan honfitársaink. A Moderna eredményessége: 93. 65% A Pfizer-Biontech vakcina eredményessége: 90. 63%. Tehát az ezen oltással védettek 10-szer kisebb eséllyel haltak meg a tavaszi hullám során. Astra-Zeneca: 88. 25% Sinopharm: 87. 85%-os hatékonysági mutató jóval magasabb az ellenanyagszint-mérésekből várt értékekhez képest.